Bérkérdés: melyik európai országokban keresik a legtöbbet az orvosok?

Access to the comments Kommentek
Írta: Servet Yanatma  & Magyar változat: FT
Képünk illusztráció
Képünk illusztráció   -   Szerzői jogok  Fotó: Unsplash

A koronavírus-járvány hatalmas nyomást helyezett az egészségügyi dolgozókra: az orvosok, az ápolók és a nővérek sokszor napokig, hetekig nem mentek haza a családjukhoz, sokan közülük az életüket vesztették, miközben másokon segítettek. A közvélemény részéről hatalmas elismerést vívott ki magának a szakma, a bérek azonban számos országban nem fejezik ki azt a köszönetet, amivel az ország tartozik nekik a munkájukért.

2022-ben az egészségügyi dolgozók számos európai országban tüntettek. A megmozdulások célja rendre az volt, hogy elmondják: magasabb béreket és jobb munkakörülményeket szeretnének. Az is előfordult, hogy sztrájkkal fenyegetőztek, vagy hogy nem csak fenyegetőztek: munkabeszüntetés volt például Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Törökországban. 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett adatok szerint a legtöbb európai országban 2010 és 2020 között reálértéken nőtt az orvosok éves bruttó fizetése, tehát a fizetések követték az inflációt. Néhány országban azonban ellenkezőleg történtek a dolgok: a 2010 és 2020 közötti időszakot vizsgálva csökkent az orvosi bérek valós értéke, és távolról sem követték az inflációs rátát.

Az OECD nemrég közzétett adatai a következő kérdésekre adnak választ: 

  • Mennyi az orvosok fizetése az európai országokban? 
  • Mely országokban fizetnek a legtöbbet és a legkevesebbet az orvosoknak? 
  • Mennyit változtak az orvosok fizetései az elmúlt évtizedben?  
  • Mennyit keresnek az orvosok a vásárlóerő-paritás alapján?

Az OECD jelentésében 25 európai országra vonatkozó információkat jegyeztek le, ez alapján pedig kijelenthető, hogy egyes országok esetében hatalmas a differencia az orvosok fizetése között. Az utóbbi tíz évből emeljük ki például 2015-öt, amikor Lengyelországban 20.200 eurót keresett egy szakorvos, miközben Luxemburgban 258.552 euró is lehetett a fizetése. Ez több mint tízszeres különbség. 

Ha előreugrunk öt évet 2020-ra, akkor látható, hogy Luxemburgon kívül még négy olyan ország van, ahol a szakorvosok fizetése meghaladta a bruttó 150 ezer eurót, ezek a következők: Írországban 172.882, Hollandiában 160.869, Dániában 156.061, Izlandon pedig 155.276 eurót keresett egy szakorvos, miközben Németországban 146.200, az Egyesült Királyságban pedig 136.375 euró volt a fizetése.

50 ezer eurónál kevesebb

2020-ban Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a fizetések jóval bruttó 100 ezer euró alatt voltak, miközben Portugáliában, Görögországban és Magyarországon 50 ezer alatt. A háziorvosok a szakorvosénál csekélyebb bérrel számolhattak. Egy szakorvos az Egyesült Királyságban 85 százalékkal több pénzt vitt haza 2020-ban egy háziorvosnál; Hollandiában 45, Németországban pedig 20 százalékos volt a szakorvosok és a háziorvosok keresetének a különbsége. 

Az Egyesült Királyságban csökkent az orvosok fizetésének reálértéke, no de Magyarországon

Emelkedett-e az orvosok fizetése 2010 és 2020 között? A kérdés kétféleképpen vizsgálható: nominálisan és reálértéken.

A nominális változás azokra az értékekre vonatkozik, melyek esetén az inflációt nem vesszük figyelembe, a reálértéknél viszont figyelembe vesszük, azaz valós, életszagúbb eredményt kapunk. 

Magyarország például az európai mértékhez képest jól teljesített, 2010 és 2020 között a szakorvosok fizetése 6,4, a háziorvosoké pedig 4,8 százalékkal nőtt, ez az adat pedig elsőnek számít az Unióban. Magyarországot követi Szlovákia, Csehország majd Észtország. Más országokban a reálértéket tekintve csökkent a szakorvosok és a háziorvosok fizetése, ilyen például Portugália, Szlovénia és az Egyesült Királyság. 

Az OECD megjegyzi: 2010 és 2020 között a szakorvosok fizetése több országban gyorsabban nőtt, mint a háziorvosoké, ami a bérkülönbségek növekedését is eredményezte, máshol viszont fordítva történt: Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában a háziorvosok jövedelme nagyobb mértékben nőtt a szakorvosokénál, így a bérkülönbség csökkent. 

Átlagbérhez viszonyítva

Az orvosok fizetését érdemes összevetni az országos, éves átlagbérekkel. Az OECD jelentéséből kiderül, hogy a szak- és a háziorvosok fizetése minden vizsgált országban lényegesen magasabb a nemzeti átlagbérnél. A legtöbb országban a háziorvosok a 2020-as átlagbér 2-4-szeresét, a szakorvosok pedig 2-3,5-szörösét keresték.

A szakorvosok fizetése öt országban volt legalább a háromszorosa az átlagbéreknek, ide tartozik Írország (3,5-szörös), Németország (3,4-szeres), az Egyesült Királyság (3,3-szoros), Hollandia (3,2-szeres) és Spanyolország (3-szoros). Lengyelország az 1,4-es szorzóval az utolsó helyen szerepel, náluk kicsit jobb volt Lettország és Norvégia, ahol 1,7 a szorzó. 

Vásárlóerő-paritás

Az OECD az orvosok fizetését vásárlóerő-paritáson is összehasonlítja, ebből ugyanis kiderül, hogy mire elég a fizetés. A vásárlóerő-paritás alapvetően azt mutatja meg, hogy adott áru vagy szolgáltatás hány valutaegységbe kerül egyes országokban, azaz a nemzeti valutában kifejezett kiadásokat egy mesterséges közös valutára konvertálják. A vásárlóerő-paritáson mért orvosi fizetések nagy mértékben eltérnek egyes országokban. Az országok közötti különbségek a nominálbérek különbségeihez képest kisebbek, de még így is jelentős eltéréseket mutatnak.

2020-ban Németországban a vásárlóerő-paritás alapú fizetés négyszer magasabb volt, mint Lettországban, Törökország pedig akkor magasabb béreket tudott felmutatni, mint Svédország, Norvégia és Franciaország. 2022-ben az összes európai országban, de Törökországban még ahhoz képest is súlyosan elszabadult az infláció, ezért az elmúlt évre aligha lesz jobb mutatója az országnak a többivel szemben. A pontos adatokra és kutatásokra még várni kell.