Sok uniós országban, ahol a franciaországinál magasabb a nyugdíjkorhatár, nehezen értik meg, hogy miért tiltakoznak ilyen hevesen Macron reformtervei ellen. Az Euronews Witness ezen a héten a francia nyugdíjreform kérdését járta körbe.
Sok uniós országban, ahol a franciaországinál magasabb a nyugdíjkorhatár, nehezen értik meg, hogy miért tiltakoznak ilyen hevesen Macron reformtervei ellen. Az Euronews Witness ezen a héten a francia nyugdíjreform kérdését vette górcső alá.
Franciaországban sztrájkok és tüntetések követték egymást, amióta a kormány bejelentette, hogy 62-ről 64 évre kívánja emelni a nyugdíjkorhatárt. Emmanuel Macron elnök szerint a változtatásokra azért van szükség, hogy a nyugdíjrendszer pénzügyileg életképes legyen, mivel az emberek egyre tovább élnek, és egyre több a nyugdíjas.
A legtöbb uniós országban, ahol a polgároknak 64 éves korukig kell dolgozniuk, nehezen értik a tiltakozásokat. Monica Pinna riporterünk kampányolókkal és szakértőkkel beszélgetett, hogy tisztább képet tudjon adni a témában.
Növekvő egyenlőtlenségek
A reform egyik fő kritikája, hogy hátrányosan érinti a fizikailag megterhelő munkát végzőket, mivel nekik nehezebb lesz tovább dolgozniuk.
A fizikai munkát végzők általában alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, ami alacsonyabb várható élettartammal jár. Ez azt jelenti, hogy ha egy munkás 64 évesen megy nyugdíjba, akkor potenciálisan kevesebb éve lesz arra, hogy egészségesen élvezze nyugdíjas éveit.
Egy lyoni gyűlésen Monica találkozott a 60 éves futárral, Salim Ouagueddel.
"A tempó egyre gyorsul" – mondta az Euronewsnak - "...de a testünk nem tart lépést. Ezért nehéz 60 éves korunkig vagy annál idősebb korunkig dolgozni. Arra kérnek minket, hogy ne élvezzük a családi életet. [...] Nincs semmi emberi a számításaikban,” tette hozzá.
A nők lesznek a legnagyobb vesztesek?
A nők azt is állítják, hogy aránytalanul nagy mértékben érinti őket a változtatás, mivel sokan a gyermekek miatt szüneteltetik a karrierjüket. Ezt gyakran részmunkaidős foglalkoztatás követi, ami azt jelenti, hogy a nőknek hosszabb időbe telhet, amíg elérik a szükséges nyugdíjjárulékokat.
Macron kormánya azt állítja, hogy reformjuk a nyugdíjminimum emelésével csökkenteni fogja a meglévő egyenlőtlenségeket. Kritikusai szerint nem világos, hogy kik lesznek jogosultak rá.
A jelenlegi szabályok szerint a francia nők nyugdíja már most is 40%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké, mivel a bérek egyenlőtlensége a nyugdíjba vonuláskor is érezteti hatását.
Egyéb reformlehetőségek is szóba jöhetnek
Monica Párizsba utazott, hogy beszéljen Bruno Palierrel, a Politikai Tudományok Karának nyugdíjrendszerekkel foglalkozó szakértőjével. Bruno Palier elmagyarázta, hogy Európában miért nem értik egyesek a franciaországi felháborodást.
"Egy svéd vagy egy német azt mondaná: 'Ők soha nem dolgoznak, csak heti 35 órát [...] De valójában a munkaterhelés intenzívebbé válik. Ez azt jelenti, hogy kevesebb a ledolgozott év, kevesebb a foglalkoztatott, és ennek következtében azoknak, akik dolgoznak, keményebben kell dolgozniuk".
Azt javasolja, hogy a nyugdíjkorhatár emelése helyett Macron a társadalombiztosítási járulékok összegének növelésével kipótolhatná a hiányt. "De nyilvánvaló, hogy a kormány ezt nem akarja megtenni" - teszi hozzá. "Ez tabu."
A harc egyelőre folytatódik, a szakszervezetek egész márciusra sztrájkokat terveznek.