EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Vége az orosz finomított olajtermékek európai értékesítésének

Orosz tankerhajó
Orosz tankerhajó Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT / Tanács Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Magyarországra vezetéken érkezik a nyers kőolaj, így a szállítás nem áll meg.

HIRDETÉS

Vasárnap éjfélkor lépett hatályba az Európai Unió orosz tengeri olajtermékekre kivetett tilalma, tehát a 27 tagország betiltja az orosz finomított olajtermékek, például a dízelüzemanyag forgalmazását. Ezzel a döntéssel csatlakozik az Egyesült Államokhoz és más szövetségesekhez, akik árkorlátozást vezetnek be a nem nyugati országokba történő értékesítésre. 

Az orosz tengeri nyersolajra vonatkozó tilalom december 5-én lépett hatályba, az olajtermékekre való kiterjesztés azt jelenti, hogy az orosz energiaexport 70 százaléka szankciók hatálya alá kerül. Az olajtermékek az orosz olajexport egyharmadát teszik ki.

Emlékeztetőül: vasárnaptól kezdve egy másik, az orosz olajat érintő rendelkezés is életbe lépett, miszerint az EU tegnaptól az orosz finomított kőolajtermékekre is árplafont vezetett be. Miként azt szombaton írtuk: a tagállamok nagyköveteinek megállapodása szerint a dízelért maximum hordónként 100 dollárt, az olcsóbb termékekért - például a fűtőolajért - pedig legfeljebb hordónként 45 dollárt fizethetnek a vevők akkor, ha annak kereskedelmében bármilyen módon részt vesznek európai tagállamokhoz kötődő szereplők.

A hordónként 100 dollár érvágás lehetne, ugyanis eddig 110-130 dollárért értékesítették az európai exportra termelt orosz dízelt. Eddig arról volt szó, hogy az EU-tagállamoknak nem lehet tengeren szállított orosz dízelt és nyersolajat venni, és pont a tengeri szállítás tilalma miatt juthatott hozzá Magyarország a nyersolajhoz: hozzánk ugyanis csővezetéken érkezik, a MOL finomítva értékesíti tovább. 

Nem az EU vívmánya

Az árplafont a világ legfejlettebb hét gazdaságát tömörítő koalíció, a G7 hozta létre, hogy arra kényszerítsék Oroszországot, hogy az olajat és olajtermékeket olcsóbban kelljen adniuk azoknak az országoknak is, akik még vásárolnak belőle, így nem az orosz olajat most is nagy tételben vásárló országokat (például Indiát) próbálja megkötni a szabályozás, hanem azt, hogy a tengeri kereskedelem 90 százalékát biztosító amerikai és európai cégek nyomása miatt India alacsonyabb árat alkudjon ki Oroszországtól, ezzel pedig Oroszország bevételei csökkenjenek – azaz ne tudja finanszírozni az Ukrajna elleni háborút. 

A G7 ársapkájához nem kell csatlakoznia egyetlen külső országnak sem, mert a szabályozás a G7-es cégekre vonatkozik. Az EU-n belül vita van, hogy tovább csökkentsék az árplafont, mert több ázsiai ország már most is harminc dollárért vásárolja az orosz nyersolaj hordóját, de az orosz feldolgozott olajtermékek ára egyelőre fölötte van az ársapkának. A szakértők szerint az ársapka azért nem alacsonyabb, hogy Oroszországnak és a partnereinek is megérje alkalmazkodni hozzá, tehát hogy továbbra is az európai és amerikai cégek szolgáltatásait használják a tengeri szállítás során.

Egyelőre élénk vita zajlik arról, hogy a szabályozás valóban fáj-e, és ha igen, akkor mennyire fájhat az orosz gazdaságnak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Napi félmillió hordóval csökkenti az olajkitermelést Oroszország

Ársapka nélkül: talán lesz üzemanyag is, az állam adóbevétele azonban kétségtelenül gyarapodik

Litván miniszterelnök: türelem, az Oroszország elleni szankciók működnek