Vészesen fogynak Magyarország szövetségesei a nyugati világban

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
Orbán Viktor miniszterelnök a február 18-i évértékelő beszéde után
Orbán Viktor miniszterelnök a február 18-i évértékelő beszéde után   -  Szerzői jogok  Erdős Dénes/AP

Egyre jobban elszigetelődik Magyarország a nyugati szövetségi rendszeren belül a kormány különutas politikája miatt. Orbán Viktor korábban is sok tekintetben szembement az európai mainstreammel, de az ukrajnai háború kitörésével eddigi legfontosabb pártfogóját, a lengyel kormányt is elvesztette. Eközben újabb és újabb frontvonalak nyílnak a magyar kormány és szövetségesei között, az elmúlt egy évben már a NATO-ban is, ahol korábban konfliktusmentes volt az együttműködés.

Nem csoda, hogy a miniszterelnök a februári évértékelőjében arról beszélt, hogy elfogytak a szövetségesek:

A többi ország meg úgy gondolta, ha a németek se tudnak ellenállni ekkora külső nyomásnak, ők aligha lesznek képesek. Inkább átszivárogtak a béketáborból a háborúsba. Maradtunk hát ketten, Magyarország és a Vatikán.

A különutasság egyik leglátványosabb jele az utóbbi hónapokban, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozását a harminc tagállamból már csak Törökország és Magyarország nem ratifikálta. Míg Ankara konkrét aggályokat fogalmazott meg elsősorban Svédországgal szemben, a magyar parlament sokáig egyszerűen csak halogatta a szavazást a kormány tavaly júliusban benyújtott törvényjavaslatáról. Majd végül arra hivatkozva, hogy a svéd és finn képviselők hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a múlt héten delegációt küldött a két országba. 

Még ebben a hónapban jöhet a parlamenti szavazás

Az Euronews kérdésére Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter így foglalta össze a kormány és a Fidesz-frakció álláspontját a legutóbbi kormányinfón:

„Mi egy erős NATO-ban vagyunk érdekeltek, és elvileg két ország csatlakozása erősíti [a szövetséget], még akkor is, ha az egyiknek nagyobb közvetlen határa van Oroszországgal, mint a NATO-nak eddig összeségében volt. A másik, ami morális érvként merült föl, hogy igazából amikor mi csatlakoztunk, akkor a bent lévők, az addigi NATO-tagállamok ezt megszavazták. És nyilván nem azért tették ezt, mert a NATO katonai ereje a magyar hadsereg erejével megsokszorozódott volna. Tehát erre tekintettel kell lenni akkor, amikor mások bebocsájtást akarnak nyerni. És a harmadik, hogy ugyanakkor pedig egy szövetségben vagyunk ezzel a két országgal, akik a legkevésbé sem viselkedtek szövetségesként az elmúlt években, és nemcsak véleménykülönbségekből adódott ez, hanem nyílt rágalmakból vagy valótlan állításokból is."

Magyarország NATO-n és Európai Unión belüli helyzetével kapcsolatban szerettük volna megkérdezni a magyar külpolitika vezetőjét, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is, a minisztériumból azonban nem válaszoltak a megkeresésünkre. Szijjártó egyébként Orbán Viktorhoz hasonlóan arról beszél, hogy a kormány támogatja a NATO-bővítést, de a frakción belül vita van róla. Jelen állás szerint úgy néz ki, hogy a parlament még márciusban szavazni fog a ratifikációról, ezt azonban biztosra nem lehet venni.

A kormány megleckézteti két ideológiai ellenfelét

Az ügy látszólag elég furcsa, az elmúlt 13 évben ugyanis nem fordult még elő olyan, hogy a Fidesz parlamenti frakciója szembehelyezkedett volna a kormány álláspontjával. Sokak szerint most sem ez a helyzet, inkább egy politikai játszmáról van szó. De milyen céllal? A Political Capital vezetője, Krekó Péter szerint a kormány az EU-ban már régóta renitensnek számított, a NATO-ban viszont hűséges szövetségesként viselkedett. Ez az, ami most megváltozott, és az újabb és újabb frontvonalak megnyitása miatt Magyarország mára olyan elszigetelt lett, mint még soha.

„Teljesen egyértelmű, hogy egyre nehezebbé válik a magyar érdekérvényesítés minden uniós intézményben annak köszönhetően, hogy Magyarország különutas politikát képvisel az orosz invázió kezdete óta, és ezen csak erősít az, amit most a NATO-ban csinál Magyarország. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok EU-tagállam egyébként NATO-tagállam is" . magyarázta a szakértő, aki úgy látja, hogy a kormány politikai tökét akar kovácsolni a ratifikációból:

„Elég egyértelműnek tűnik az is, hogy miközben Magyarország nem kapja meg az európai uniós pénzeket, két olyan tagállamot, amely sokszor kritizálta Magyarországot a demokratikus visszafejlődés miatt, Finnországot és Svédországot ezen a módon akarja megleckéztetni, bizonyos szempontból meg is zsarolni."

Krekó Péter azt viszont nem gondolja, hogy valamiféle háttéralku születhetett volna a Hende Csaba vezette magyar delegáció és a svéd, valamint finn partnereik között.

„Egészen egyszerűen ezek a ténylegesen jogállami alapon működő rendszerek nem így működnek. De azt hiszem, hogy az üzenetértéke azért nagyon fontos annak, amit a kormány most tesz, és az üzenet az, hogy ha ti nem segítetek nekünk abban, hogy hozzájussunk a pénzeinkhez, akkor minden lehetséges eszközt megragadunk arra, hogy nehezebbé tegyük az életeteket" - mondta.

Súrlódások minden NATO-bővítésnél voltak, de eddig zárt ajtók mögött

Magyarország 1999-ben lépett be a NATO-ba. Szenes Zoltán nem sokkal ezután, 2003-2005-ig volt a honvédség vezérkari főnöke. A nyugalmazott vezérezredes ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktat a NATO-ról, professor emeritusként. Szerinte a csatlakozás óriási változásokat hozott a hadseregben.

„Minden haderőreform, minden haderőátalakítás a NATO-követelmények jegyében zajlott, az orosz parancsnoki nyelvet föl kellett váltanunk angol parancsnoki nyelvre, és olyan modernizációt kellett csinálni - ez volt mindig a cél - ami az együttműködési képességet a NATO-val megteremti" - mesélte.

Az oktató jól emlékszik az elmúlt évtizedek NATO-bővítéseire. Ezek nem abban különböztek a mostani folyamattól, hogy akkor teljes egyetértés volt a felek között, most pedig nincs, hanem abban, hogy akkor a vitákat zárt ajtók mögött rendezték. Magyarország 24 évvel ezelőtti csatlakozását pedig gyorsította, hogy hazánk nagy hasznára volt a NATO-nak a koszovói háborúban. 

Szenes Zoltán úgy látja, hogy a bővítés ratifikációja előbb-utóbb meg fog oldódni, és hosszú távon nem is ez jelenti az igazi súrlódási pontot Magyarország és a katonai szövetségesei között. Az sokkal kényesebb pont, hogy az ukrán nyelvtörvény miatt a magyar kormány blokkolja a NATO-Ukrajna bizottság nagyköveti szint feletti találkozóit, márpedig ilyenek nélkül elképzelhetetlen Ukrajna közeledése a NATO-hoz.

„Szövetségi szempontból ez a késlekedés egy technikai kérdés. Az igazi kérdés az, hogy hogyan tudjuk Ukrajnával kapcsolatban a helyzetet megoldani. A nyomás az ukránokon is nagy, az európai uniós követelmények szerint most törvényeket módosítanak. Szerintem az elkövetkező időszakban napirendre kerül ez az ügy, és akkor talán ez a NATO szempontjából fájó pont is megoldódik" - magyarázta a nyugalmazott vezérezredes.