A NASA február 5-re tervezi az Orion kilövését. Négy kozmonautája életfenntartó rendszereit fogja ellenőrizni, hogy a következő, 2027 közepére tervezett küldetés tagjai biztonságosan landoljanak legközelebbi égitestünkön. Először vesz rész egy Hold-küldetésben egy nő, egy fekete és egy kanadai.
HIRDETÉS
„Az együttműködés a végső cél, hogy nyolcmilliárd társunknak fényes jövője legyen bolygónkon” – ezt mondta Jeremy Hansen kanadai űrhajós azok után, hogy hivatalosan is bejelentették: a jövő év elején, nagy valószínűséggel már februárban az amerikai űrhivatal újra embereket indít, egyelőre csak Hold körüli útra. A küldetés az Artemis program része.
Az elsőben egy legénység nélküli űrhajó térképezte fel 2022 végén a Holdra és a Marsra szállás lehetőségeit, a másodikban Hansen és három amerikai megkerüli a bolygónkhoz legközelebbi égitestet, a harmadikban több mint ötven év elteltével újra a Holdon landolnak, a negyedikben pedig megépítik a holdi űrállomást – legalábbis ez áll a NASA terveiben.
Jeremy Hansen mellett Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch repül az Artemis II programban. „Amikor a Hold túloldalára érünk, az emberiségnek rá kell ébrednie arra, hogy együttműködésben mire vagyunk képesek” – jegyezte meg Hansen. Szavai ellentmondanak a mai megosztott világnak és a megosztott amerikai nemzetnek, és éles ellentétben állnak Sean Duffy néhány nappal korábban tett kijelentésének
Az űrverseny
A Hold-küldetést ugyanis az amerikai közlekedési miniszter, egyben a NASA megbízott igazgatója űrversenynek tartja az Egyesült Államok és Kína között. Peking ugyanis nem titkolja, hogy a Csang’o-6 szonda tavaly sikeres landolása után a Hold túloldalán 2030 előtt űrhajósokat tervez eljuttatni az égitestre.
Kína egyébként úgy tekint a Holdra, mint birtokba vehető szabad területre, és 2047-ig meghódítani tervezi legértékesebb térségét, a Hold déli csücskét. „Átkozott legyek, ha a kínaiak legyőzik a NASA-t” – jelentette ki Duffy olyan hangnemben, mint egy edző, aki tüzes eligazítást tart csapatának egy meccs előtt. „Nyerni fogunk” – közölte tévedhetetlenül.
Az Artemis II legénysége ezzel szemben nem emlegette Kínát még akkor sem, amikor Duffy megjegyzéseiről faggatták őket. Az viszont egyértelmű volt, hogy rajtra készen állnak. A felkészültséget „varázslatos pillanatnak” nevezte Reid Wiseman, a misszió parancsnoka.
Az űrhajósok a floridai fellövés után összesen tíz napot töltenek az Orion űrhajón, amely a Hold körül fog keringeni, majd visszatér a Földre, és a kaliforniai San Diego közelében a Csendes-óceánba csapódik.
A misszió léptékére utal, hogy a Föld és a Hold közötti átlagos távolság meghaladja a 384 ezer kilométert. A négy űrhajós egyike sem fog leszállni a Hold felszínén, viszont 9200 kilométerre fogják megközelíteni. Ilyen – csillagászati viszonylatban – kis távolságra 1972 decembere óta nem járt ember az égitest körül. Az volt az Apollo 17 utolsó küldetése.
A hőpajzs
A mostani legfontosabb célja annak az ellenőrzése, hogy az Orion életfenntartó rendszerei rendeltetésszerűen működnek-e. Ez csak emberekkel a fedélzeten tesztelhető. Az űrhajó belmérete nagyjából két kisbusz belső térfogatának felel meg. A négy ember nem fog dúskálni a térben. „Nem lesz ilyen luxusban részünk” – mondta Christina Koch.
A legénység a felkészülés során hosszú időt töltött együtt szűk helyeken. „Készen állunk az apró kellemetlenségekre, és arra is, hogy tudjuk, ha valaki egy kis egyedüllétre vágyik” – mondta a csapat egyetlen női tagja. Az Artemis II űrhajósai között részben azért alakult ki a bajtársi és meghitt kapcsolat, mert a tervezettnél tovább voltak együtt. A NASA ugyanis abban reménykedett, hogy az Artemis II már 2024-ben útnak indul – alig több mint egy évvel az Artemis I, vagyis az Orion és a pályára állító rakéta, a Space Launch System pilóta nélküli tesztrepülése után.
Az Artemis I küldetése mondhatni sikeres volt. A visszatéréskor azonban az Orion hőpajzsa váratlanul megsérült, ezért a mérnökök úgy döntöttek, alaposan kivizsgálják a károsodás okait.
Tavaly decemberben a NASA az Artemis II misszió halasztását jelentette be. Az új céldátum 2026 áprilisa lett.
A csúszások – biztonsági okokból – nem mennek ritkaságszámba. Kapu Tibor és társainak űrrepülését azért késleltették a nyár elején, mert folyékony oxigén szivárgott az egyik hajtóműből.
A Holdra szállás
Az űrügynökség általában a „legkorábban” jelzéssel utal a kilövés lehetséges időpontjára, az Artemis II esetében azonban kivételt tett, és azt közölte, hogy a Hold-küldetés „legkésőbb” 2026 áprilisában rajtol. A NASA szerint azonban február 5-én várható az indulás, és ezt igazolja, hogy a houstoni űrközpont folyosóin már most táblák hirdetik: „20 hét maradt hátra az indításig”. Az űrügynökség ezek szerint magabiztos az új céldátumban.
A mérföldkőnek számító eseményt – az űrhajósok Holdra szállását az Artemis III program keretében – 2027 közepére ütemezték, bár az illetékesek elismerték, hogy a SpaceX által gyártott Starship, amely az űrbe emeli a Holdra induló utasokat, késik.
A NASA igazgatóhelyettese szerint a SpaceX „elkötelezte magát” a munka felgyorsítása mellett. A Holdra szállás sikerét az Artemis II fogja megalapozni, emellett azonban a legénység soha korábban nem végzett tudományos megfigyelésekre is sort kerít.
Az űrhajósai lesznek az elsők, akik a Hold körberepülése során az égitest túlsó, sötétbe burkolt oldalát is megnézhetik. Az Apollo kozmonautái kivétel nélkül „nappal” landoltak, a Hold innenső oldalán. „Az emberi szem az egyik legjobb tudományos eszközünk” – mondta Christina Koch azzal érvelve, hogy a robotűrhajók fotói még képtelenek felvenni a versenyt a szem érzékenységével.
A hagyatékukat illetően Reid Wiseman abban bízik, hogy a csapat és teljesítménye a történelem homályába vész.
– szerinte ugyanis ez azt jelenti, hogy az ember addigra megveti a lábát a Marson és a Szaturnusz holdjain, egyszóval az emberiség terjeszkedik a Naprendszerben. Talán inspirálunk néhány gyereket – tette hozzá a küldetés parancsnoka, az ugyanis „varázslatos lenne”.
A legénység
A csapat az Integritás nevet adta az Orion űrhajónak, arra utalva, hogy összehozzák a világot. A legénység nem helytálló kifejezés, mert az egyik űrhajós nő – az első, aki Hold-küldetésben vesz részt.
Christina Koch
Eltökélte, hogy űrhajós lesz, és ebben nagy szerepet játszott az a kép, amit William Anders készített. Az Apollo 8 tagja a Földet fotózta le az űrből még 1968-ban. Christina Koch 11 évvel később született, ám a mai napig őrzi a posztert, amelyen bolygónk a Hold sivár felszíne felett emelkedik ki.
Számára az Artemis II egy valóra vált álom, mert az Apollo 8 küldetéséhez hasonlóan körberepüli a Holdat, hogy előkészítse a következő misszió leszállását. „A tény, hogy ember állt a lencse mögött, alaposabbá teszi a képet, és megváltoztatja vélekedésünket otthonukról” – mondta Koch.
Mérnökként 2013-ban lett kozmonauta, a 2019-es esztendő szinte egészét pedig a Nemzetközi Űrállomáson töltötte – összesen 328 napot.
Jessica Meirrel elsőként sétált nőként az űrben, és az első nő egy Hold-küldetésen.
Jeremy Hansen
Tőle eltérően a kanadai sosem járt az űrben, viszont magabiztosan lovagolt egy felvonuláson Calgaryban.
Jeremy Hansen szintén az Apollo 8 utasai inspirálták, mert azokban az években háborúk és konfliktusok sújtották a világot. Világosan emlékszik egy képeslapra, amit Anders hazatérése után kapott. Annyit írt csak rajta: „Megmentetted 1968-at”.
Vadászpilóta, fizikus és mélytengeri búvár volt, mielőtt 2009-ben csatlakozott a Kanadai Űrügynökséghez. Nős, három gyermeke van, és szívesen vitorlázik, sziklamászik és hegyi kerékpározik.
Victor Glover
A kvartett legkarizmatikusabb tagja sokak szerint a pilóta. „A felfedezés iránti hajlam alapvető fontosságú” – mondta Victor Glover egy NASA-interjúban. A kutatást azt emberi lét részének tartja.
Szavai egy letűnt űrkorszakra, és Kennedy beszédére emlékeztetnek. Az elnök 1962-ben azt mondta: „Úgy döntöttünk, hogy ebben az évtizedben a Holdra megyünk, és mást is megteszünk. Nem azért, mert könnyű, hanem azért, mert nehéz." Glover hívójele az IKE, magyarul az ÉMT, ami az „én mindent tudok” rövidítése. Három mesterdiplomát szerzett: repülési tesztmérnök, rendszermérnök és a katonai műveletek tudósa.
A SpaceX Crew-1 küldetés pilótája volt, 2013 óta pedig a NASA űrhajósa. Színesíti a világűrt – ezt írta róla az űrügynökség.
Victor Glover az első fekete egy Hold-misszióban.
Reid Wiseman
A parancsnok abban bízik, hogy az Artemis II küldetésére úgy fognak emlékezni, mint egy „kis lépésre a Mars meghódításában és a tartós emberi jelenlétben a Holdon”. Neil Armstrong szavait idézik fel, aki 1969. július 21-én, első emberként a Holdon azt mondta: „Ez egy kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”.
Reid Wiseman özvegy. Kiemelkedő űrhajós pályafutása ellenére az egyetlen szülőként töltött időt tekinti élete „legnagyobb kihívásának és legjutalmazóbb szakaszának”.
Az űrhajós Pradát visel
A Holdon landoló Artemis III misszió tagjainak nevét még nem tették közzé, azt azonban már régóta tudni, hogy a jeles divatház, a Prada és az Axiom Space által tervezett űrruhát fogják viselni leszálláskor.
Az úttörő együttműködésben a „mérnöki tudományt és a művészetet ötvözzük” – jelentette ki a technológiai vállalat alelnöke tavaly októberben egy milánói sajtótájékoztatón.
A futurisztikus űrruha univerzális méretben készül, azaz nők és férfiak egyaránt viselhetik, feltűnő ismertetőjele azonban a Prada védjegye, a vörös csík, a Linea Rossa. A divatcég szerint a különleges anyagok és varrástechnikák terén szerzett ismereteik segítették tervezőiket a küldetésben megbízható, mégis stílusos űrruhák megalkotásában.
A speciális csizmák lehetővé teszik, hogy az űrhajósok akár nyolc órán át is lazán és kényelmesen sétálhassanak a Hold felszínén. Maga a ruha a korábbihoz képest jóval több elemből áll, így sokkal nagyobb mobilitást szavatol, mint az Apollo programban használt öltözékek.