A kezdeményezők így akarják kifejezni, hogy Magyarországon is sokan elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót.
HIRDETÉSNépszavazást kezdeményeztek a budapesti Szabadság téren álló szovjet hősi emlékmű letakarásáért. A cél az, hogy a húsz méter széles és tizenöt méter magas építményt fekete lepellel vonják be az Ukrajna elleni orosz invázió miatt, egészen addig, amíg alá nem írják a felek a békeszerződést.
„Azért indítottuk ezt a népszavazási kezdeményezést, mert azt gondoljuk, hogy az Ukrajnában elkövetett orosz agresszió után ez a szovjet emlékmű ma már totálisan a szovjet-orosz birodalmi terjeszkedés szimbóluma. Annak ellenére is, hogy nyilván voltak, akik 1945-ben fölszabadulásként élték meg a szovjet bevonulást. Ezért gondoljuk azt, hogy mind Magyarország érdeke, mind a kárpátaljai magyarok érdeke, hogy egy egyértelmű üzenetet küldjünk a világnak és a putyini rezsimnek, hogy ezzel a területszerző háborúval mi nem értünk egyet” - magyarázta Keresztény Zoltán, a referendum kezdeményezője az Euronewsnak, majd hozzátette: a céljaik között szerepel az is, hogy csökkentsék Magyarország elszigeteltségét az Európai Unióban.
„2023. február 24-én, az orosz agresszió egyéves évfordulóján egy megemlékezést is tervezünk, egyrészt a háború áldozataiért, másrészt kifejezve, hogy igenis az a magyar nemzeti érdek, hogy Ukrajna területi integritása, egysége megmaradjon. Hiszen emlékeznünk kell 1956-ra, és jelenleg az a helyzet, hogy meg kell védenünk 1956 szellemiségét a magyar kormánnyal szemben" - mondta Keresztény Zoltán.
Rájár a rúd mostanában a szovjet emlékművekre
A népszavazási kérdésről február 17-ig kell döntenie a Fővárosi Választási Bizottságnak. Ha zöld lámpát kapnak, a szervezőknek 30 nap alatt 150-180 ezer aláírást kell összegyűjteniük a referendum kiírásához. Az építményt nemzetközi szerződés védi, de ez csak az áthelyezését és az elbontását tiltja, a betakarását nem.
Az elmúlt évtizedekben az emlékmű többször is bekerült a hírekbe. Volt, hogy leöntötték festékkel, volt, hogy leöntötték festékkel, volt, hogy tüntettek az eltávolításáért. A háború tavaly februári kitörése óta azonban Európa más országaiban egyes emlékművek még ennél is sokkal rosszabbul jártak.
Lettország fővárosában, Rigában tavaly lerombolták a majdnem 80 méter magas szovjet világháborús emlékművet. A helyi oroszok szövetsége több tízezer aláírást gyűjtött a bontás ellen, de ez nem állította meg a városvezetést.
Litvániában tavaly decemberben szintén lebontottak egy második világháborús szovjet emlékművet, az ENSZ tiltó határozata ellenére. A Vörös Hadsereg elesett katonái előtt tisztelgő szoborcsoportot még a Sztálin-érában emelték Vilniusban.