A két külföldi nemzetiségét nem hozták nyilvánosságra, annyit tudni róluk, hogy turistaként érkeztek Moldovába, és mostantól tíz évig biztosan nem tehetik be a lábukat oda
HIRDETÉSÚjabb bizonyítékát látja a moldovai hírszerzés annak, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni Moldova belügyeibe.
A titkosszolgálat közleményben tudatta, hogy a moldovai hatóságok kiutasítottak két külföldit azzal a gyanúval, hogy felforgató tevékenységet végeznek. Ennek részleteiről is vannak információik, de a lényeg, hogy céljuk egyértelműen Moldova destabilizálása. Azt nem közölték, hogy a kiutasítottak milyen nemzetiségűek. Annyit tudni, hogy el kellett hagyniuk az országot, ahová turistaként érkeztek, és a következő tíz évben nem is térhetnek vissza.
Az elmúlt hetekben több vezető moldovai politikus is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország megpróbálja aláásni a közrendet és a politikai stabilitást az országban. Az időközben lemondott kormányfő,Natalia Gavrilita és az EU iránt elkötelezett államfő, Maia Sandu is azt állítja, hogy a moldovai hírszerzésnek hitelt érdemlő információi vannak erről.
Ezek alapján nagyon is konkrétan beszélt a fenyegetésről mondván, hogy az orosz vezetés mozgósította moldovai kapcsolatait a politikai és a közéletben egyaránt, sőt szabotőröket szervezett, illetve képzett ki arra, hogy erőszakos cselekményeket hajtsanak végre, például támadjanak meg kormányzati épületeket, akár ejtsenek túszokat is.
Az orosz hadsereg az elmúlt évben többször is, legutóbb február közepén sértette meg Moldova légterét, ezúttal cirkálórakétákkal, ami miatt egy időre le is zárták a moldovai légteret a civil légiforgalom előtt is.
Mindehhez jön még a gázellátás hónapok óta húzódó válsága, amely válasz Oroszország részéről Moldova nyugati orientációjára, de legfőképp az ukrajnai háborút illető álláspontjára. Moldova energiafüggése eddig is póráz volt Oroszország kezében, ezáltal a moszkvai vezetés gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartotta a moldovai politikai erőviszonyokat egészen a legutóbbi elnökválasztásig.
Az energiaellátás akadozása és a súlyos infláció közepette az oroszbarát ellenzéknek nincs nehéz dolga, ha utcára akarja vinni az embereket, és meg is teszi. Chișinăuban egymást érik a kormányellenes tüntetések. A tiltakozók azzal vádolják a kabinetet, hogy a Nyugat-barát kormánypolitika miatt romlik a lakosság életszínvonala és az ország biztonsági helyzete is.
Az sem elhanyagolható körülmény, hogy az elhúzódó ukrajnai háború déli frontvonala kifejezetten közel esik Ukrajna és Moldova közös határához. Tiraszpol és Odessza légvonalban száz kilométerre sincsenek egymástól, autóval alig több mint két óra alatt el lehet jutni egyikből a másikba.
Tekintettel arra, hogy Moldova szakadár Dnyeszteren Túli Területe nemcsak orosz befolyás alatt áll, hanem az orosz hadsereg egységeket is állomásoztat ott békefenntartás címén, az orosz annexió lehetősége, mint fenyegetés az ukrajnai harcok, a gázválság és Moszkva feltételezett aknamunkája nélkül is időről időre hangot kap a moldovai politikában, mármint azóta, amióta de facto megvalósulásán nincs a politikai elit áldása.
A félelem érthető, de vajon mennyi alapja van?
Az orosz külügyminiszter többször is elismételte válaszul a moldovai vezetés gyanújára, hogy Oroszországnak nincsenek tervei sem Moldovával, sem Moldovában. Ez az ukrajnai események tükrében nem igazán meggyőző sem a moldovai vezetés, sem a Nyugat számára. Annál kevésbé, miután az orosz elnök visszavont a múlt héten egy évekkel ezelőtti elnöki rendeletet, amely közvetve garantálta Moldova szuverenitását, az orosz védelmi minisztérium pedig egy napra rá közölte, hogy tudomása szerint az ukrán vezetés fegyveres provokációra készül Moldova szakadár régiója, a Dnyeszteren Túli Terület ellen.
Ez a 4163 négyzetkilométernyi, körülbelül félmilliós régió a Szovjetunió felbomlása után, 1990-ben, orosz segítséggel nyilvánította ki függetlenségét Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság néven, de emlegetik Transznisztriaként, illetve Dnyeszteren Túli Területként vagy Dnyeszteren Túli Köztársaságként is.
Miután ez a terület erősen orosz érintettségű, a szovjet érában előretolt helyőrségként funkcionált, a Krím félsziget 2014-es annektálásának, majd az ukrajnai orosz invázió megindulásának körülményeit ismerve és összevetve a múlt heti moszkvai fejleményekkel, legalábbis jogosnak tűnik a moldovai vezetés növekvő szigorúsága, amivel az ország belügyeit kezeli.
Moldova ugyanúgy nem NATO-tagállam, ahogyan Ukrajna sem, és a Dnyeszteren Túli Területen ugyanúgy jelentős oroszajkú lakosság él, mint Kelet-Ukrajnában. Meglehetősen erős párhuzam mutatkozik a kelet-urajnai régiók elleni offenzíva retorikája és az orosz védelmi minisztérium múlt heti nyilatkozata között, amelyben ugye a Dnyeszteren Túli Terület állítólagos ukrán fenyegetettségét vázolják.
Ebben a helyzetben az is kifejezetten nyugtalanító, hogy az ukrajnai háborúban közelgő tavaszi hadműveleteket jelek szerint az orosz és az ukrán hadsereg is a déli frontra koncentrálja.
A belpolitikai feszültségre és a körvonalazódó fenyegetettségre a gazdasági szereplők is kezdenek reagálni. A WizzAir például felfüggeszti moldovai járatait március közepétől.
Miért kellene Oroszországnak Moldova?
Oroszországnak minden bizonnyal nem kell Moldova. Oroszországnak geopolitikai érdekei fűződnek ahhoz - akárcsak Ukrajna esetében -, hogy megállítsa, illetve visszafordítsa az erősödő, kormányszintre került nyugati orientációt.
HIRDETÉSMoldova nemcsak nyit az Európai Unió felé, tavaly elnyerte a tagjelölti státuszt, amivel ugyan még messze van attól, hogy tagállammá váljon, de egyértelműen felkerült az uniós diplomácia térképére. Sőt, az uniós vezetés már a legutóbbi elnökválasztás idején is kifejezett érdeklődést mutatott a voksolás kimenetele iránt, nem is rejtette véka alá Maia Sandu iránti lelkesedését.
Vagyis Moldova esetében is megáll az Ukrajna viszonylatában hangoztatott orosz retorika, amely szerint védelemre szorul az ottani orosz ajkú lakosság, illetve, hogy a Nyugat holdudvarába került, ami elhelyezkedése miatt közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra nézve.
Kérdés, hogy az orosz elnök az ukrajnai "különleges hadművelete" mellett - ami amúgy is jobban kimeríti az ország haderejét és gazdaságát is, mint tervezte -, nyitna-e újabb frontot Moldovában. Valószínűleg nem. Nem véletlen, hogy a moldovai vezetés nem is támadástól tart, hanem puccstól. Maia Sandu konkrétan úgy fogalmazott, hogy az orosz vezetés puccsot készít elő Moldovában.