EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Angliában és Walesben kevesebb a keresztény, az angol és a walesi, miközben több a nem vallásos brit

Zsúfolt a Regent Street Londonban, 2020-ban
Zsúfolt a Regent Street Londonban, 2020-ban Szerzői jogok AP Photo/Alberto Pezzali
Szerzői jogok AP Photo/Alberto Pezzali
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A vallásosság feladása nem csak Angliára és Walesre jellemző, bár ott mutatták ki legutóbb, a népszámlálás nyomán. Ugyanakkor a feledésbe merülő vallásosság nem jelenti az erkölcsi értékrend feladását – állapították meg szakértők.

HIRDETÉS

Leicesterben és Birminghamben, az Egyesült Királyság második legnépesebb városában már a kisebbség, a bevándorlók és leszármazottjaik alkotják a többséget – a többi között ez derült ki az angliai és walesi népszámlálás adataiból. Az észak-írországi számokat már korábban közzétették, Skóciában pedig a koronavírus-járvány miatt késett a népszámlálás. Az eredményekből kiderült: a keresztények már a lakosság felét sem alkotják, ugyanakkor emelkedett a „nem vallásosak” száma. Tíz év alatt, 2011 és 2021 között meredeken nőtt a britek száma, és radikálisan csökkent az angoloké. A nem az Egyesült Királysághoz tartozók közül a legtöbb a lengyel, majd a román nemzetiségű lakos a szigetországban. A távolodás az egyházaktól európai trend, de nem vonja maga után az erkölcsi értékrend felrúgását – állítják szakértők.

„Fehér, keresztény, európai értékeket képviselő ország lett a világbajnok” – állapította meg a Fidesz alelnöke a katari torna után Argentínáról. Németh Szilárd enyhén szólva is vitatható bejegyzése vajon azt sugallja, hogy a fekete, muszlim, afrikai értékeket képviselő ország korántsem érett világbajnoki sikerre, vagy hogy egy fekete játékosokkal színezett csapat alkalmatlan a keresztény és európai értékek képviseletére?

A két döntős csapat két legjobb játékosa egyébként keresztény. A pápa hazáját, a dél-amerikai Argentínát képviselő Lionel Messi országa hagyományaival összhangban hithű katolikus; a kameruni keresztény apától és algériai muszlim anyától származó, Európában, Párizsban született félvér Kylian Mbappé pedig – egyesek számára zavarba ejtően – szintén keresztény.

„Az argentin válogatott, ahogyan az argentin emberek, a mesztic Amerika értékeit képviselik, és elutasítanak mindenféle faji, vallási, nemi és társadalmi diszkriminációt” – így reagált a Telex kérdésére Hernán María Patiño Mayer, Argentína magyarországi nagykövete, a 444 pedig alapos összeállításában sorolta fel nemcsak a döntős csapatok, hanem a magyar csapatokban játszó focisták és a Németh Szilárd által vezetett birkózószövetség honosított sportolóinak bőrszínét és változatos vallási hovatartozását.

Amúgy a világbajnoki döntős, Franciaország szomszédságában, a csatorna túlpartján levő Angliában és Walesben alig egy évtized alatt épp a keresztények száma meredeken csökkent, egyes városokban pedig a fehérek kisebbségbe kerültek.

A vallásosság egyértelműen a fehér lakosság körében gyérült.

Kisebbségbe szorult keresztények

A szigetország tavalyi részleges népszámlálásának feldolgozott és a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal, az ONS nemrég közzétett adataiból derült ki, hogy Angliában és Walesben 2011 és 2021 között több mint 5,7 millióval csökkent a magukat kereszténynek valló lakosok száma.

„Mi az Ön vallása?” – ez az egyszerű és nem kötelezően megválaszolandó kérdés is szerepelt a felmérésben. A korábbi népszámláláshoz képest kevesebben, 3,6 millióan nem válaszoltak.

Valamelyest növekedett a buddhisták, a hinduk, a szikhek, a zsidók és más vallásúak száma, tíz év alatt pedig 1,1 millióval az Angliában és Walesben élő muszlimok száma, akik a népesség 6,3 százalékát alkotják.

A legnagyobb mértékben azonban azoknak a száma emelkedett ugrásszerűen, akik a kérdésre azzal válaszoltak, hogy „nem vallásosak”. Egy évtizede, 2011-ben 14,1 millióan voltak. Mára nyolc millióval 22,1 millióra növekedett azoknak a száma, akik már nem tartják magukat vallásosnak.

A keresztények száma 13,1 százalékponttal csökkent, a muszlimoké pedig 1,7 százalékponttal nőtt.

Miután a keresztények száma 27,5 millióra zsugorodott, Anglia és Wales 59,5 milliós lakosságának már kevesebb mint a felét teszik ki, azaz nagyon leegyszerűsítve: kisebbségbe kerültek a nem vallásosokhoz és a több vallás hívőihez képest. A hivatalos népszámlálások óta először fordult elő, hogy a lakosság kevesebb mint fele vallotta magát kereszténynek.

A „nem vallásos” bejelölése egyébként nem azt jelenti, hogy nincs hitük – hangoztatta a londoni King’s College professzora.

„Néhányan ateisták lesznek, sokkal többen agnosztikusak. Ők csak úgy válaszolnak, hogy »nem igazán tudom«. Megint mások spirituálisak, és spirituális dolgokkal foglalkoznak” – mondta Linda Woodhead.

A népszámlálás eredménye kihívást jelent – jelentette ki York érseke, aki szerint „ne csak bízzunk abban, hogy Isten felépíti országát a Földön, hanem vegyük ki részünket Krisztus megismerésében is”.

Vége annak a korszaknak, amikor sokan szinte automatikusan kereszténynek vallották magukat. Más felmérések viszont azt mutatják, hogy „ugyanazok az emberek még mindig keresik a spirituális igazságot és bölcsességet, illetve egy olyan értékrendet, amely szerint élhetnek” – tette hozzá Stephen Cottrell, aki az anglikán egyház egyik elöljárójaként a Lordok Házának is tagja. Azt mondta, a megélhetési válsággal és az európai háborúval szembesülve az embereknek továbbra is szükségük van a lelki vezetésre, majd hozzátette: „Mi ott leszünk, hogy sokszor ételt és meleget biztosítsunk számukra”.

Azok a területek, ahol magasabb az etnikai kisebbségekhez tartozók aránya, vallásosabbak is – ez derül ki egyébként a Guardian elemzéséből.

A népszámlálási eredmények kapcsán a legmegdöbbentőbbnek azt nevezte egy szekuláris karitatív szervezet, a Humanists UK vezérigazgatója, hogy a lakosság mennyire távol áll magától az államtól. „Európában nincs még egy olyan nemzet, ahol a törvénykezést és a közrendet annyira átitatná a vallás, mint nálunk, miközben a lakosság arányosan ennyire nem vallásos” – állapította meg Andrew Copson.

HIRDETÉS

Vallási hovatartozás nélkül is megmarad a gerinces erkölcsi értékrend

Németországban minden korábbinál nagyobb az egyházból kilépők száma. Tavaly, 2021-ben több mint 359 ezren fordítottak hátat a katolikus, 280 ezren pedig a protestáns felekezetnek – jelentette az Euronews német szerkesztősége a két egyház statisztikáira hivatkozva.

Tavaly először – Angliához és Waleshez hasonlóan – a németek kevesebb mint fele volt keresztény, azaz katolikus vagy protestáns. A vallási szakértők feltételezése szerint ebben nem kis szerepet játszott az is, ahogyan a püspökök kezelték a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos eseteket.

Egy európai trend van kialakulóban: egyre többen vallják magukat felekezeten kívülinek. Ez egyrészt a generációváltással magyarázható – állítja a University College London professzora, aki a vallási hovatartozás alakulását vizsgálja a modern társadalmakban.

„Tíz éve talán még kereszténynek nevezték volna magukat. Többé már nem” – hangoztatta David Voas, aki szerint a vallásosság fogalma is megváltozott, így a fiatalabb felnőttek körében elfogadottá vált, hogy nem kötődnek semmilyen valláshoz.

Nem tekintik szükségszerűnek, hogy magukat kereszténynek nevezzék, hiszen a kereszténység a kultúrában úgyis rögzült. Ezzel szemben a nem keresztény hátterű fiatalabb nemzedékek esetében a vallási identitás szorosan kapcsolódik a kulturális identitáshoz. A keresztény kultúrák tagjaihoz képest a muszlim vagy hindu kultúrák tagjai inkább vallásosak.

HIRDETÉS

Egyre kevesebben tudnak azonosulni valamelyik vallással. A tendencia Európában mindenhol megfigyelhető és évtizedek óta jellemző – emlékeztet a professzor, aki szerint az erkölcs és a vallás fogalmának összekapcsolása korántsem magától értetődő. Más szóval, a vallás nem rendelkezik az etikai értékek monopóliumával.

„Az emberek továbbra is erkölcsi, erősen etikai értékek szerint élik életüket még azokban az országokban is, ahol a vallási befolyás csekély. A lakosság ennek ellenére továbbra is erős társadalmi hatás alatt áll, emberközpontú attitűdökkel még ott is, ahol a hit és a megélt vallásosság fogalma alárendelt szerepet játszik, mint például Skandináviában” – mondta Voas.

A professzor felhívta a figyelmet, hogy a 20. században még sok párt nevében szerepelt a keresztény jelző. Ma már ez egyre kevésbé jellemző. A vallásosság csökkenő tendenciája David Voas szerint a politikában is tükröződik, és valószínűleg folytatódni fog.

Az angliai és walesi adatok alapján a humanisták és a szekularisták a vallás szerepének felülvizsgálatát szorgalmazzák egy olyan társadalomban, amelyben az anglikán egyház püspökei szavaznak a törvényekről és a kötelező keresztény istentiszteletről minden olyan iskolában is, amely nem vallási jellegű.

Immár hivatalos, hogy többé már nem vagyunk keresztény ország – szögezte le a brit Nemzeti Szekuláris Társaság vezérigazgatója. „A népszámlálási adatokból egy olyan népesség képe rajzolódik ki, amely drámai mértékben távolodott el a kereszténységtől – és a vallástól általában. A jelenlegi status quo, amelyben az anglikán egyház mélyen beágyazódott az Egyesült Királyság állami rendszerébe, igazságtalan és antidemokratikus, ezért egyre abszurdabbnak és fenntarthatatlannak tűnik” – véli Stephen Evans.

HIRDETÉS

A népszámlálás során nem kérdezték meg az embereket, hogy anglikán, katolikus vagy más felekezethez tartoznak-e, az eredmények azonban minden jel szerint az angliai és walesi anglikán egyházak gyülekezeteinek ritkulására utalnak. A 2018-as attitűdfelmérés szerint a britek csupán 12 százaléka anglikán, miközben 1983-ban a megkérdezettek 40 százaléka vallotta magát a pápa nélküli katolicizmus, a Church of England hívőjének.

A vallás hanyatlása nem azonos az „értékrend hiányával” – véli David Voashoz hasonlóan a Humanists UK elnöke.

„Egy olyan társadalomban élünk, ahol az értékrend meghatározóbb, mint valaha” – mondta Dr. Adam Rutherford, aki felmérésekre hivatkozva állítja, hogy tíz brit felnőttből nagyjából három humanista hitű és értékrendű. „Ez egy olyan irányzat, amely az elmúlt években egyre erősödni látszik” – hangoztatta Rutherford.

A humanisták a tudományban hisznek a természetfelettivel szemben. Etikájukat az észérvekre, az empátiára, illetve az emberek és más érző állatok iránti gondoskodásra alapozzák. Meggyőződésüket a túlvilági élet hiányában az határozza meg: „saját életüknek adnak értelmet azáltal, hogy a boldogságot az evilági életben keresik, és közben másoknak is segítenek”.

Leicesterben és Birminghamben a kisebbség a többség

A tavalyi észak-írországi népszámlálás már korábban közzétett adatai szerint a nem vallásosak aránya a 2011-es 10,1 százalékról 17,4 százalékra nőtt.

HIRDETÉS

Skóciában a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztották a lakosság felmérését, amely így most csak Angliára és Walesre korlátozódott.

Ebből egyebek között az is kiderült, hogy Leicester és Birmingham az Egyesült Királyság első két olyan városa, ahol a kisebbség került többségbe.

„Szuperváltozatosságnak” nevezik a korszak jelenségét, miután az ONS adataiból kitűnt: Leicester lakosságának 59,1 százaléka etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozik. Gyökeres változás 1991-hez képest, amikor a feketék és a más kisebbségek a város lakosainak alig több mint negyedét alkották. Leicester ázsiai lakossága azután alakult ki, hogy 1972-ben húszezer, Idi Amin által Ugandából elűzött ember telepedett le az iparvárosban.

Egyikük Maz Mashru, a nemzetközi hírnévre szert tevő fotós, aki világsztárokról, hollywoodi csillagokról és népszerű énekesekről készített már portrékat. A rettegett ugandai diktátor 90 napos haladékot adott az ázsiaiaknak, hogy elhagyják az országot, Leicester pedig fizetett hirdetésben kérte őket, hogy ne oda induljanak a távozásra kényszerített emberek.

„Én akkoriban nem akartam Leicesterbe jönni” – emlékezett vissza Maz. Negyven év elteltével úgy gondolja, hogy „Leicester a legharmonikusabb város egész Európában”, és büszke arra, hogy ehhez „hozzájárultunk valamivel”.

HIRDETÉS

A kisebbségi etnikumhoz tartozók a lakosság több mint felét teszik ki Leicester mellett Lutonban (54,8%) és Birminghamben (51,4%), az Egyesült Királyság második legnagyobb városában, ahol két évtizede még tízből hét ember fehér volt. A második világháború óta Birmingham lakossága a karibi és dél-ázsiai bevándorlókkal, valamint a Kelet-Afrikából átköltözött gudzsarátikkal nőtt.

Angliában és Walesben ma a lakosság 81,7 százaléka fehér, beleszámítva a nem briteket is. Tíz éve, 2011-ben az arányuk 86 százalék volt.

Feltűnő, hogy ebben az időszakban csaknem 22 millióval növekedett a magukat britnek vallók száma, miközben közel 32 millióról alig 9 millióra csökkent az angolok száma, a némileg a walesieké is.

A nemzeti hovatartozás kérdésében a leggyakoribb válasz a lengyel, majd a román volt azok körében, akik nem az Egyesült Királysághoz tartozónak vallották magukat.

Egyre inkább multikulturális társadalomban élünk

– szögezte le az adatok birtokában a népszámlálás igazgatóhelyettese. Jon Wroth-Smith azonban hozzátette, hogy a növekvő etnikai sokszínűség ellenére „tízből kilenc ember Angliában és Walesben még mindig az Egyesült Királyság nemzeti identitásával azonosul, Londonban pedig tízből csaknem nyolc”.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szigorítani akarja a bevándorlást a brit kormány

A vallások közötti békét hirdette Ferenc pápa

A nagy átverés: nem kizárt, hogy egy leleményes kereskedő ötlötte ki Shakespeare szülőházát