NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Több millió hektárt adna bérbe olaj- és gázkitermelésre az USA kormánya a Mexikói-öbölben

Olajfúró torony a Mexikói-öbölben
Olajfúró torony a Mexikói-öbölben Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A projekt része a tavaly aláírt, energetikai kérdéseket is taglaló inflációs törvénynek.

HIRDETÉS

Alig néhány hete engedélyezte a zöld aktivisták által zajosan ellenzett alaszkai Willow-projektet a Biden-kormányzat, ennek folytatásaként most több mint 73 millió hektárnyi területet árverezne el – szintén olaj- és gázkitermelés céljából – a Mexikói-öböl vizein.

A Biden-kormányzatnak ez az első olyan térségbeli projektje, mely új kutak fúrását engedélyezi a Mexikói-öbölben. A CNN megjegyzi: a korábbi árverések jogi korlátokba ütköztek. 

Az Egyesült Államok Óceánenergia-gazdálkodási Hivatala egy 73 millió hektáros területet hasznosítana a Mexikói-öbölben, amit kétszer akkora, mint a Willow-projekthez csatolt vízfelszín. A kormány ráadásul kénytelen lépni, ugyanis ez a projekt része a tavalyi inflációcsökkentő törvénynek, mely számos klímavédelmi és energetikai passzust tartalmaz. 

Környezetvédő csoportok szinte azonnal pert indítottak a bérbeadás megakadályozására arra hivatkozva, hogy a belügyminisztérium környezetvédelmi elemzése hibás, ezen túl kifogásolják a bérbeadásra szánt terület méretét is. 

George Torgun, az Earthjustice környezetvédő csoport ügyvédje szerint amennyiben létrejön az üzlet, akkor „az a következő 50 évre rögzíti a fosszilis tüzelőanyagok bányászását a Mexikói-öbölben."

Az Earthjustice korábban sikeresen perelt, és megállított egy hasonló projektet, melynek során egy 80 millió hektáros öböl-menti olaj- és gázfúrási bérletnek tették be a kaput. A szövetségi bíróság azért fújta le a projektet, mert megállapították, hogy a Belügyminisztérium környezetvédelmi elemzése nem vette kellőképpen figyelembe a légkörbe juttatott szennyezőanyagok éghajlati hatásait.

A Biden-kormányzat az újabb projekt környezeti elemzésében úgy becsülte, hogy az értékesítésből származó olaj- és gázfúrások körülbelül 21,2 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki.

A Mexikói-öböl új területeire vonatkozó árverésre egyelőre csekély az érdeklődés, a vállalatok 73 millió hektárból eddig csak 1,6 millió hektárra jelezték az érdeklődésüket. Bob McNally, a Rapidan Energy Group elnöke szerint ennek az oka, hogy az olajpiacon globális zűrzavar uralkodik, a befektetők pedig nyugtalanok az ukrajnai háború hosszútávú hatásai és a recesszió veszélye miatt. McNally szerint ehhez képest elenyésző visszatartó erő, hogy aktivisták perelnek a projekt miatt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Gyilkosságok a mexikói üdülőhelyen

Macron árcsökkentésre biztatja az olajcégeket

Trump nem tudja kifizetni a 464 millió dolláros óvadékot a New York-i csalási ügyében