A szankciókat hatszor halasztották el, de ma reggel hatkor élesedtek. Leáll a szállítás az Adria-kőolajvezetéken, a NIS kútjain nem lehet kártyával fizetni, idővel üzemanyaghiány, majd drágulás sem kizárt. A Mol már korábban bejelentette: kész átvenni a NIS szerepét a szerbiai piacon.
HIRDETÉS
„Az államosítás lehetne az egyetlen kibúvó az szankciók alól, de ez az utolsó dolog, amit megtennék” – jelentette ki a szerb elnök röviddel azelőtt, hogy október 9-én reggel hatkor életbe lépnek az amerikai büntetőintézkedések a NIS, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat ellen. Attól a pillanattól kezdve tilos lesz üzletelni és pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani a több mint ötezer alkalmazottat foglalkoztató óriáscéggel.
A szankciókat az amerikai hatóságok azért rendelték el még az év elején, mert az olajipari gigász – amely egy finomítót és 330 benzinkutat üzemeltet Szerbiában, további néhány tucatot pedig a térségben – többségi orosz tulajdonban van. A fő részvényes az orosz Gazpromnyeft 45 százalékkal, valamint egy csereüzlet után a hozzá köthető, szintén orosz Intelligence nagyjából 11 százalékkal. A szerb állam részesedése alig 30 százalék, a kisbefektetők pedig a fennmaradt részvényeken osztoznak – hányaduk 13-15 százalék körül mozog.
Az orosz többségi tulajdon csak kivásárlással vagy államosítással szüntethető meg. Az elsőre nincs pénz, talán szándék se, a második megoldásra Aleksandar Vučić nem hajlandó, az orosz tulajdonos pedig önszántából nem kíván kihátrálni a piacról, ahol Vučić szerint egyrészt „megvetették a lábukat”, másrészt politikai motiváció fűzi őket a maradáshoz abban a régióban, amelyet az érdekszférájuknak tartanak.
A 45 napos határidővel kihirdetett szankciókat Belgrád kérésére eddig hatszor halasztották el, de most már az államfő sem reménykedik abban, hogy egy újabb kérelem esetleg meghallgatásra találna Washingtonban.
Az azonnali következmények
A szankciók élesítése után azonnal leáll a szállítás az Adria-kőolajvezetéken, a JANAF-on. Az egyetlen szerbiai finomítót, a pancsovait látja el nyersolajjal, amely mellesleg nem Oroszországból, hanem Irakból és az Öböl-menti országokból származik.
A társaság az utolsó pillanatig, októberig 8-ig kapott szállítási engedélyt, és nagyrészt képes volt egyedül ellátni a szerbiai igényeket: 2023 kezdetétől 2024 végéin összesen 6,2 millió olajat szállítottak a krki kikötőből a Belgrád melletti Pancsováig.
A JANAF kihasználatlansága a szankciók bevezetése után komoly fejfájást okoz Horvátországban, mert az Adria-kőolajvezeték legnagyobb tulajdonosa az állami vagyonkezelő és nyugdíjalap, maga a horvát állam (alig 15 százalékos részesedéssel), az INA, a horvát villanygazdaság, és elenyészőnek mondható arányban a kisbefektetők.
Egészen mást fognak tapasztalni Szerbiában az autósok.
Október 9-én, reggel hat órától először megszűnik a kártyás fizetési lehetőség a NIS kútjain. A terminálok többé ne fogadják el az amerikai fizetési rendszerrel működő MasterCard vagy Visa kártyákat.
A NIS töltőállomásain az előrejelzések szerint kizárólag készpénzért lehet majd vásárolni.
Ha a bankok leállítják az együttműködést velünk, az „nem érinti az alkalmazottak és a fogyasztók személyes folyószámláit” – jelentette ki Kiril Tyurgyenev, a NIS vezérigazgatója.
Azonnali üzemanyaghiány nem várható. Ha viszont kimerül a tartalék, akkor nemcsak sorok fognak kialakulni a kutakon, hanem elkerülhetetlen lesz az üzemanyagdrágulás.
A készlet
A sorban állást a szerbiai kutaknál szinte megszokták. Három és fél éve, 2022 márciusában például autók torlódtak a kutak előtt, miután a szerb kormány befagyasztotta az üzemanyagok árát, a közösségi felületeken pedig viharos gyorsasággal terjedt a rémhír, hogy korlátozni fogják a tankolás mennyiségét is – amire korábban már többször volt példa.
Szerbiában az üzemanyagkészletek „hat-nyolc hónapra” elegendőek, és „nem fenyeget az ársokk vagy az üzemanyaghiány veszélye” – ezzel nyugtatta a lakosságot Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója az állami televízióban.
Egy-két hónapig egészen biztosan senki sem fogja érezni a szankciók következményeit – ezt mondta Dušan Bajatović energiaszakértő ugyanennek a médiumnak egy másik adásában.
Szerbiának „elenyésző készletei” vannak, amelyek a szankciók élesítése után „nem sokáig tartanak ki” – ezt állította viszont egy másik szakértő. Miloš Zdravković szerint ezek „néhány hónapra elegendőek”. Úgy véli, hogy a „szerb olajgazdaság leáll, mivel dunai uszályokkal lehetetlen a kellő mennyiségű nyersolaj szállítása”.
„A vállalat elegendő nyersolajkészletet tárol a feldolgozáshoz, valamint elegendő mennyiségű olajszármazékot a piac jelenlegi ellátásához” – ezt tudatta részletezés nélkül a NIS közleményében, amelyben azt is megjegyezte, hogy töltőállomásai „készen állnak a fogyasztók igényeinek kielégítésére”.
A szankciók bevezetése esetén a benzinkút-tulajdonosok a „szokásos mennyiségen túl” növelik az importált üzemanyag kínálatát – nyilatkozta a Knez Petrol benzinkútlánc tulajdonosa, aki a forgalmazott mennyiség felét a NIS-től szerzi be.
„Azt hiszem, hogy az év végéig lesz elegendő üzemanyag, de utána, hosszú távon valószínűleg bizonytalan és feszült lesz a helyzet” – véli egy másik, a Radun Avia benzinkútlánc társtulajdonosa. Jelena Radun szerint a legnagyobb gondot a tárolási és kikötői kapacitások hiánya jelentheti.
A Mol 65 kutat üzemeltet Szerbiában. A magyar olajtársaságot természetesen nem érintik a szankciók. Már február végén bejelentette: kész átvenni a NIS szerepét a szerbiai piacon.
Ezt nem sokkal korábban a magyar külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette. Szijjártó Péter bírálta az amerikai szankciókat, amelyeket a Biden-kormányzat Magyarország és Szerbia szuverén politikájával szembeni megtorló fellépésének tulajdonított, holott a büntetőintézkedéseket már az új Trump-adminisztráció rótta ki.
A leépítések
Amint csökken a feldolgozás, a kutakon pedig a forgalom, munkaerőfelesleg alakul ki. Emiatt, és a bevételek elapadása okán a NIS előbb-utóbb leépítésekre kényszerül.
„Remélem, hogy a cég nem fog nagyszámú alkalmazottat elbocsátani” – bizakodik Vučić, aki azt is hozzátette: „beszélni fogunk az oroszokkal, mert az amerikaiakkal már nincs miről beszélnünk”.
Az olajvállalat külföldi bankoknál vezetett számláit minden bizonnyal zárolják, így nagy kérdés, hogyan fogják kifizetni például az alkalmazottak bérét. A szankciók belengetése óta egy hónappal előre utalták a fizetéseket, és erre már korábban felkészültek.
Legalábbis ezt állítják az oroszok, akik az állammal nem voltak hajlandók dűlőre jutni.
Az még a szakemberek előtt sem világos, hogyan működhet az óriásvállalat a jövőben. A bankok például a saját működésüket kockáztatják, ha folytatják az üzletet a NIS-szel. Ez a veszély még az állami tulajdonú Postai Takarékpénztárra is kiterjed, pedig ez maradhat az olajvállalat egyetlen pénzügyi partnere a szankciók után.
Néhány más vállalat az utolsó napig fenntartotta együttműködését a szerbiai olajtársasággal, mások azonban már januárban megszakították, amint híre ment az amerikai büntetőintézkedéseknek.
A kulcsszerep
A szankciók gyakorlatilag megbénítják a NIS működését, és ennek nagyon súlyos következményei lesznek – jelentette ki a Belgrádi Egyetem gazdaságtudományi tanszékének professzora az Euronews szerb adásában. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat az állami költségvetés 11,9 százalékához járul hozzá, termelése és üzemeltetése pedig a GDP 6,9 százalékát teszi ki – ismertette a kulcsfontosságú adatokat Ljubodrag Savić, aki szerint a nagyvállalat „mentőövként” kritikus szerepet játszik az ország infrastruktúrájában.
Felhívta a figyelmet, hogy a NIS ötezer alkalmazottat foglalkoztat, akiknek a sorsa húszezer családtag életét befolyásolja. A NIS egyébként már 2025 első felében gyengébb eredményekkel működött – emlékeztetett a Bloomberg Adria. A nettó vesztesége ebben az időszakban elérte a 3,6 milliárd dinárt, napi árfolyamon a valamivel több mint 12 milliárd forintot. Az első félévben a forgalma több mint egynegyedével csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.
A helyzetet tetézi, hogy a bankok valamivel több mint félmilliárd eurós hitel törlesztését várják a NIS-től, ebből 180 millió euró az idén esedékes.
Mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a külföldi bankok, amelyeknek anyavállalatai más országokban vannak, megkísérlik azonnal behajtani követeléseiket – mondta a Szerbiai Bankszövetség korábbi főtitkára. Veroljub Dugalić felidézte, hogy az amerikaiaknak korábban nem okozott gondot az orosz vagyon lefoglalása vagy jegelése külföldön. „Nem lesz problémájuk azzal, hogy ugyanezt itt is megtegyék” – véli a pénzügyi szakértő.
A szankciókat egyszerű bevezetni, de nehéz lesz feloldani - figyelmeztetett Savić professzor, aki szerint nem Szerbia a célpont Amerika és Oroszország magasabb politikai érdekeinek az összecsapásában, viszont Szerbiát fogja érinteni a legnagyobb járulékos kár. Ezzel a megállapítással egyetértett egy energetikai szakértő is, aki szerint „mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez tisztán politikai döntés, amelynek semmi köze nincs a gazdasághoz”. Oroszország nem fogja megoldani költségvetési hiányát a Szerbiában szerzett bevételekkel, viszont a „szankciók élesítése komoly problémákat okoz nekünk” – mondta Dušan Vasiljević az Euronews szerb műsorában.