NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az orosz urán importtilalmát fontolgatja az EU - mi lesz a paksi erőművel?

Archív felvétel: az orosz fűtőanyaggal működő paksi atomerőmű
Archív felvétel: az orosz fűtőanyaggal működő paksi atomerőmű Szerzői jogok MTI/Kiss Dániel
Írta: Laszlo SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az orosz atomenergia-ipart érintő legújabb litván szankciós terv kétéves mentességet adna Magyarországnak és más államoknak.

HIRDETÉS

A német gazdasági miniszter és a legújabb litván szankciós javaslat is egy, a szankciók alól eddig megkímélt területet célozna: az orosz atomenergia-ipart. Kérdés, mi lesz így a sorsa az orosz nukleáris fűtőanyaggal működő, orosz bővítés előtt álló paksi atomerőműnek.

Kijevi tárgyalásai után Robert Habeck német gazdasági miniszter közölte: amellett van, hogy sújtsák büntetőintézkedések az orosz urán EU-ba történő behozatalát. Mint elmondta, ukrán tárgyalópartnerei megkérdezték tőle, miért nem szankcionálják még mindig az orosz urán vásárlását. "És szerintem erre nincs jó válasz".

Habeck ezért szankciókat sürget azon országok ellen, amelyek a háború dacára Oroszországból szerzik be az uránt atomerőműveikhez. Az erről folytatott ukrajnai tárgyalásai során a fő téma "a nukleáris fűtőelemekhez szükséges urán szállítása volt Európába Oroszországból" - mondta Habeck, aki szerint ezeket a szankciókat akkor is be kell vezetni, ha ez átállást jelent azon országok számára, amelyek még mindig orosz uránt importálnak atomerőműveikhez.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszországgal szembeni hatályos szankciókat következetesebben kell végrehajtani: "Egyértelmű adatokkal rendelkezünk arról, hogy a hatályos szankciókat harmadik országokon keresztül kijátsszák."

Bár nem Oroszország a világ legnagyobb urántermelője, az európai atomerőművek ellátása szempontjából mégis kulcsfontosságú a szerepe. Tavaly az oroszok a globálisan rendelkezésre álló urándúsítási kapacitás közel felét ellenőrizték.

Moszkva a háború következtében elvesztette hagyományos vásárlóit, Ukrajna például - amely hosszú ideig az orosz nukleáris technológia és fűtőelemek fő vásárlója volt - értelemszerűen nélkülözi a Roszatom szállítását. Szlovákia és a Cseh Köztársaság is máshonnan vásárol fűtőelemeket szovjet tervezésű atomerőműveikhez.

Máshol azonban jól megy az üzlet az oroszoknak, Kína India és Törökország mellett Magyarország sem állt át az orosz uránszállításokról, sőt, az Orbán-kormány a háború alatt mintegy 50 százalékkal növelte importját.

Az orosz atomenergia-ipart érintő legújabb litván szankciós javaslat kétéves - de maximum kilenc éves - türelmi időt adna Magyarországnak és más országoknak átállni a nem orosz nukleáris üzemanyagra (a Paksi Atomerőmű fűtőelemeit a világ legnagyobb nukleáris üzemanyaggyárában, Elektrosztál városában gyártják).

A litván szankciók megtiltanák az új beruházásokat az orosz atomenergetikai ágazatban, megakadályoznák az új megállapodásokat a Roszatommal, és megszüntetnék a dúsított urán Oroszországból történő importját, kivéve Franciaországot és egyes további országokat, amelyeknek hatályos szerződéseik vannak velük.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Sikeresen terjeszkedik nukleáris know-how-jával Oroszország

Olasz ügyvéd: „Beláthatatlan károkat okozhat a szegényített uránból készült lövedékek használata"

Volt szovjet tagállamok vezetőit fogadta a német kancellár Berlinben