Feloszlatja magát a PKK, Európa egyik legrégibb terrorszervezete, Erdoğan halálos ellensége
A magát Kurdisztáni Munkáspártnak nevező terrorcsoport többezer ember haláláért felelős.
A párt május 9-én kezdte meg régóta várt kongresszusát, miután Abdullah Öcalan vezető február végén felszólította a pártot, hogy tegye le a fegyvert és oszlassa fel magát. Ennek bejelentése hétfőn meg is történt.
Ugyanakkor a csoport azt követeli az ankarai vezetéstől, hogy nyissa meg a kommunikációs csatornákat az életfogytiglani börtönbüntetését töltő vezető felé, és gondoskodjon személyes biztonságáról.
A kongresszust részben konspiratív körülmények között, több területen rendezték, tartva a kormány rajtaütésétől.
Indulhat-e megbékélési folyamat Törökországban?
A megoldás lehetősége a PKK és a török állam közötti 2013-15 között zajlott tárgyalásokra mutat vissza, melyet azzal a céllal kezdeményezték, hogy a kurd problémát békés úton oldják meg.
A folyamat kulcselemei közé tartozott a lefegyverzés, a demokratikus reformok és a kurd identitáshoz fűződő jogok kiterjesztése. A PKK vezetője kulcsfigurája volt a tárgyalásoknak, de az ellenségeskedések 2015-ös újraindulásával a megbékélési kísérlet kútba esett.
Az 1978-ban alapított PKK-t (Törökország mellett) az Európai Unió, az Egyesült Államok az Egyesült Királyság és számos más állam terrorszervezetként tartja számon. A hivatalos adatok szerint a PKK fegyveresei és ügynökei közel 40 év alatt mintegy közel 15,000 embert öltek meg, többször tömeges merényletek formájában.
A terrorpárt vezetője 1999 óta lakója a Márvány-tenger melletti Imrali börtönnek, de továbbra is a mozgalom de facto vezetőjének számít.
A legújabb lépést a török kormány úgy kommentálta, hogy "Törökország terrorizmus nélkül".
Ez egy folytatólagos történet.