Ha nem lesz egyensúly a monetáris intézkedések és a gazdaságpolitika között, az EU a recesszió szélére kerülhet.
HIRDETÉSVárhatóan kamatemelést hajt végre az Európai Központi Bank, hogy megfékezze az eurózóna inflációját. Ha az megtörténik, lassulhat a gazdaság, illetve, ha nem lesz egyensúly a monetáris intézkedések és a gazdaságpolitika között, az EU a recesszió szélére kerülhet.
Az EKB-nak nincs könnyű dolga, már csak azért sem, mert nem egyforma az infláció mértéke az euróövezet főbb gazdaságaiban, viszont a magasabb kamatlábak nem lehetnek szelektívek. A kamatemelés kollektív monetáris intézkedés, amely független az egyes országok reálinflációs rátájától.
Pierre Jaillet, a Jacques Delors Intézet gazdasági kutatója is azt mondja, hogy az euróövezetnek egyetlen egységes monetáris politikája van. A különböző, az embereket támogató gazdasági intézkedések közötti szakadék az árszabályozásban még a nagy országok között is óriási különbségeket mutatott.
„Beszélhetünk a Németország által kiutalt 200 milliárd euróról, illetve még Franciaország is jelentős összegeket különített el 2021 óta. Idáig azonban ezeket az intézkedéseket nem koordinálták európai szinten” – mondta a gazdasági kutató.
Az eurózóna Achilles-sarka
A gazdaságpolitikai koordináció hiánya az eurózóna Achilles-sarka más nagy gazdaságokkal, például az Egyesült Államokkal szemben, ahol a monetáris politika és a költségvetési intézkedések közötti összhang sokkal hatékonyabb a recessziós kockázatok elleni küzdelemben.
Az S&P SMI index a vállalatok beszerzési tevékenységére vonatkozó hatékony mutató; az 50% alatti érték rossz jel, mivel ez azt jelenti, hogy a vállalatok takarékoskodni kezdenek, és nehéz idők jönnek. A vállalatok bevételei és az emberek jövedelmei veszítenek értékükből az alapvető áruk magasabb költségei miatt.
„Megegyezhetünk arról, hogy hogyan osztjuk el a jövedelemkiesést a lakosság különböző rétegei között, és megpróbálhatjuk megvédeni az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat. Ez azt is jelenti, hogy a magasabb jövedelműeknek el kell fogadniuk, hogy jövedelemkiesésük van. Nem tudunk mindenkit egyformán állami kiadásokkal kompenzálni” – mondja a kialakult helyzetről André Sapir, a Bruegel agytröszt főmunkatársa.
A fogyasztás fenntartása a kormányok részéről extra terhet jelenthet az állami költségvetések számára, és felduzzaszthatja – a koronavírus-világjárvány miatt már amúgy is kritikus – államadósságot. A túléléshez a politikának tökéletes gazdasági mixet kell kialakítania.