A tilalom 2024 végéig tart, és azt várják tőle, hogy a javítsa a kanadaiak esélyét a saját lakáshoz jutáshoz.
Két évre betiltották, hogy a külföldiek lakóingatlant vehessenek Kanadában, így akarnak enyhíteni az országban tapasztalható lakáshiányon.
A tilalom a törvényes bevándorlókra és az állandó lakosokra nem vonatkozik, a szabadidős célt szolgáló ingatlanok, például a nyaralók szintén mentességet élveznek.
Az ötletet még Justin Trudeau miniszterelnök vetette fel 2021-es választási kampányában, miután az általa vezetett liberális párt tagjai és szimpatizánsai évek óta arra panaszkodtak, hogy a külföldi befektetők felhajtják az ingatlanárakat, megnehezítve ezzel a kanadaiak számára a saját otthon megszerzését. A lakáspiac azonban az utóbbi időben lalassult, mivel a központi bank kamatot emelt, hogy megfékezze az inflációt. A házak átlagára 2022 decemberére 630 ezer kanadai dollárra (kb. 175 millió Ft) esett vissza, szemben az egy évvel korábbi 800 ezerről (kb. 222 millió Ft).
A szövetségi kormány még tavaly áprilisban, a költségvetés részeként jelentette be a tilalmat, a részleteket azonban alig két héttel azelőtt hozták nyilvánosságra, hogy 2023. január elsejével életbe lépett.
Egyes szakértők kételkednek az intézkedés hatékonyságában, és úgy vélik, hogy az új lakások építését kellene inkább felgyorsítani. A kanadai statisztikai hivatal szerint a lakástulajdonosoknak mindössze 5 százaléka külföldi. A hatalmas ország legnagy részében nem is okoznak problémát, azonban a letelepedés szempontjából legvonzóbbnak számító kanadai metropoliszokban a külföldi befektetők valóban jelentősen hozzájárultak az ingatlanárak emelkedéséhez.
Vancouver, a kínai álom
A nyugat-kanadai partvidéken fekvő Vancouver az ingatlanárak szempontjából jelenleg a harmadik legdrágább város a világon Hongkong és Sidney mögött. A gazdag kínaiak az utóbbi időszakban tömegesen vásároltak lakóingatlant a Brit Columbia-i kikötővárosban, ahol az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják. A kínai lakosok között sok a "szatellit család", ahol az egyik szülő gyakran Kínában dolgozik és ott biztosítja a fő bevételi forrást, míg házastársa Kanadában neveli a gyerekeket.
Az elmúlt évtizedekben egyre több kínai diaszpóra vándorolt be Hongkongból, Tajvanról, a szárazföldi Kínából és más régiókból Kanadába a közoktatás, a közegészségügyi ellátás és egyéb más előnyök miatt. Jelenleg Kanadában mintegy 1,77 millió kínai él, akik a teljes lakosság 5,1 százalékát teszik ki.
A Jing Daily kínai piaci portál megszólaltatott egy Kanadában élő kínai állampolgárt, aki 2019-ben költözött Vancouverbe. A csak Wangként említett férfi azt mondja, hogy bár a korlátozások lazulnak, a Kína-szerte zajló, hosszú ideje tartó és gyakran kiszámíthatatlan, világjárvány okozta zárlatok megtették hatásukat. "Az én köreimben az embereket nem érdekli a geopolitika vagy az ázsiaiak elleni gyűlölet-bűncselekmények" - teszi hozzá, arra utalva, hogy sokan inkább elkerülnék, hogy a kínai COVID-19 korlátozások alatt éljenek.
Az elmúlt 4-5 évben Wangot otthoni ismeretségi köréből is sokan követték Vancouverbe. Abból a lakóparkból, ahol korábban Kínában élt, három vagy négy szomszédja is a kanadai nagyvárosba költözött.
A The Canadian Press jelentése szerint tavaly július és szeptember között háromszor annyi kínainak adtak állandó tartózkodási engedélyt, mint két évvel korábban ugyanebben az időszakban.
A vancouveri ingatlanok csaknem egyharmadát kínaiak vásárolták meg 2015-ben, akik abban az évben 9,6 milliárd dollárral járultak hozzá a 29 milliárd dolláros összértékesítéshez - derül ki a National Bank of Canada tanulmányából. Eközben a szomszédos Egyesült Államokban a kínai ingatlanbefektetések 2015-re 47 milliárd dollárra ugrottak a 2009-es 6,7 milliárd dollárról.
A kínaiak Kanadát meglehetősen bevándorlóbarát országnak tartják, ahol az életminőség és a megélhetés még mindig jobb, mint Pekingben vagy Sanghajban.