EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Borjana Kristo lehet Bosznia-Hercegovina első női miniszterelnöke

Borjana Kristo
Borjana Kristo Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Politikája a NATO- és az EU-csatlakozásra fókuszál.

HIRDETÉS

Miniszterelnök-jelöltnek választotta szerdán Bosznia-Hercegovina parlamentje a horvát nemzetiségű Borjana Kristót. Amennyiben a következő 35 napban képes kormányt alakítani, úgy ő lesz az ország első női miniszterelnöke

Kristót a háromtagú boszniai államelnökség a múlt héten javasolt a kormányfői tisztségre, a parlament 42 tagú alsóházának 23 képviselője voksolt rá, és 15-en adták le a szavazatukat ellene. 

Parlamenti beszédében Kristo hangsúlyozta, hogy kinevezése esetén kiemelten kezeli az európai uniós csatlakozáshoz szükséges gazdasági és politikai reformokat, miként a NATO-csatlakozás ügyét is. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a csatlakozás nem csupán védelmi, hanem politikai természetű ügy is, és teljes egyetértésre van szükség.

Beszámolójában az MTI megjegyzi: a 60 éves politikus a legnagyobb boszniai horvát párt, a Bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) alelnöke, korábban az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak az elnöke volt. Az októberi választáson a háromtagú államelnökség horvát helyéért is indult, ám a versenyben megelőzte őt Zeljko Komsic.

Bosznia-Hercegovina először 2003-ban jelezte csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, de az ország eltérő etnikai hátterű vezetőinek azóta sem sikerült minden vitás kérdésben egyezségre jutniuk, és a Brüsszel által elvárt reformokkal is késlekednek. Mindazonáltal az Európai Tanács decemberben megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának, Kristo pedig ezzel kapcsolatban leszögezte: Szarajevónak meg kell ragadnia ezt az esélyt, és ennek érdekében „félre kell tenni az egymást elválasztó vitás ügyeket."

Női kormányfők és államfők

2022-ben több nőt is választottak európai országok élére. Novemberben a függetlenként induló baloldali Natasa Pirc Musar nyerte meg a szlovéniai elnökválasztás második fordulóját, így ő lett az ország első női államfője. Pirc Musarról tudható, hogy az emberi jogok harcos védelmezője, kampányában kijelentette, hogy az elnöki székben aktívabb szerepet akar vállalni elődjeinél.

Szeptember végén az olasz belügyminisztérium közölte, hogy a parlamenti választásokon az Olaszország Fivérei, a Liga és a Hajrá Olaszország alkotta jobbközép szövetség a kétszáz fős felsőházban 112, a négyszáz tagú alsóházban 235 mandátumot szerzett. Október végén Mario Draghi volt miniszterelnök a római Palazzo Chigiben, a kormánypalotában az ilyenkor szokásos ceremónia keretében átnyújtotta utódjának, Giorgia Meloninak a kormányüléseken használt kis csengettyűt, így Giorgia Meloni lett Olaszország első női miniszterelnöke.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Több ezren tüntettek a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik mellett

45 milliárd forintnyi hitelt adott az Eximbank az elszakadásért küzdő boszniai szerb kormánynak

Szerbia és Bosznia-Hercegovina a schengeni bővítés miatt aggódik