Mikrogravitációs környezetben végeznek számos olyan kísérletet, melynek eredményei nemcsak a jövőbeni űrexpedíciók, hanem a földi élet során is hasznosak lehetnek.
A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósok több mint 20 éve végeznek tudományos kísérleteket a világegyetem vitathatatlanul legmenőbb laboratóriumában. A tudomány mintha egy percre sem pihenne odafent, az elkövetkező időszakban a fókusz 3D bionyomtatáson, a növények alkalmazkodási képességein, illetve a termékenységen lesz a hangsúly.
A jelenlegi kutatások eredményei természetesen nemcsak a fenti élet, illetve a jövőbeni űrexpedíciók életkörülményeire fókuszálnak, hanem a földi lét több területére is. Ha sikerrel járnak, akkor elképzelhető, hogy mikrogravitációs környezetben szerveket is tudnak majd nyomtatni.
Az emberi termékenység vizsgálata
Felmerül a kérdés: elképzelhető-e, hogy az ember egy nap az űrben fog élni? Noha távolinak tűnő forgatókönyvről van szó, de hogy felkészüljenek a lehetőségre, a tudósok jelenleg azt tanulmányozzák az űrállomáson, hogy a csökkentett gravitációban eltöltött hosszú idő milyen hatással lehet a termékenységünkre.
A NASA és az Olasz Űrügynökség (ASI) által támogatott OVOSPACE vizsgálat keretében a kutatók azt vizsgálják, hogy a mikrogravitáció hogyan befolyásolja a petefészek sejtjeit, ezért szarvasmarhák petefészek-sejtjeit küldték fel vizsgálatra. Mariano Bizzarri, a Római Sapienza Egyetem kísérleti orvostudományi tanszékének vezető kutatója elmondta, hogy a termékenységet károsíthatja a Hold vagy a Mars csökkentett gravitációs terében való hosszabb ideig tartózkodás, és hozzátette, hogy ez veszélyezteti a Földön túli állandó vagy időszakos települések létrehozásának célját.
Bizarri szerint az aktuális kutatások során jobban megérthetik a petesejtek fejlődését, és olyan eljárásokat fejleszthetnek, amelyek megvédik az emberi reprodukciós potenciált a jövőbeli űrmissziók során. Hangsúlyozta: a kutatások olyan eredményeket is hozhatnak, melyek javíthatják a Földön élő emberek termékenységét is.
3D nyomtatás emberi szövetekből
Régi álma az orvosoknak, hogy igény szerint tudjanak 3D nyomtatással szerveket nyomtatni, és most abban bíznak a kutatók, hogy a mikrogravitáció képes lesz megkönnyíteni az eljárást. Az emberi szervek belsejében található apró, összetett felépítésű szövetek és struktúrák, például a kapillárisok nyomtatása nehéznek bizonyult a földi gravitációs környezetben. A BioFabrication Facility 3D-s bionyomtatóit fejlesztő kutatók remélik, hogy a szervszerű szövetek mikrogravitációban történő nyomtatása ugródeszkaként szolgálhat a teljes emberi szervek űrbeli előállításához.
A kísérletek nem újdonsültek: 2019-es, első űrutazása során a BioFabrication sikeresen kinyomtatott egy részleges emberi térd-meniszkuszt, illetve emberi szívsejteket is.
A következő kísérletben az akkor használt 3D-nyomtató továbbfejlesztett változata térd porcszövetet készít a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
Hogyan alkalmazkodnak a növények az űrhöz?
Kérdezik a kutatók, és a következő kísérletek során megtalálhatják a választ, minek köszönhetően a jövőben jobb levegő- és víztisztító rendszereket használhatnak az űrmissziók során, illetve az űrben termesztett növények is jobb minőségűek lehetnek.
A Plant Habitat-03 vizsgálat részeként az űrben termesztett növények által termelt magokat visszahozzák a Földre, feldolgozzák őket, és vissza is repítik a csillagok közé.
Az űrrepülésnek kitett növények fajsúlyos változásokon mennek keresztül, a DNS-ükhöz olyan extra információt adnak hozzá, mely szabályozza egyes gének be- vagy kikapcsolását, de nem változtatja meg magának a DNS-nek a felépítését.
Azt szeretnék kideríteni, hogy az űrben nevelt növények egy generációjánál bekövetkező alkalmazkodás átvihető-e a következő generációra.
Uganda és Zimbabwe első műholdjai
Megérkeztek a Nemzetközi Űrállomásra az első ugandai és zimbabwei műholdak. A két ország diákjai, illetve japán diákok által fejlesztett CubeSatok (azaz mini, kocka alakú műholdak) olyan adatokat gyűjtenek a Földről, melyeket a fejlesztők hazájában alkalmazhatnak.
Veszélyes iszapömlések
Európa erdeit hatalmas erdőtüzek tizedelték 2022 nyarán, a tüzek a kiégett fákon túl későbbi károkat is okozhatnak. A következő űrkutatások segítenek a veszélyes iszapömlések, különösen az erdőtüzek után bekövetkező katasztrofális iszapömlések tanulmányozásában is.
Az erdőtűz elégeti a növényeket, az elégett vegyi anyagok pedig egy vékony talajréteget hoznak létre, amely visszatartja az esővizet. Az eső ezt követően már erodálja a talajt, és súlyos sárfolyamok alakulhatnak ki, melyek sziklákat és törmeléket sodorhatnak lefelé a hegyoldalban.
A Nemzetközi Űrállomás kutatói mikrogravitációban vizsgálják a levegőből, vízből és homokból álló iszapot, hogy ezzel jobban megértsék az iszapömlések tulajdonságait, ami remélhetőleg segít majd jobban megjósolni és modellezni ezeket az eseményeket.