Egy drón, amely csendben siklik a víz mélyén, és emberi beavatkozás nélkül hetekig figyeli a mélytengeri kábeleket: Ez a "Greyshark" víz alatti drón. A brémai székhelyű Euroatlas vállalat állítólag már két uniós országgal is leszerződött.
Nagy sikert aratott egy új, mesterséges intelligencia segítségével vezérelt víz alatti jármű, amely a Balti-tenger mélytengeri kábeleit képes figyelni. A Reuters hírszolgálat információi szerint állítólag két uniós ország is szerződést kötött a "Greyshark" megvásárlására.
A szerződések állítólag összesen több mint 100 millió euró értékűek. Ezt a cég vezetője, Eugen Ciemnyjewski nyilatkozta. A Greyshark mögött álló cég a brémai Euroatlas. A víz alatti drónt hamarosan a tengerfenéken lévő kritikus infrastruktúrák megfigyelésére és például tengeralattjáró fenyegetések felderítésére lehetne használni.
Ciemnyjewski szerint más európai és ázsiai országokból is érkeztek már megkeresések. Nem kívánta megnevezni azoknak az országoknak a védelmi minisztériumát, amelyek már aláírták a vásárlási szerződést. Az Euroatlas Greyshark drónt azonban konkrét katonai célra fogják használni, és nem lesz felfegyverezve.
A Greysharknak akár 13 csomós csúcssebességet is el kell érnie, ami körülbelül 25 kilométer/órás sebességnek felel meg. Szinte hangtalanul siklik a vízen, optikájának köszönhetően a potenciális ellenség számára észrevétlen marad.
A víz alatti használatra szánt pilóta nélküli megoldások iránt nagy a kereslet. Az ukrán biztonsági szolgálat, az SBU nemrég mutatta be Sea Baby nevű új tengeri drónját. Ez a drón akár 2000 kilogrammnyi terhet is képes szállítani, és akár 1500 kilométert is képes megtenni.
Az ukrajnai nagyszabású orosz invázió kezdete óta megszaporodtak a víz alatti támadások, különösen a Balti-tengeren. A tengerfenéken lévő infrastruktúrát szabotázsakciók érték: többször megrongálták az áram- és adatvezetékeket.
Oroszország folyamatos támadásokat hajt végre a tenger alatti kábelek ellen Európa-szerte - mondta James Appathurai, a NATO vezető kiber- és hibrid fenyegetésekkel foglalkozó szakértője. Az Euronewsnak adott interjújában "félkatonai jellegű" szervezetről beszélt.
Mit tehet a Greyshark?
A Greyshark rendszert úgy tervezték, hogy állandó jelenlétet biztosítson a fontos vizeken. Autonóm víz alatti járműként nem igényel sem kívülről irányító csapatot, sem közvetlen utasításokat. A mesterséges intelligencia segítségével az adott helyzetnek megfelelően képes saját döntéseket hozni.
A jövőbeni feladatok között katonai alkalmazásként kezdetben a víz alatti infrastruktúra megfigyelése szerepel. A drón rendszeresen és folyamatosan ellenőrizheti a tengerfenéken lévő csővezetékeket, kábeleket és egyéb létesítményeket. A drónt a modelltől függően úgy tervezték, hogy a víz alatt több órától akár több hétig is képes maradni.
A drón saját előnye, hogy a víz alatt működik, azt jelenti, hogy bizonyos esetekben az ellenséges hajók radarhorizontján kívül marad, és észrevétlenül is képes információkat gyűjteni.
Ha a Greyshark fenyegetéseket, például aknákat észlel a vízi utak vagy kritikus infrastruktúrák közelében, akkor szonárhullámokkal reagálhat, és biztosíthatja az elrettentést és az elmozdulást. A potenciális célpontok mozgását követi és rögzíti. Végső soron a víz alatti drón a tengeri hadviselés eszköze is. Képesnek kell lennie az ellenséges jelenlét és az érzékelők felismerésére és azonosítására.
Nem tudni, hogy az Euroatlasszal szerződést kötött két védelmi minisztérium milyen feladatokra összpontosít. Csak a speciális katonai alkalmazásként való felhasználása biztos.
Hogy néz ki a Greyshark felszerelése?
A Greyshark 17 szenzorral rendelkezik, amelyek például elektromágneses képeket rögzíthetnek, vagy szonárhullámokkal vizsgálhatják a visszhangot. Az érzékelők lézertechnológiával és víz alatti kamerákkal is lehetővé teszik a képalkotást, és állandóan rögzítik az adatokat.
A rendszer a berlini EvoLogics cég moduláris AI szoftverével is fel van szerelve. A Greyshark a külső hatásoktól függően képes menet közben megváltoztatni az érzékelőinek küldetésprofilját. A drónnak nincs szüksége rádiókapcsolatra, felszínre merülésre vagy szünetre az átálláshoz.
A Greyshark jelenleg két változatban kapható: a Greyshark "Bravo" akkumulátoros meghajtású és hat és fél méter hosszú. Nagytestvére, a "Foxtrot" közel nyolc méter hosszú, és hidrogén üzemanyagcellával rendelkezik. Mindkettő ugyanazt az érzékelőtechnológiát használja, de hatótávolságban és üzemidőben különböznek.
A hidrogénnel hajtott "Foxtrot" változat akár 16 hétig és 4 csomós sebességgel mintegy 8000 tengeri mérföldig, illetve 10 csomós sebességgel 1100 tengeri mérföldig képes üzemelni. Kistestvére, a "Bravo" viszont 10 csomós sebességgel hat órát bír ki, és 550 tengeri mérföldön akár 60 tengeri mérföldet vagy négy csomós sebességgel öt és fél napot is képes megtenni.
A raj taktika is része a rendszernek: több Greyshark együttesen is működhet, szerveződhet, vagy egy "mester" egység vezetheti őket. Beilleszkednek a NATO struktúráiba, és egy tengeri "Combat Cloud" hálózat részeként működnek.
Végső tesztek a Balti-tengeren
A múlt héten a Greyshark "Bravo" próbaútra merült a Balti-tengerbe. A drón autonóm módon és álcázva működött a német partoknál. A több mint négy tonnás, utasokat nem szállító mini tengeralattjáró célja, hogy biztonságosabbá tegye a Balti-tengert.
A "Foxtrot" változattal ellentétben a "Bravo" már készen áll a sorozatgyártásra. A korábbi tesztek sikeresek voltak. Technikusok és mérnökök kísérték őket egy charterhajón. A nagy testvérnek azonban jövőre kell elkészülnie. A gyártás során évente 150 ilyen víz alatti társat lehetne építeni.
A 2024-es év végén több nagy visszhangot kiváltó eset is volt, amikor víz alatti kábelek sérültek meg vagy hibásodtak meg. Például 2024 novemberében két távközlési kábel is megsérült. Németország és Finnország közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát egy esetleges szabotázscselekmény miatt.
Körülbelül egy hónappal később az Estlink 2 tenger alatti energiakábel meghibásodott, és más kábelek is megszakadtak. Itt az Eagle S olajszállítót gyanúsítják, amely feltehetően az orosz árnyékflotta része.
Az Eventin nevű, hetek óta sodródó olajszállító tartályhajóról szintén feltételezik, hogy az úgynevezett orosz árnyékflotta része volt. Mintegy 99 000 tonna olajjal biztonsági és környezeti kockázatot jelentett. Összességében a károkat nem lehet egyértelműen hozzárendelni, de egyes esetekben feltételezik, hogy az orosz hibrid hadviselés részeként elkövetett szabotázsakciókról lehet szó.