Moszkvában betiltották a Helsinki csoportot, az ország legrégibb jogvédő szervezetét

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
A moszkvai Helsinki csoport tagjai és ügyvédjei a tárgyaláson
A moszkvai Helsinki csoport tagjai és ügyvédjei a tárgyaláson   -   Szerzői jogok  Alexander Zemlianichenko/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.

A moszkvai városi bíróság helyt adott az igazságügyi minisztérium azon indítványának, hogy oszlassák fel a moszkvai Helsinki Csoportot, Oroszország legrégebbi emberi jogi szervezetét. A cél egyértelműen a Kreml és az ukrajnai háború kritikusainak elhallgattatása.

Mihail Kazakov bírónak kevesebb mint 20 percbe telt, hogy meghozza ítéletét - írja a Mediazona független orosz lap nyomán a Szabad Európa Rádió oldala. A döntés formális oka az volt, hogy a csoport tagjai "a régiójukon", Moszkván kívüli eseményeken vettek részt.

A szovjet, majd orosz jogsértéseket nyilvánosságra hozó moszkvai Helsinki Csoportot neves szovjet disszidensek alapították 1976-ban a legendás jogvédő és fizikus, Andrej Szaharov lakásában. Tagjait nem sokkal megalakulásuk után letartóztatták vagy száműzetésbe kényszerítették. A csoport az 1980-as évek végén újjáélesztette tevékenységét Oroszországban.

Az orosz igazságügyi minisztérium decemberben kért bírósági végzést az ország egyik legelismertebb emberi jogi szervezetének bezárására. Beadványában a tárca azt állította, hogy a Helsinki Csoport tevékenységének végzése során megsértett - közelebbről nem részletezett - "jogi követelményeket".

Az emberi jogok védelmén túl a moszkvai Helsinki Csoport évek óta törvényjavaslatokat is küld az Állami Dumának, kérve az előzetes letartóztatásban lévők házi őrizetbe helyezését, amnesztiát követelve a fogvatartottaknak, és sürgetve az államot az újságírók védelmére.

Annak érdekében, hogy a 2012-es új jogszabály nyomán ne bélyegezzék külföldi ügynöknek, a csoport bejelentette, hogy többé nem fogad el külföldi finanszírozást munkája finanszírozására.

Tavaly márciusban jogerősen is betiltották a szintén volt szovjet disszidensek által alapított  Memorialt, amelyet eredetileg azért hozták létre, hogy megőrizzék a szovjet rezsim által a sztálini terror idején, főként a büntető- és munkatáborokban (Gulágon) elkövetett bűnök emlékét.

Az ügyészek azt állították, hogy a Memorial titkolta "külföldi ügynöki szerepét", ráadásul megpróbálta befolyásolni a kormány politikáját és a közvéleményt is.