A francia elnök nyitottnak mutatkozik az együttműködésre Kínával, miközben Washington egyre ellenségesebben viselkedik a pekingi rezsimmel.
HIRDETÉSEmmanuel Macron francia elnök felhasználásával próbál meg éket verni az Egyesült Államok és az Európai Unió közé a kínai vezetés - állítja a Politico. A francia elnök egyelőre nyíltnak mutatkozik arra, hogy jó kapcsolatot ápoljon Kínával, miközben Washingtonból egyre ellenségesebben viszonyulnak a távol-keleti szuperhatalomhoz.
A Politico cikke abból indul ki, hogy Kína egyik kiemelt célja az Egyesült Államok befolyásának csökkentése Európában. Az orosz-ukrán háború fellángolása viszont egyelőre inkább erősíti a két szövetséges viszonyát és az amerikai dominancia alatt működő NATO európai szerepét. Eközben pedig Washington egyre határozottabban beleáll a Kínával szembeni rivalizálásba.
Komoly harc a chipgyártás terén
Ennek része az is, hogy az amerikai vezetés megpróbálja lebeszélni európai szövetségeseit a Kínával való szoros kapcsolat kialakításáról. Kézenfekvő közös platform volt az Oroszországnak nyújtott esetleges kínai fegyverszállítmányok elítélése, de a kínai techvállalatok veszélyeivel kapcsolatban is erős üzeneteket fogalmaztak meg az amerikai tisztviselők Európa felé. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a TikTokot több európai országban is betiltották, legalábbis a kormányzati és államigazgatási szektorban (ahogy a brüsszeli uniós intézményeknél is).
Az amerikai nyomásgyakorlás azt is elérte, hogy Hollandia korlátozni fogja a chipek gyártásához szükséges eszközök kivitelét Kínába. Sőt, miután Joe Biden személyesen szólította fel erre Mark Rutte holland miniszterelnököt, végül az abszolút csúcstechnológiát képviselő holland cég, az ASML különleges chipgyártó gépeinek exportját is betiltották. Ez azt jelenti, hogy a világ legmodernebb chipjeit készítő eszközökből egyszerűen nem kaphatnak kínai cégek.
Macron, a jóbarát
Európa álláspontja azonban összességében korántsem olyan ellenséges Kínával kapcsolatban, mint az Egyesült Államoké. Az uniós tagállamok (és az unión kívüli országok is) nyitottnak mutatkoznak arra, hogy fejlesszék kereskedelmi kapcsolataikat a távol-keleti szuperhatalommal. Jó példa erre, hogy Emmanuel Macron eheti kínai útjához kapcsolódóan 36 új együttműködési megállapodás jött létre francia és kínai cégek között.
Ráadásul éppen Macron volt az, aki a háború kitörése előtt igyekezett növelni Európa függetlenségét az Egyesült Államoktól és a NATO-tól. A francia elnök Angela Merkel kancellár távozásával és így a német politikai befolyás meggyengülésével egy francia vezetésű, erős és független Európa létrehozásán munkálkodott az utóbbi időszakban. 2022. februárja előtt Macron nemcsak a Kínával, hanem az Oroszországgal való közeledésre is nyitottnak mutatkozott.
Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel közös kínai látogatása alatt a francia államfő rá is erősített erre a gondolatra. Hangsúlyozta Hszi Csin-pingnek, hogy Franciaország az európai stratégiai autonómia híve, nem támogatja a blokkok közötti konfrontációt és nem akar oldalt választani magának. Miközben Európában is vannak olyan hangok, melyek szerint nagyobb nyomást kellene helyezni Kínára például az oroszokkal való együttműködés, vagy az ujgurokkal és a hongkongiakkal való bánásmód miatt, Macron üzenete kifejezetten imponál Kínának.
Hszi Csin-ping a háttérbe szorítaná az elveket
Nem is csoda, hogy miközben az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken végül lemondta a tervezett kínai útját a kémballonügy miatt, a találkozó bepótolásáról pedig azóta sem esett szó, Hszi Csin-ping királyi pompa közepette fogadta európai partnereit Pekingben. A megbeszéléseket többen is úgy értékelték, hogy Von der Leyen a rossz zsaru, Macron pedig a jó zsaru szerepét vette magára, miközben Hszi Csin-pinggel tárgyalt. Ez azonban egyes elemzők szerint nem volt jó taktika.
„Macron könnyedén elkerülhette volna, hogy azt az elkeserítő képet közvetítse, hogy széthúzás van az európai és transzatlanti szövetségesek között. Senki sem kényszerítette Macront arra, hogy hatalmas üzleti delegációval jelenjen meg Pekingben, és azzal áltassa magát, hogy a személyes varázsát bevetve meg tudja győzni Hszi Csin-pinget, hogy forduljon szembe Putyinnal - magyarázta Thorsten Benner, a berlini székhelyű Global Public Policy Institute igazgatója a Politicónak.
A pekingi csúcstalálkozó alatt Hszi Csin-ping konkrétan is megfogalmazta európai partnereinek azt, hogy nem ért egyet az amerikai külpolitika alapvetéseivel. A kínai elnök azt hangsúlyozta, hogy csak megosztottságot és konfrontációt teremt a világon annak a narratívának a terjesztése, hogy a demokrácia és az önkényuralom harcol egymással a világon. Ez egyértelmű utalás arra, hogy a múlt héten Joe Biden kormánya újabb nemzetközi demokráciacsúcsot tartott, amelyen Oroszországot és Kínát jelölték meg a legfőbb fenyegetésként.