Bár Ankara azt állítja, Svédország még nem teljesítette a vállalásait, velük és Finnországgal is folytatódnak a megbeszélések.
A török külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy március 9-én, Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások Svédországgal és Finnországgal a két állam NATO-tagságáról. A megbeszélések annak ellenére is folytatódnak, hogy Mevlut Cavusoglu szerint Svédország még mindig nem teljesítette a tavaly aláírt memorandumban foglalt kötelezettségeit.
Törökország januárban fújta le a Svédországgal és Finnországgal folytatott tárgyalásokat, miután egy dán szélsőjobboldali politikus elégette a Korán egy példányát a stockholmi török nagykövetség előtt.
Svédország és Finnország tavaly kérte felvételét az észak-atlanti védelmi szövetséghez, miután Oroszország megszállta Ukrajnát, Svédország azonban váratlan ellenállásba ütközött Törökország részéről. Ankara ugyanis azzal vádolja Stockholmot, hogy terrorista csoportok – különösen a kurd PKK – tagjait rejtegeti.
A svéd kormány épp március 9-ére tervezi, hogy hivatalosan dönt arról a javaslatról, amely szerint illegális lenne terrorista szervezethez tartozni vagy azt támogatni. Stockholm célja, hogy a jogszabály június 1-jén lépjen hatályba, bár a törvényjavaslatról szóló parlamenti szavazás időpontját még nem tűzték ki.
Az Egyesült Államok és más NATO-országok azt remélik, hogy a két északi ország a július 11-én Vilniusban tartandó NATO-csúcstalálkozón a szövetség tagjává válik.
Törökország mellett Magyarország a másik NATO–tagállam, amelynek törvényhozása még nem szavazta meg a két skandináv állam csatlakozását. A Fidesz–frakció legutóbb úgy döntött, hogy az Országgyűlés úgynevezett "vitarendező delegációkat" küld Svédországba és Finnországba, mivel szerintük "súlyos viták vannak a két országgal."
Orbán Viktor miniszterelnök előtte arról beszélt az állami rádióban, hogy bár támogatja a két állam NATO–csatlakozását, előbb szerinte "szükség volna néhány komoly beszélgetésre az országok parlamentjei között", hiszen ezek az országok állítása szerint "hazugságokat terjesztenek a magyar jogállamiságról és demokráciáról". A magyar parlament várhatóan március második felében szavaz a kérdésről.
