A boszniai Szerb Köztársaságnak nagyjából 240 milliárd forint jövőre lejáró kötvényadóssága van. Új hitel nélkül csődbe ment volna az entitás, és a választások előtti nyugdíj- és közalkalmazotti béremelést se tudták volna miből finanszírozni.
HIRDETÉSAz Eximbankon keresztül, kiugróan olcsó hitel formájában adott 45 milliárd forintot a magyar kormány az elszakadásért küzdő, boszniai Szerb Köztársaságnak, hogy Milorad Dodik kormánya törleszteni tudja 2023-ban lejáró hiteleit. Az uniós támogatásoktól már elzárt, önálló hadseregre vágyó boszniai szerb vezetés valószínűleg csődbe ment volna a magyar közpénzből adott hitel nélkül a jövő évben, így azonban "nem lesz baj a törlesztéssel" - nyilatkozott Zora Vidović pénzügyminiszter.
A 110 millió eurós - forintban nagyjából 45 milliárdos - gyorssegély visszafizetése tíz év alatt történik majd, egy év türelmi idővel és évi ötszázalékos kamattal - írja a Szabad Európa, mely szerint "az egyre inkább eladósodó boszniai szerb entitás vezetése nem titkolta, hogy korábbi hiteleik törlesztőrészleteire kell az új pénz".
Október elején választásokat tartottak a Szerb Köztársaságban, melyet szűk többséggel ugyan, de az évtizedek óta hatalmon lévő Dodik nyert meg. Ennek azonban ára volt: a Dodik-kormány jelentős választási pénzesőt szórt ki, többek között jelentős nyugdíj- és közalkalmazottibér-emelésekkel, melyeket mind hitelből finanszírozott. Ezen felül ott vannak a már korábban felvett, jövőre lejáró hiteleik, melyek nagyjából 240 milliárd forintot tesznek ki.
Az önálló hadseregre vágyó Dodik-kormány elszakadási törekvései a kilencvenes évek háborúinak vége óta nem látott politikai válságot idézett elő Boszniában, ami amitt az uniós, a brit és az amerikai támogatásokat elzárták. Itt jött képbe a magyar kormány, pontosabban az Eximbank.
A magyar vezetés ugyanis már az októberi választások előtt Dodik és kormánya megmentésére sietett: akkor egy százmillió eurós (negyvenmilliárd forintos), hivatalosan gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő támogatást adott Magyarország - ebből 28 millió eurót vállalkozók között pályáztattak meg, kifejezetten nagy korrupciós kockázatok mellett - vagyis a magyar támogatások lassan elérik a százmilliárd forintos nagyságrendet. Az ügyet Magyarországon mégsem verték nagy dobra.
Magyar cég vásárolta fel titokban a nagyszabású naperőműprojektet
2022. augusztus közepén a boszniai szerb entitás villamosenergetikai cége, az Elektroprivreda RS titokban, nyílt pályázat nélkül eladta egy magyar cégnek, a Lugos Renewables-nek a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét.
Az adásvétel Orbán 2021. novemberi boszniai látogatása és támogatási megállapodása után történt.
Az állami ERS energiacég eredetileg verseny nélkül kapta meg ötven évre a lokális naperőműves koncessziót 2020 végén. Akkor még szó sem volt arról, hogy ezt hamarosan verseny nélkül tovább is adja egy külföldi magáncégnek. Luka Petrović, az ERS vezetője szerint kitaláció, hogy Orbán Viktornak bármi köze lenne az erőmű titokban történő értékesítéséhez.
"De tessék, ha van is köze hozzá [Orbán Viktornak a projekthez], miért lenne az baj?" – tette még hozzá az állami energiacég vezetője augusztus végén.