Növelték a harckészültséget is, hogy a katonaság minden esetleges feladatra azonnal válaszolni tudjon - közölte a védelmi miniszter.
HIRDETÉSNovember elsején készültségbe helyezték a szerb hadsereget a koszovói történések miatt, és a harckészültség szintjét is megemelték – közölte a szerb védelmi miniszter. Milos Vucevic szerint "természetesen senki nem szeretne semmilyen összetűzést vagy háborút."
A belgrádi lépés a hónapok óta húzódó koszovói rendszámtábla-ügynek a következménye. Novembertől ugyanis a Koszovóban élő szerbek nem használhatják tovább a Szerbiában kiadott rendszámtábláikat, hanem koszovóira kell őket cserélniük.
Az intézkedésről szóló hír július végén felháborodást keltett a Koszovó északi részén élő szerbek körében, akik úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében. A halasztás hírére később eltávolították őket, de a helyzet továbbra is feszült maradt. A hadsereg készültségbe helyezésén túl a Visegrad24 portál olyan felvételeket is publikált, amelyek szerint a szerb hadsereg egységei úton voltak a koszovói határ felé.
A probléma gyökere az, hogy bár Koszovó 2008-ban kikiáltotta a függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia nem ismeri el a koszovói dokumentumokat, és követeli szerbre cserélésüket.
– jelentette ki Vucevic egy tévéadásban, arra figyelmeztetve, hogy amikor Szerbia arról beszél, hogy a békéről és a stabilitásról beszél, az nem azt jelenti, hogy gyenge vagy gyáva, mivel az ország hadserege sokkal erősebb, mint volt, de a kormány vezetése és az elnök meghagyása alapján jár el.
Alekszandar Vucsics szerb államfő korábban azzal fenyegetőzött, hogy minden olyan kísérlet, amely az érvénytelen rendszámú autók közlekedésének korlátozására irányul, "minden bizonnyal a szerb nép demokratikus ellenállásába ütközik, és a szerb állam nem fogja megengedni, hogy üldözzék és megöljék a népét".
Vjosa Osmani koszovói elnök korábban kijelentette, hogy Pristina lépései nem a koszovói szerbek ellen irányulnak, pusztán a törvényeket, illetve a Szerbia és Koszovó között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel megkezdett párbeszéd során megszületett megállapodásokat szeretnék betartatni.