NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A szélsőjobb árnyéka vetül a svéd soros elnökségre, kérdés, milyen hatással lesz ez az uniós ügyekre

Roberta Metsola az EP elnöke és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közös, az uniós elnökséget előkészítő sajtótájékoztatójukon november 30-án, Stockholmban
Roberta Metsola az EP elnöke és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közös, az uniós elnökséget előkészítő sajtótájékoztatójukon november 30-án, Stockholmban Szerzői jogok Claudio Bresciani/Claudio Bresciani/TT
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Januártól Svédország tölti be az unió soros elnökségét, a legforróbb témák a bevándorlás, a klímapolitika, az energiaügyek és a zöld átmenet lesznek. Kérdés, hogyan nyomja rá minderre a bélyegét az ügyekbe beleszólást kapó svéd szélsőjobb párt, a Svéd Demokraták véleménye.

HIRDETÉS

Utolsó napjait tölti a cseh soros elnökség, a tisztséget januártól betöltő Svédország pedig már nagyban készülődik a következő hat hónapra. A svéd elnökség azért lesz egészen különös, mert a szeptemberi választásokon győztes kormánypárt csak úgy tudott kormányt alakítani, hogy szövetségre - de nem koalícióra - lépett a Svéd Demokraták nevű, szélsőjobb párttal. Támogatásukért cserébe a Svéd Demokraták a migrációban képviselt keményebb kormányzati álláspontot, és minden, a kormányt, illetve az uniót érintő ügybe való beleszólást kértek - ami a soros elnökségre is kihatással lesz.

2009 óta első ízben tölti be ismét az Európai Tanács soros elnöki tisztjét Svédország. A svéd elnökség négy fő témát tűzött a zászlajára, melyekben mindenképpen előrelépést akar elérni a következő fél évben. Ezek a biztonság- és bevándorlási politika, a klímapolitika, a zöld átmenet és a demokratikus értékek az unión belül lesznek - írja az euractiv

A fő témákon kívül más, azokat részben vagy egészében érintő ügyben is haladást szeretnének: ilyenek a peszticidek használata, a stressztűrés vagy más néven reziliencia a gazdaságban, az energiaügyek, és a biodiverzitás védelme. Emellett a legfőbb feladatok egyike az Európai Parlamenttel való tárgyalás - és lehetőség szerint egyes kulcstémákban elért megállapodás - lesz. Mindezt jelentősen nehezíteni fogja, hogy egy olyan partnernek lesz beleszólása a kulcskérdésekbe, mely a kormányétól gyökeresen eltérő álláspontot képvisel több ügyben is.

Túsz a saját kormányában

A szeptemberben tartott svéd parlamenti választások alaposan megváltoztatták az ország politikai tájképét: nyolc év szociáldemokrata kormányzás után a jobboldali blokk nyert. A jobbközép Mérsékelt Párt a Kereszténydemokratákkal és a Liberálisokkal lépett koalícióra, de még így is csak kisebbségi kormányt tudtak alakítani. Szükségük volt tehát egy külső támogatóra, hogy működőképesek legyenek. Végül kénytelenek voltak a szavazatok 20 százalékát megszerző, a szociáldemokraták utáni második legerősebb párttal, a bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal egyezségre lépni.

"A svéd kormány megállapodást kötött a szélsőjobbal, és ennek most eleget kell tennie, mert különben azt kockáztatja, hogy az SD bedönti a kormányt. Ők most tulajdonképpen túszok a kezükben" - mondta el a Karlstad-i Egyetem professzora, Tobias Hübinette.

Pálfordulat jöhet a migrációs politikában?

Támogatásáért cserébe az SD a bevándorlással kapcsolatos nézeteinek érvényesítését kérte, emellé pedig előre megállapodtak abban, hogy bizonyos kérdésekben - mint amilyen az energiaügyek és az uniós ügyek - konzultációs joguk van. "Teljes és egyenlő arányú beleszólásuk van a kooperációs programokba, csakúgy, mint a kormánykoalíció pártjainak" - olvasható a megállapodás írott változatában, mely az uniós ügyeket külön kiemeli.

A svéd elnökség programjában kulcsszerepet tölt majd be a biztonság- és migrációs politika, hiszen ekkor akarják tárgyalni az unió új Bevándorlási és Menedékkérelmi Paktumát is.

Hübinette szerint a bevándorlás témája az egyik legjobb példája lesz ennek. "Svédország csatlakozik a bevándorlást és a migrációt ellenző uniós országok táborához, vagyis Magyarországhoz, Olaszországhoz és Lengyelországhoz" - véli a professzor, aki szerint nem tudni, ez mennyire köszön majd vissza a Tanács munkájában.

Egy titkos záradék, mely a klímaváltozást tagadó pártnak kedvez

A szélsőjobb párt azonban várhatóan nem áll meg a bevándorlási ügyeknél és befolyását a lehető legjobban ki akarja majd terjeszteni a soros elnökség által érintett egyéb témákra is. Erre utal az a nyilvánosságra nem hozott, titkos záradék a koalíciós együttműködést rögzítő dokumentumban, melyet a svéd Altinget tényfeltáró újságírója publikált a múlt hónapban. 

A dokumentum szerint a szélsőjobb pártnak konzultációs joga lesz a soros elnökség által napirendre tűzött minden uniós ügyben. Ilyen lesz például a "peszticidek fenntartható használata" és a Természet Helyreállítása javaslatcsomag is, melynek célja, hogy 2030-ra megállítsa és visszafordítsa a biodiverzitásban és az ökoszisztémákban eddig keletkezett károkat.

De itt a svéd elnökség négy fő prioritásának egyike, a zöld átmenet gyakorlatba való átültetése is, mely a globális klímaváltozással szembeni harc része. Ennek tárgyalása és egy közös álláspont kialakítása azért lesz különösen érdekes, mert az SD és vezetője, Jimmie Åkesson tagadja a klímaváltozás tényét. Åkesson korábban egy televíziós interjúban kijelentette: nincs rá tudományos bizonyíték, hogy klímaválság lenne, melyet ő új "vallásnak" nevezett.

Hübinette szerint az uniós környezetvédelmi politika meg fogja érezni a svéd kormány jobbratolódását. "Az SD nagyon kritikus az általuk csak "klímavészmadaraknak" hívott hangokkal szemben. Nem hisznek a klímaváltozásban" - mondta, majd hozzátette: épp ezért a zöld átmenetet sem támogatják, mivel szerintük ez csak még több hatalmat adna az unió kezébe.

"Nem titok, hogy az SD távol áll egy ambíciózus klímapolitika elfogadásától" - mondta a Centrumpárt képviselője, Niels Paarup-Petersen, akinek pártja hagyományosan a jobboldalt támogatja, de szeptemberben mégis a baloldali koalícióhoz csatlakozott tiltakozásképp a kormánykoalíció szélsőjobbal való együttműködése miatt. 

"- Az egyik legnagyobb belpolitikai ügy jelenleg az üzemanyag árának csökkentése" - fűzi hozzá, az SD pedig, aki a minél nagyobb árcsökkentés mellett volt, sokat tett ezen a területen, ami abszolút ellentétes a klíma védelmével. - Nagyon, nagyon érdekes lesz nézni, mi sül ki ebből."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hatszáz fiatal klímaaktivista beperli a svéd államot

Svéd alezredes: Putyin F-16-osokra vonatkozó fenyegetése a NATO-val való háború kezdete lehet

Az EU védelmi stratégiája az USA nélkül elképzelhetetlen, állítja a svéd külügyminiszter