Kevesebb munkaterhet és magasabb fizetést akarnak a nyugat-európai orvosok kivívni maguknak: a francia, olasz és spanyol kollegák ebben mind megegyeznek.
HIRDETÉSHatározatlan idejű sztrájkot indítottak hétfőn Madridban az orvosok és egészségügyi dolgozók, hogy jobb munkakörülményeket és fizetésemelést követeljenek maguknak. Nem ők az egyetlenek, akik az elviselhetetlen munkateherre hivatkoznak: olasz és francia kollégáik szintén emiatt panaszkodnak.
Többszáz házi- és gyerekorvos tüntetett fehér köpenyüket a hátukra erősítve, táblákkal a kezükben munkakörülményeik javításáért. Követeléseik egyértelműek: a jelenlegi ötven helyett 31 páciens fogadása egy nap, a gyerekorvosoknál pedig csak 21, és fizetésemelés.
A Madrid központjában november 21-én tartott sztrájk nem az első volt: a hónap elején már tartottak egy sztrájkot az orvosok és nővérek, amit a lakosság is aktívan támogatott. Akkor a rendőrség számításai szerint 200 ezren, a szervezők szerint 670 ezren vonultak utcára, miután a kormányzat újra akarta nyitni a nem-kórházi sürgősségi ellátásokat, melyek a koronavírus-járvány kitörése óta nem működtek - ám ehhez nem biztosított elégséges számú egészségügyi személyzetet.
Mindebből a páciensek csak annyit vesznek észre, hogy egyre hosszabb ideig kell várniuk az orvosra: két-három hétbe is telhet, mire kapnak egy időpontot egy általános orvoshoz, aki fogadni tudja őket a fővárosi egészségügyi központok egyikébe.
Angela Hernandez, a régió legnagyobb orvosi szakszervezetének szóvivője szerint a legjobb módja annak, hogy ellehetetlenüljön a közegészségügyi ellátás, ha alulfinanszírozzák és nem megfelelő módon kezelik. A jelenlegi helyzet kialakulásáért a régiós kormány azért is felelős, mert jól érzékelhető módon privatizálni akarta a szolgáltatást - teszi hozzá. "Miközben azzal nézünk szembe, hogy az ingyenes közegészségügy egyre inkább lezüllik, a madridiak 40 százaléka havi szinten fizet azért, hogy hozzáférjen a magánegészségügyi szolgáltatásokhoz" - nyilatkozta a Le Monde-nak.
Olaszország: egyre nagyobb az orvoshiány a sürgősségi osztályokon
Olaszországban naponta átlagosan 7 orvos mond fel kórházi munkahelyén, többségük sürgősségi osztályokon dolgozik. Az okok? Nehéz munkakörülmények, rossz szervezés, hosszú munkaidő és alacsony fizetés: és bár a múltban nagyon népszerű volt a fiatalok számára a sürgősségi osztály, mostmár inkább menekülnek onnan a pályakezdők.
Köztük a gyermekorvos Angela Mauro is, aki 4, nápolyi sürgősségi osztályon eltöltött év után úgy döntött, hogy Milánóba, egy másik kórházba megy át. "Mióta otthagytam az ambulanciát, teljesen megváltozott az életminőségem és a munkám, mind a stressz, mind az elégedettség tekintetében. Most már valóban elég idő és energia jut a betegeimre, és ez azt jelenti, hogy a lehető legjobb módon kezelem és gyógyítom őket: ez az elégedettség egy orvos számára."
"Az orvos nem gép, ő is ember. És manapság már nincs idejük apának, anyának lenni, nem jut idejük a családra és a barátokra. A munkaidőt nem tartja tiszteletben a munkáltató: heti 38 órát kellene dolgoznunk, de a legutóbbi felmérésünk szerint az átlagos heti munkaidő náluk 65 óra" – sorolja a szakszervezeti vezető a problémákat.
Franciaországban is elégedetlenek
Nincs ez másképp Franciaországban sem: nyáron a sürgősségi ellátásban dolgozók, pár hete a gyermekgyógyászatokon dolgozó ápolók tiltakoztak a munkakörülmények és az ellátás színvonala miatt.
Október végén 4000, a gyermekgyógyászatokon dolgozó orvos és ápoló írta alá azt az Emmanuel Macron-nak címzett nyílt levelet, melyben a munkakörülámnyek rosszabbodása és a túlságosan megterhelő munkateher miatt panaszkodtak, mely véleményük szerint "a politikai inaktivitás" eredménye. "Nincs ebben semmi új, a kórházakat már tizenévek óta mostohán kezelik" - mondta az egészségügyi miniszter a BFMTV-nek adott interjújában.
A kórházi gyermekgyógyászatokon tapasztalható feszültségek enyhítésének érdekében ezért a francia kormány október 23-án 150 millió euró azonnali rendelkezésre bocsátását rendelte el. A francia egészségügyi miniszter, François Braun szerint "ez lehetővé teszi a személyzet számának növelését - feltéve, hogy találunk személyzetet" - tette hozzá. A feszült helyzetbe ugyanis az is belejátszott, hogy nincs elég gyermekorvos és egészségügyi személyzet.
"150 millió, ez csak egy szám. A probléma nem apénz, hanem a dolgozók elismerése, hogy kedvük legyen dolgozni a kórházakban és elégséges időt szánhassanak egy-egy páciensre" - mondta a tüntetők egyike.