EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A szankciók egy éve: mérlegen az uniós büntetőintézkedések

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke között Brüsszelben. 2023. feburár 09-én
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke között Brüsszelben. 2023. feburár 09-én Szerzői jogok AP Photo/Virginia Mayo
Szerzői jogok AP Photo/Virginia Mayo
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Oroszország tartalékai teszik lehetővé, hogy Moszkva továbbra is finanszírozza az Ukrajna elleni háborút, a készletek azonban fogynak

HIRDETÉS

Az EU szankciói nem zúzták szét Oroszország hadigépezetét – de jelentős hatást gyakoroltak Moszkva bevételeire, és diplomáciailag is elszigetelték az országot.

Brüsszel gyorsan cselekedett. Február 24-én, néhány órával az Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdete után az EU vezetői bejelentették az első intézkedéseket, és sok további döntés következett. A tagállamok eddig 9 szankciós csomagot fogadtak el, a 10. pedig készülőben van.

"Úgy gondolom, eddig az EU által bevezetett szankciók korlátozott hatással voltak Oroszország azon képességére, hogy finanszírozza a háborúját. De ezeknek a szankcióknak a nagy részét úgy tervezték, hogy hosszú távon működjenek, nem pedig rövid távon" - magyarázta Philipp Lausberg, az Európai Politikai Központ politikai elemzője.

Az első szankciós körök politikai és katonai vezetőket vettek célba, kitiltották az Európába tartó orosz repülőgépeket, és exporttilalmat vezettek be az érzékeny technológiákra.

Az EU csatlakozott a külföldön lévő orosz vagyon befagyasztására irányuló erőfeszítésekhez, és kizárta a nagy orosz bankokat a SWIFT-rendszerből. De van magyarázata az orosz ellenállóképességnek.

- Oroszországnak viszonylag nagy nemzeti vagyonalapja van - folytatta Philipp Lausberg. - Tehát még ha most nagy is a költségvetési hiányuk, ha a gazdaság zsugorodik is, akkor is van 155 milliárd dollár a nemzeti vagyonalapjukban, és ezen keresztül finanszírozhatják a háborúikat. Ez a pénz lassan csökken.

A háború eszkalálódásával az EU új intézkedéseket sürgetett, és az orosz energiaszektort célozta meg. Az Unió először betiltotta a kőolaj importját, és árplafont vezetett be. Később pedig következett az orosz finomított olajtermékek importja is.

Ugyanakkor Európa megerősítette függetlenségét az orosz gáztól. Mindez azt jelenti, hogy Moszkva elvesztette legnagyobb ügyfelét.

"Még mindig jön az LNG. Még mindig folyik a gáz a vezetékeken, de ennek a kereskedelemnek a 90 százaléka megszűnt egy év alatt. Ez jelentős eredmény, és több annál, mint amit bárki is várt volna az EU-tól egy év alatt. Természetesen Putyin nem erre számított" - értékelt Lauri Myllyvirta, az Energiával és Tiszta Levegővel foglalkozó Kutatóközpont vezető elemzője.

De milyen mértékben ártanak Európának a szankciók? Elemzők szerint a tavaly nyári extrém magas gázárak többnyire az orosz piacmanipuláció következményei voltak, és nem a szankciókhoz kapcsolódnak.

Lausberg azt is vitatja, hogy Európa többet szenved, mint Oroszország.

"Európa nem tapasztalt recessziót tavaly, és az előrejelzések szerint Európában idén sem lesz recesszió. Ehhez képest Oroszország azt mondta, hogy 2022-ben a GDP-je 5 százalékkal csökkent. És ez valószínűleg sokkal rosszabb rosszabb lesz 2023-ban" - nyilatkozta a szakértő.

Az Európai Unió most a szankciók megkerülésének kivédésén dolgozik, és a Hollandia által vezetett országok egy csoportja szankciókat felügyelő központ megnyitását javasolja Brüsszelben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megvolt a németországi "Reichsbürger" puccsper első tárgyalása

Giorgia Meloni egyesítené Európa szélsőjobboldali pártjait

Elkezdődött az eddigi legnagyobb tengeri menekülttragédia vádlottainak pere Görögországban