„Az árstopokról meg a mindenfajta hasonló, jónak tűnő ötletekről a szocializmusban kiderült, hogy nem működnek. Összeomlott a rendszer” – jegyezte meg a minap Matolcsy György jegybankelnök.
HIRDETÉSNégy és fél hónappal a magyar parlamenti választások előtt, tavaly november derekán a kormány a háztartások védelmére hivatkozva 480 forintban maximálta a normál benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát. Számítása bevált: a többi között ez a döntése is segített abban, hogy a Fidesz elsöprő győzelmet arasson. Az ársapka átmenetileg az Európában dobogós magyar inflációt is visszafogta. Hónapok elteltével azonban ellátási gondok keletkeztek, így először a külföldiektől, később a cégektől is megvonták azt a lehetőséget, hogy hatósági áron tankolhassanak. Alig egy hónapja már a független vidéki kutakat sem tudta ellátni a Mol. Ezek után kényszerült rá a kormány, hogy megszüntesse az üzemanyagok ársapkáját, a felelősséget azonban a brüsszeli szankciókra próbálta hárítani, holott az unióban éppen Magyarország mentesült a szankciók alól, amelyek ráadásul Magyarországon kívül sehol másutt nem okoztak ellátási zavarokat. A hatósági ár megszüntetésével egyidejűleg a kormány növelte a jövedéki adót, így évi ezer milliárd forintos bevételre számíthat a tankolásból. Az ársapka eltörlése eközben legalább 2 százalékkal fogja gerjeszteni az amúgy is rekordmagas inflációt, ami az év végére megközelítheti, sőt meg is haladhatja a 25 százalékot.
Autók és motorkerékpárok várakoznak hosszú, tömött sorokban a kutak előtt. A látvány megszokottá vált Afrika legnépesebb országában – tudósított a nyáron az Africanews, az Euronews testvérszerkesztősége.
Nem ritka, hogy a sofőrök akár nyolc órát is sorban állással töltöttek. Napjuk nagy része várakozásban telt el, miközben nem dolgoztak.
A kormány ársapkát vezetett be, és 165 nairában, akkori árfolyamon nagyjából 150 forintban szabta meg a benzin literenkénti maximált árát.
A kiskereskedők arra panaszkodtak, hogy veszteséggel üzemelnek, az autósok pedig arra, hogy nem tudják tovább elviselni az akadozó ellátást.
„Igazából a kormányhoz szeretnék fordulni, hogy segítsen rajtunk [...], mert mi tényleg szenvedünk” – kesergett Adeniran Abiodun taxisofőr.
A kormány légből kapott ígérete, miszerint a hiány hamarosan megszűnik, nem javított a helyzeten. Az üzemanyag-kiskereskedők esedeztek a kormánynak: ne szabályozza a piacot, és engedélyezze, hogy a kutak maguk szabhassák meg az árakat.
A nigériai kormány nem engedett a kérésnek – jelentette az AP hírügynökség.
Nigériában azért alakult ki üzemanyaghiány – nyárig immár harmadszor – mert a kutak megnövekedett költségekkel szembesültek, amit nem tudtak áthárítani a vásárlókra.
A hiányból csak úgy lehet kilábalni, ha a benzinkutaknak engedélyezik a szabad árképzést – mondta az egyik kereskedelmi bank energetikai és ipari üzletágának vezető alelnöke.
„Emeljük meg az árakat, hogy a szállítmányozókat ne érje veszteség” – hangoztatta Uwadiae Osadiaye. Más üzemanyag-értékesítők egyetértenek vele abban, hogy a dereguláció a folyamatos benzinhiány „leghatékonyabb megoldása”.
Nem volt különb a helyzet Magyarországon sem december első napjaiban.
A budapesti benzinkutak többsége ekkor már üresen kongott. Nem csak a hatósági áras dízel és 95-ös benzin fogyott el, hanem az összes típusú üzemanyag, így a töltőállomásokon csak kávét lehetett kapni... vagy már azt sem, mert lehúzták a rolót.
Az üzemanyag magyar hatósági árszabályozása (2021. november 15.–2022. december 6.), élt 386 napot
Abban bízunk, hogy az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is – ezzel az érveléssel jelentette be tavaly Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány 2021. november 15-től a 95-ös benzin és a gázolaj árát 480 forintos felső határral rögzíti, három hónap időtartamra.
„Döntöttünk” – erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök négy és fél hónappal az országgyűlési választások előtt.
Ez azt jelenti, hogy 480 forintnál olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, de drágább nem. A benzin és a gázolaj ára a gazdaság működésére és általánosságban az árakra is hatással van, ezért döntöttünk a felső határról – magyarázta Gulyás.
Három hónap elteltével az üzemanyag hatósági áras szabályozását meghosszabbították, és már ekkor jelentkeztek az első fennakadások. Március elején egy este fél tízkor megtartott kormányinfón a Mol elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy – szemben az elmúlt napokban egyes benzinkutaknál tapasztalható pánikkal –, nincs szó arról, hogy ellátási problémák merülhetnének fel az üzemanyag-ellátásban Magyarországon, így azon a hétvégén is lesz elég üzemanyag.
Hernádi Zsolt ugyanakkor hozzátette: drasztikusan megnőtt az üzemanyagok iránti kereslet a Magyarországon áthaladó tranzitforgalom, illetve a megnövekedett benzinturizmus miatt. Ez azt jelenti, hogy sok külföldi fuvarozó Magyarországon tankol, mert itt a környező országoknál lényegesen olcsóbb az üzemanyagok literenkénti ára.
HIRDETÉSVálaszul a kormány május 26-án, 23:58-kor megjelentetett egy két perc elteltével életbe lépő rendeletet, amely arra kötelezte a benzinkutakat, hogy a nem magyar rendszámú autókat piaci áron szolgálják ki.
Alapvető uniós alapszabály, hogy a fogyasztók közötti bármilyen diszkrimináció tilos, az üzemanyagok kettős árazása pedig ezt a szabályt sértheti – mondta a 24.hu-nak Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
„Ez egyértelmű kötelezettségszegés, és ezt meg is mondtam Orbán Viktornak” – nyilatkozta az Euronewsnak a horvát kormányfő. Andrej Plenković emlékeztetett arra: miközben mindenki más drágább mediterrán vagy Brent-olaj vásárlására kényszerül, Magyarország pedig kivételezettként olcsó orosz olajhoz juthat, nem diszkriminálhatja a többi tagállam polgárait, akik Magyarországon akarják megtölteni üzemanyagtartályaikat.
Magyarország ugyanis felmentést kapott a vezetékes orosz, Ural típusú olaj embargója alól. A többi uniós ország fokozatosan csökkentette orosz függőségét, és más típusú nyersolaj feldolgozására állt át.
A szankciók éreztették hatásukat: jóllehet a gyengébb minőségű, nehéz, magas kéntartalmú Ural 2022 elején hordónkénti 76,80 dolláros árával szinte ugyanannyiba került, mint az irányadó minőségnek számító 78,58 dolláros Brent, az Ukrajna elleni orosz invázió után a Brenthez képest az orosz olaj ára esett. Május elején például az orosz olaj hordója több mint 25 dollárral volt olcsóbb az etalonnak számító Brentnél.
HIRDETÉSAz árkülönbség december elején is meghaladja a 17 dollárt, vagyis a Brent egynegyedével került többe a Mol által feldolgozott olajnál. Az Ural hordója ekkor valamivel több mint 69 dollárba került – ennek az árnak a felső határát szabta meg az Európai Unió 60 dollárban, de ezt a döntés sem terjed ki a vezetékes szállításra, amely révén Magyarország orosz olajat importál.
A Brent és az Ural ára közötti különbség profit formájában a magyar olajvállalat kasszáját gyarapította – ezt a becslések szerint 2-300 milliárdot fölözi le az ársapka eltörlése után az állam a 95 százalékos extraprofitadó bevezetésével.
Mindenesetre a benzinturizmus megregulázása május végén nem szüntette meg a magyar üzemanyag-ellátás komoly problémáit – ezt a Mol-vezér is elismerte. Már rég túl vagyunk a ponton, amikor a 480 forintos üzemanyag ársapka fenntartható – nyilatkozta Hernádi Zsolt még július derekán, további öt hónapnak, és a piac teljes összeomlásának kellett azonban bekövetkeznie, hogy a magyar kormány eltörölje a megannyi problémával, visszaéléssel és hátrányos megkülönböztetéssel járó hatósági árszabályozást.
Visszaélések, piactorzítás, vidéki kutak elapadása
A magyar és a külföldi rendszámú autók megkülönböztetése tankoláskor egyrészt zűrzavart okozott a kutakon, ahol a rendelkezéssel összhangban el kellett kérni a forgalmit a jármű felségjelzésének azonosításához, másrészt visszaélésre, sőt bűncselekmények elkövetésére adott okot.
Mosonmagyaróváron és környékén körülbelül 30 magyar rendszámot loptak el, és szlovák oldalakon már megjelent, hogy lehet vásárolni. Sőt, már hamis forgalmi engedélyekkel is találkoztak a benzinkutakon – nyilatkozta május végén Ratatics Péter, a Mol-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős vezetője.
HIRDETÉSA szabályozás arra sem terjedt ki, hogy például mezőgazdasági felhasználásra lehet-e tartályba tölteni az olcsóbb üzemanyagot, vagy oda kell menni a járművel a kúthoz.
A nyaralási időszak csúcsán, július 30-án pontban déltől már csak magánszemélyek, taxisok és mezőgazdasági erőgépek tulajdonosai vásárolhattak hatósági áron üzemanyagot. A becslések szerint nyolcszázezer céges autó tulajdonosai már csak piaci áron tölthették fel a tankot.
Újabb kiskapu nyílt a benzinkutasok előtt, amit egyikük ki is használt: kilencezer liter benzint adott el illegálisan, a piaci helyett hatósági áron egészen addig, amíg le nem csukták.
A piactorzító ár miatt az üzemanyag-fogyasztás közben nem csökkent, mint másutt. A magyar autósok nem takarékoskodtak.
Negyven százalékkal, 830 millióról 1,17 milliárd literre nőtt például a 95-ös motorbenzin eladott mennyisége 2022 január-szeptember időszakában az előző év azonos időszakához képest a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint. Csaknem ilyen arányban adtak el több gázolajat is, miközben a piaci áras prémium termékek értékesítése csökkent.
HIRDETÉSEgészében véve az összehasonlított időszakban egynegyedével, csaknem 26 százalékkal több üzemanyag fogyott. A szükségletek kielégítését a Mol egyedül nem tudta magára vállalni. A többi beszállító érthető okokból nem vállalta, hogy veszteséget termeljen olajszármazékok importjával.
Az üzemanyag-fogyasztás alakulását még a jegybankelnök is szóvá tette a parlament gazdasági bizottságának ülésén:
„Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt” – mondta Matolcsy György, akit Tordai Bence az utóbb előkerült hangfelvételek tanúsága szerint pontosan idézett.
Az infláció mérséklését hivatott ársapkás termékek bevezetése piactorzító hatású, és ez is közrejátszott abban, hogy a forint az euróhoz képest csak idén közel 14 százalékot veszített az értékéből.
A Mol november utolsó hetén már az ún. független kutakat sem tudta ellátni üzemanyaggal. A Független Benzinkutak Szövetsége hosszú listát állított össze a cserben hagyott, elapadt településekről – amelyek nem utolsósorban a kormánypárt szavazóbázisának számítanak.
HIRDETÉS„A nemzeti olajvállalatnak a társadalmi felelősségvállalás jegyében igenis biztosítania kellene, hogy a családi tulajdonban lévő magyar benzinkutakon, melyeket magyar kkv-k üzemeltetnek, legyen üzemanyag, hogy vidéken is tudjanak az emberek tankolni” – üzente Egri Gábor, a szövetség elnöke.
Ezek után egyre több benzinkútnál nem lehetett már tankolni a fővárosban sem. Ahol maradt némi üzemanyag, olyan sorok alakultak, hogy Budapest II. kerületében például rendészeket küldtek a helyszínre a balesetveszély miatt.
Hasonló krízis alakult ki a hetvenes évek végén Jugoszláviában, ahol radikális eszközökkel jegyrendszert vezettek be, a páros-páratlan elv alkalmazásával pedig a forgalmat korlátozták azzal, hogy a páros számmal végződő rendszámok tulajdonosai a páros, a páratlanok pedig a páratlan számú naptári napokon nem vezethették az autójukat.
Tarthatatlan helyzet
A hetekig tartó teljes üzemanyagmizéria kiváltó oka, az üzemanyag-árstop december 6-án 23 órakor szűnt meg. A szokásokkal összhangban fél órával korábban, késő este jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hernádi Zsolt Mol-vezérrel közösen tartott kormányinfón. Ekkor az is kiderült, hogy a rendszeres ellátás csak egy-két hónappal a döntés után áll helyre, mire újratöltik a rendszert, és normalizálódik az import.
„Magyarország hiába harcolt, a szankciók mégis zavarokat okoznak az ország üzemanyag-ellátásában, ezért a Mol javaslatát megfogadva, a kormány az üzemanyag-árstopot megszünteti” – indokolta a döntést a miniszter.
HIRDETÉSA 95-ös benzin 641, a gázolaj 699 forintban fog kerülni – jelentette be a Mol elnök-vezérigazgatója.
A Magyarországon a Mol által forgalmazott 95-ös benzin átszámítva 1,56 eurós ára ezzel európai viszonylatban az olcsóbbak, a hét szomszédos országgal összehasonlítva a drágábbak közé került.
Magyarországnál – a szomszédokkal összehasonlítva – csak Szlovákiában és Horvátországban drágább a motorbenzin, Ausztriában, Szerbiában, Romániában, Szlovéniában és Ukrajnában pedig kevesebbet kell literjéért fizetni.
A dízel ezzel szemben csak Szlovéniában és Ukrajnában olcsóbb, míg a többi szomszédos országban átlagosan többe került, mint Magyarországon.
Az ársapka eltörlésével egy csapásra nem rendeződött az ellátás. Leleményes önkéntesek egy online felületet hoztak létre, amelyen az autósok jelezhetik nemcsak azt, hol kapható éppen üzemanyag, hanem az árát is megoszthatják másokkal.
HIRDETÉSA hatósági árszabályozás megszüntetése után erőre kapott a forint is mindaddig, amíg közzé nem tették a novemberi, derűre okot nem adó inflációs adatokat.
A szankciókkal magyarázták – alaptalanul
Az üzemanyag hatósági árának eltörlése legalább egy időre elterelte a figyelmet a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók helyzetéről, és kapóra jött egy kis „brüsszelezéshez”. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is az uniós szankciókkal indokolta az ársapka eltörlését.
Az egy nappal korábban életbe lépett „olajszankciók miatt” a Mol import nélkül már nem tud üzemanyagot szállítani, ezért javaslatára a magyar kormány felfüggeszti az üzemanyagárak befagyasztását – tette közzé december 6-án, 22:45-kor Kovács Zoltán.
Eközben ugyanezek az olajszankciók egyetlen más országban sem okoztak fennakadást az ellátásban.
Két nappal később, december 8-án háromszor ismételték el az Európai Bizottság szóvivői, hogy értelmetlen a magyar kormány „brüsszelezése”. Okozhatnak-e zavart a szankciók, miközben Magyarország felmentést kapott a szankciókban? – kérdezte az Euronews tudósítója.
HIRDETÉSA G7-es országok által bevezetett olajársapkának semmilyen hatása nincs a magyar piacra, hisz kizárólag a tengeri szállításokat érint – részletezte az egyik szóvivő.
– hangoztatta Daniel Ferrie.
Az ársapka eltörléséről hírt adó Reuters például ki sem tért a szankciókra, viszont megjegyezte: a külföldi társaságok csökkentették a Magyarországra irányuló üzemanyag-szállításokat azok után, hogy a kormány egy évvel korábban 480 forintban maximálta a benzin és a gázolaj literenkénti árát. Orbán Viktor lépése része volt a háztartások védelmét célzó intézkedéseknek a 2022 áprilisi parlamenti választások előtt, amelyeket pártja elsöprő fölénnyel nyert meg – emlékeztetett a hírügynökség.
Az ársapka eltörlésének nagy nyertese az állam
December 6-án nemcsak a 480-as üzemanyagárnak lett hirtelen vége, hanem az üzemanyagra kivetett adókedvezménynek is, amely visszaállt az árstop előtti állapotra. Ennek megfelelően a 95-ös benzin jövedékiadó-mértéke áfával 152,4 forintra, a gázolaj esetében pedig 140,1 forintra emelkedett.
Ezzel összhangban a gázolaj és benzin literenkénti árából az áfás jövedékiadó mellett a kiskereskedelmi áfával együtt egyaránt csaknem 290 forint csurog a magyar költségvetési kasszába.
HIRDETÉSA kúti árból természetesen némi árrést kapnak a kis- és nagykereskedők is, és csak a fennmaradt tétel marad a termelőnek.
Degeszre keresi magát az állam az üzemanyagon – ezt állapította meg a HVG már az ársapka bevezetése előtt, tavaly októberben.
A Magyar Ásványolaj Szövetség már idézett adatai szerint a benzin és a gázolaj együttes fogyasztása Magyarországon 2022 január és szeptember meghaladta a 3,5 milliárd litert, ami literenként korábbi 240-250 forintos jövedékiadó és áfa bevétellel számolva is alsó hangon durván 850-900 milliárd forintos bevételt jelent az államnak az év első három negyedévében, éves szinten tehát bőven meghaladhatja az 1000 milliárd forintot.
Ugyanakkor az üzemanyagár-emelkedés komoly hátulütője az inflációra gyakorolt hatása.
Az üzemanyagok hatósági árának kivezetése 2-2,3 százalékponttal emeli az inflációs mutatót Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter becslése szerint, ami Magyarország esetében kimondottan rossz arány azok után, hogy egy hónap alatt az uniós tagországok közül a második helyre tornázta fel magát az inflációs ráta tekintetében, ami a KSH adatai szerint novemberben elérte a 22,5 százalékot.
HIRDETÉSHa ehhez hozzáadjuk a miniszter által becsült arányt, a magyar pénzromlás mértéke az év végén elérheti az ijesztő 25 százalékot.
Következésképpen tovább gyengül a forint, ami gerjeszti az inflációt, még ingatagabbá teszi az árfolyamot... ilyen inflációs spirálból már nem könnyű kimászni.
A kormány egyébként ezért sem hajlandó lemondani az árstopról, és húsvétig meg kívánja hosszabbítani egyes (az inflációt befolyásoló) élelmiszerek maximalizált árát.
„Pokol, ami van a boltokban, mert már most nagyon spájzolnak az emberek. De a tehén nem fog több tejet adni, mint amennyit eddig adott. A csirkének sem lesz négy melle” – mondta a Portolio egyik forrása. Egyszóval a kereslet fokozódása nem vonja maga után a kínálat bővülését, mert a kereskedőknek nem érdeke veszteségeik gyarapítása.
Az árstop még a magyar lánchoz tartozó boltokban is vásárlási limit bevezetését vonta maga után.
HIRDETÉS
– jegyezte meg a minap Matolcsy György jegybankelnök.