NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kamatot emelhet az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban
Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban Szerzői jogok Diritti d'autore Michael Probst/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Ha nem lesz egyensúly a monetáris intézkedések és a gazdaságpolitika között, az EU a recesszió szélére kerülhet.

HIRDETÉS

Várhatóan kamatemelést hajt végre az Európai Központi Bank, hogy megfékezze az eurózóna inflációját. Ha az megtörténik, lassulhat a gazdaság, illetve, ha nem lesz egyensúly a monetáris intézkedések és a gazdaságpolitika között, az EU a recesszió szélére kerülhet.

Az EKB-nak nincs könnyű dolga, már csak azért sem, mert nem egyforma az infláció mértéke az euróövezet főbb gazdaságaiban, viszont a magasabb kamatlábak nem lehetnek szelektívek. A kamatemelés kollektív monetáris intézkedés, amely független az egyes országok reálinflációs rátájától.

Pierre Jaillet, a Jacques Delors Intézet gazdasági kutatója is azt mondja, hogy az euróövezetnek egyetlen egységes monetáris politikája van. A különböző, az embereket támogató gazdasági intézkedések közötti szakadék az árszabályozásban még a nagy országok között is óriási különbségeket mutatott.

„Beszélhetünk a Németország által kiutalt 200 milliárd euróról, illetve még Franciaország is jelentős összegeket különített el 2021 óta. Idáig azonban ezeket az intézkedéseket nem koordinálták európai szinten” – mondta a gazdasági kutató.

Az eurózóna Achilles-sarka

A gazdaságpolitikai koordináció hiánya az eurózóna Achilles-sarka más nagy gazdaságokkal, például az Egyesült Államokkal szemben, ahol a monetáris politika és a költségvetési intézkedések közötti összhang sokkal hatékonyabb a recessziós kockázatok elleni küzdelemben.

Az S&P SMI index a vállalatok beszerzési tevékenységére vonatkozó hatékony mutató; az 50% alatti érték rossz jel, mivel ez azt jelenti, hogy a vállalatok takarékoskodni kezdenek, és nehéz idők jönnek. A vállalatok bevételei és az emberek jövedelmei veszítenek értékükből az alapvető áruk magasabb költségei miatt.

„Megegyezhetünk arról, hogy hogyan osztjuk el a jövedelemkiesést a lakosság különböző rétegei között, és megpróbálhatjuk megvédeni az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat. Ez azt is jelenti, hogy a magasabb jövedelműeknek el kell fogadniuk, hogy jövedelemkiesésük van. Nem tudunk mindenkit egyformán állami kiadásokkal kompenzálni” – mondja a kialakult helyzetről André Sapir, a Bruegel agytröszt főmunkatársa.

A fogyasztás fenntartása a kormányok részéről extra terhet jelenthet az állami költségvetések számára, és felduzzaszthatja – a koronavírus-világjárvány miatt már amúgy is kritikus – államadósságot. A túléléshez a politikának tökéletes gazdasági mixet kell kialakítania.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A német gazdasági miniszter szerint Putyin felel az európai válságért

Megelőzte Japánt, Németország lett a világ harmadik legnagyobb gazdasága

Túljutott a recesszión Magyarország