A terv az, hogy olyan helyzetbe hozzák Oroszországot, hogy olcsóbban kelljen az olajat adni másoknak is.
Vasárnaptól az orosz finomított kőolajtermékekre is árplafont vezet be az Európai Unió. A tagállamok nagyköveteinek megállapodása szerint a dízelért maximum hordónként 100 dollárt, az olcsóbb termékekért - például a fűtőolajért - pedig legfeljebb hordónként 45 dollárt fizethetnek a vevők akkor, ha annak kereskedelmében bármilyen módon részt vesznek európai tagállamokhoz kötődő szereplők.
HIRDETÉSAz európai exportra termelt orosz dízelt a nemrég még hordónként 110-130 dollárért értékesítették. A döntést az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azzal indokolta, hogy az EU-nak meg kell fosztania Oroszországot a háborúzáshoz szükséges erőforrásoktól.
Lengyelország és a balti államok a nyersolajra kivetett ársapka felülvizsgálatát is kezdeményezték, az viszont egyelőre marad a decemberben megállapított, 60 dolláros szinten.
Nem arról volt szó, hogy nem lehet orosz dízelt és nyersolajat venni az EU-tagállamoknak?
De igen, az EU-s tagállamok már egy ideje nem vásárolhatnak tengeren szállított orosz nyersolajat. Éppen ezért vásárolhat Magyarország, mert ide az orosz nyersolaj csővezetéken érkezik. Vasárnaptól részben az változik meg, hogy feldolgozott olajtermékeket, tehát benzint és dízelt sem vásárolhatnak az EU-tagállamok - kivéve azok, akik ez alól felmentést kaptak. Ez kevésbé érinti Magyarországot, miután a MOL nyersolajat vesz Oroszországtól és azt finomítva adja tovább.
Ha nem vehetnek az EU-tagállamok orosz olajat, akkor mire való az árplafon?
Az árplafont nem egyedül az EU hozta létre, hanem a világ legfejlettebb hét gazdaságát tömörítő koalíció, a G7. A lényege pedig az, hogy arra kényszerítsék Oroszországot, hogy az olajat és oilajtermékeket olcsóbban kelljen adniuk azoknak az országoknak is, akik még vásárolnak belőle. Az árplafon arra kötelezi a G7-hez és az EU-hoz tartozó üzleti szereplőket, akik közreműködnek a nemzetközi olajkereskedelemben, hogy büntetés terhe mellett csak akkor szállítsák, biztosítsák, finanszírozzák az orosz olajszállítmányokat, ha ezeket az üzleteket az árplafon alatti áron bonyolítják. Vagyis nem az orosz olajat most is nagy tételben vásárló országokat, például Indiát próbálja megkötni a szabályozás, hanem azt, hogy a tengeri kereskedelem 90%-át biztosító amerikai és európai cégek nyomása miatt India alacsonyabb árat alkudjon ki Oroszországtól, ezzel Oroszország bevételei csökkenjenek.
Putyin azt mondta, hogy aki csatlakozik az árplafonhoz, annak nem ad olajat, akkor hogy fog ez működni?
Az egésznek az a lényege, hogy a G7 ársapkájához nem kell csatlakoznia egyetlen külső országnak sem, mert a szabályozás nem rájuk vonatkozik, hanem a G7-es cégekre. Viszont ezzel lehetőséget teremt ezeknek az országoknak, hogy lealkudják az orosz olajtermékek árát. A vita azon is van például az EU-n belül, hogy csökkenteni kell az árplafont, mert több ázsiai ország már most is harminc dollárért vásárolja az orosz nyersolaj hordóját. Az orosz feldolgozott olajtermékek ára egyelőre fölötte van az ársapkának. A szakértők szerint az ársapka azért nem alacsonyabb, hogy oroszországnak és a partnereinek is megérje alkalmazkodni hozzá., hogy továbbra is az európai és amerikai cégek szolgáltatásait használják a tengeri szállítás során.
Sok vita van ugyankkor arról, hogy be lehet-e tartatni ezeket a szabályokat, hiszen Kína és India saját szolgáltatásokkal is pótolhatja ezeket a kieső cégeket. Trükközéssel meg is lehet kerülni a szabályozást, például úgy, hogy a vásárló ország egy másik üzlet keretein belül fizet magasabb árat az olajért, mondjuk kedvezménnyel ad el valamit Oroszországnak. Arról, hogy ez valójában fáj-e az orosz gazdaságnak és ha igen, akkor mennyire, arról élénk vita zajlik.