Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A 'Vörös hering' esete: Biden nem játszotta ki az adu ászt Donald Trump ellen

Access to the comments Kommentek
Írta: SzéF
Megtorpanás és diadalmenet
Megtorpanás és diadalmenet   -   Szerzői jogok  AP Photo

Elakadt a Mar-a-Lago nyomozás motorja, mert Donald Trump új jogi stábja sokkal profibbnak bizonyul, mint amilyen a választások idején handabandázó ügyvédi csapata volt. Egyelőre elérték, hogy az FBI razziáját engedélyező bíró elé olyan szakértői anyag kerüljön majd, amit egy másik bíró rendelt meg egy harmadik bírótól. A közjáték hónapokat vehet igénybe és addig a per nyugszik. Ezért a viharosan közelgő novemberi kongresszusi választásokon ez az szaftos téma nem játszhat döntő szerepet. Ám hogy a nagyközönség addig se unatkozzon, Donald Trump beperelte Hillary Clintont, egy új könyv tébolydának írja le a választás utáni heteket a Fehér Házban, és New York főügyésze újabb pert indított a Trump család ellen.

Trump eladhatott iratokat vagy zsarolni akart velük? Az FBI le sem vette a cipőjét...

A szövetségi nyomozók által lefoglalt iratok átnézésére egy harmadik bírót kértek fel. Ezt a különvizsgálatot könyörtelenül bírálják a Trump-ellenes jogtudósok, de a fogcsikorgatáson túl többet nem tehetnek. 

Az igazságügyminisztérium (DOJ) először kifogást jegyzett be a döntés ellen, majd alkut ajánlott Cannon bírónőnek. Ennek lényege az, hogy Trump visszakapna mindent, ami az övé és amit legálisan birtokolt (például az államéletet nem érintő levelezéseit), az állam viszont megtartja az FBI zsákmányából mindazt, ami az övé, elsősorban a minősített (titkosított) dokumentumokat. Jelenleg fellebbezések röpködnek a levegőben, és a különvizsgálatot elrendelő bírónőre már mindkét oldal haragszik.

Jim Rassol/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.
Újságírók böngészik az iratokat a floridai szövetségi bíróság előttJim Rassol/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

Trumpot nem csak jogilag, de lelkileg is megrázta a razzia

Az anti-Trump szakértők szerint a lefoglalt iratok között a nemzetbiztonságot is érintő dokumentumok vannak, és most nem lehet tudni, hogy mely iratok kerültek esetleg illetéktelen kezekbe. Értékesítésükről nem is beszélve, amit Glenn Kirschner jogi elemző sugall. Ő korábban az amerikai hadsereg vizsgáló ügyésze volt, és most azt feltételezi, hogy Trump kereskedett az iratokkal, vagy későbbi zsarolásokra spájzolta el. Azt sem zárja ki, hogy más országokkal kötendő privát üzletekre tartalékolta, de mindezeket nem tudja bizonyítani.

A volt elnök viszont arról panaszkodott a minap, hogy emberileg nagyon megrázta a razzia. „A rezidenciát feldúlták, és egészen más állapotban volt, mint ahogy elhagytam, és már sosem lesz olyan számomra, mint előtte volt." Hozzátette, hogy az FBI-ügynökök le sem vették a cipőjüket a hálószobában.

Legutóbbi interjújában kifejtette a saját nézetét a bizalmas iratok kezeléséről, amikor azt mondta a Fox Newsnak, hogy az elnök szabadon dönthet a titkosítások feloldásáról, akár csak gondolatban is, és ebben részben igaza is van. Azt nem tette hozzá, hogy utódja viszont dönthet másként.

„A pap majd később jön" - az elnök tényleg nem hitte el, hogy veszített

A novemberi választások előtt bőven lesz még miről beszélni, csámcsogni, cáfolni vagy vádaskodni. Ehhez járul hozzá a The New York Times újságírónőjének október elején megjelenő könyve „A Bizalmi ember" címmel, ami a 2020-as választások utáni drámai heteket írja le a Fehér Házban. Maggie Haberman 2016-tól tudósított a Fehér Házból, és sztorijai miatt az elnök gyakori célpontja volt a Twitteren. 

Interjúiból arra jut, hogy Trump napokig nem is fogta fel az eredmény puszta tényét, és tanácsadóit kérdezgette, hogy mi történt. „Azt hittem, hogy ez megvan, hiszen mindent megtettünk...” – mondta egy fiatalabb stábtagnak. Állítólag még a kóláját felszolgáló inast is megkérdezte, hogy mi a véleménye.

A kezdeti letargia november közepén heves aktivitásba csapott át, amikor váratlanul arról tájékoztatta stábját, hogy nem áll szándékában január 20-án elhagyni a Fehér Házat. A Republikánus Nemzeti Bizottság elnökének, Ronna McDanielnek arról beszélt, hogy nem is tudna elmenni egy olyan házból, amit elloptak tőle.

Egyszerűen nem fogok elmenni. Ennyi. Soha nem megyünk el. Hogyan is mehetnénk, ha egyszer megnyertük a választást?
Donald Trump
Részlet a "Bizalmi ember" című könyvből

Az elnök tanácsadóit frusztrálta, hogy nem volt történelmi előzménye annak, hogy valaki megtagadja a Fehér Ház kiürítését. Minden korábbi elnök rendben távozott, amikor mandátuma megszűnt. A Trump család viszont szakaszosan költözött be 2017-ben, mert Melania Trumpnak volt néhány átalakítási igénye, főként Michelle Obama fürdőszobáját, a bidét és a vécécsészét illetően. 

Alex Brandon/AP
Az elnök veje hamarabb átlátta a helyzetetAlex Brandon/AP

Egy másik nyilatkozó szerint Jared Kushner, az elnöki vő tisztában volt a helyzettel, de vonakodott ezt apósa szemébe mondani. Ezért felbujtott pár embert, hogy tájékoztassák az elnököt a realitásokról. Amikor megkérdezték tőle, hogy ő maga miért nem csatlakozik hozzájuk, Kushner azt felelte, hogy ez egy halotti virrasztás, és a pap majd később jön.

A rejtélyes elnöki privilégiumot viszont nem Trump használta először

Az amerikai elnökök széles eszköztárát bővíti a privilégiumok zavaros rendszere, ami lehetővé teszi számára az állami iratok kezelését, vagy akár elrejtését is. A kiváltságot elsőként George Washington használta, amikor megtagadta, hogy a Kongresszus betekinthessen a Nagy-Britanniával folyó titkos tárgyalások irataiba. 

Thomas Jefferson elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozva élt az előjoggal egy kémkedési ügyben. Richard Nixon is próbálta használni a kiváltságot, hogy a Watergate-ügy egyes titkos iratai ne kerüljenek be az ellene felállított vádak bizonyítékai közé. Ezt a vágyát a Legfelsőbb Bíróság blokkolta. Később Bill Clinton is tett ilyen kísérletet, és az elnöki privilégiumot sűrűn használták a 9/11-es terrortámadás után is.

AP Photo
Washington, Jefferson, Nixon, Clinton, Bush - több elnök is élt a kiváltságok eszközévelAP Photo

Vagyis az elnök visszatarthat a Kongresszus és a bíróság elől bizonyos iratokat és adatokat, és ezt tette Donald Trump is. Ez eddig rendben is lenne, ám ez a jogköre megszűnik, amikor mandátuma véget ér, hiszen már nem elnök. Egy hasonlattal élve: lejárt jogosítvánnyal nem szabad autót vezetni. 

Mit mulasztott el Biden?

Az új elnök visszavonhatja elődje (vagy egy korábbi elnök) privilégiumait, de Joe Biden ezt nem tette meg. A demokrata szakértők szerint az elnök elpuskázta a legerősebb kártya kijátszását. 

Ha megtette volna tavaly nyáron, amikor a capitoliumi vizsgálatot előkészítették, akkor most a Mar-a-Lago per is mehetne a maga útján, és gyöngíthetné a republikánusok pozícióit a választásokon. Ám ez a lehetőség végleg elszállt. Ha most próbálna élni vele, a közvélemény szemében ez egy pitiáner és elkésett bosszúként látszana.

A leköszönő elnök csak a Nemzeti Archívumtól kérheti, kaphatja, veheti kölcsön, vagy vásárolhatja meg azokat a tárgyakat, amelyek elnöki múzeumához szükségesek, de nem államtitkok. Jimmy Carter például százezer dollárt fizetett egyes iratok megszerzéséért, melyek atlantai elnöki könyvtárában ma is láthatók. 

Ronald Reagan elnök még az Air Force One elnöki különgépet is megkapta, egy kiselejtezett Boeing 707 típusú járművet, ami múzeumának legnépszerűbb darabja.

AP
(1) Ronald Reagan különgépe az elnöki múzeumban, Simi Valley, Kalifornia - (2) Jimmy Carter és felesége, Rosalynn a Carter Elnöki Múzeumban (Atlanta, Georgia)AP

Megszólalnak Trump egykori hívei. Szóba kerül a vörös hering és a lótúró is

John Ratcliffe (a Nemzeti Hírszerzés utolsó igazgatója a Trump-adminisztráció idején) úgy látja, hogy az FBI „nem találta meg, amit keresett” a volt elnök floridai otthonában. Ezt nem tudja igazolni, de érvelése szerint a jó ügyészek nem játszadoznak, hanem biztosra vehető ügyekkel foglalkoznak. "A jó ügyész nem szivárogtat ki olyan hírszerzési információkat, melyek vagy léteznek, vagy sem". Szerinte nem voltak és nem is lehettek nukleáris titkok Trump birtokán, ergo a nyomozók nem is találhattak ilyesmit.

Trump védelmezői szerint a padlón szétszórt fotók közzététele nem professzionális nyomozói eredmény, nem is bizonyító erejű, hanem csak a közvélemény meghökkentésére és hergelésére szolgált. 

AP Photo
Az Elnök Emberei sem értenek egyet - Ratcliffe és BarrAP Photo

Másként vélekedik William Barr, aki Trump főügyésze volt a végnapokban. Szerinte a volt elnök komoly jogi veszélybe került az érzékeny anyagok kezelése miatt. Júniusban "lótúrónak" nevezte a szenátusi vizsgálóbizottság előtt Trump választási vádaskodásait, és sűrűn használta az "idióta, őrült, hamis, kretén" jelzőket is.

Érdekes tünet, hogy Barr Trump-ellenes vélemény-cunamija a vezető jobboldali hírcsatornán dúl, ahol legitimnek nevezte a Trump elleni nyomozást. „Szerintem már a kezdetektől fogva rengeteg titkos információ volt Mar-a-Lagóban. Sokan mondják, hogy az FBI razzia példátlan, de példátlan az is, hogy egy elnök magával vigyen titkos információkat, és egy vidéki klubban helyezze el őket. Az sem oké" – mondta Barr a Fox Newsnak. Ezzel azt sugallja, hogy az elnök nem csak bukása után, de már hivatali idejében is hordott el iratokat a Fehér Házból.

Barr helytelennek tartja Cannon bíró döntését is, hogy különleges vizsgáló nézze át az FBI által lefoglalt dokumentumokat. A volt főügyész „vörös heringnek” nevezte ezt a jogi stratégiát, vagyis a fő ügyről a figyelmet elterelő és időnyerésre törekvő módszernek. Szerinte ez a bírói munka akadályozása.

Trump válasza az, hogy Barr egy gyáva alak, aki nem állt ki mellette a választások után, és ráragasztotta egykori főügyészére a RINO cimkét ("csak nevében republikánus"), miként megtette ezt már alelnökével, Mike Pence-szel is. A mérsékeltebb republikánusok szerint ha valakit RINO-nak bélyegeznek, az már szinte kitüntetés, mert jelzi a Donald Trumptól való eltávolodást. 

AP
Barr, Pence és Trump, még a baráti korszakban, 2020 júliusAP

Biden politikai csapdába lépne, ha beavatkozna a Mar-a-Lago ügybe

A jogi huzavona mellett létezik egy súlyos politikai kockázat is. Eredményesnek látszik a Trump-csapat akciója, hogy álcázó füsttel borítsa be a per harci terepét, és erősítsék a közvéleményben azt az állítást, hogy a bizonyítékokat az FBI csempészte be az ex-elnök otthonába. 

Öngól lenne Cannon bírónő megtámadása is. A demokraták és az antitrumpisták saját hálójukat szaggatnák, ha személyeskedő kampányba kezdenének egy kinevezett bíró ellen. Azért, mert ugyanezt tette Donald Trump is az igazságszolgáltatással szemben, ha valamilyen döntésük nem volt a kedvére. 

Hivatala során a volt elnök nyilvánosan bírálta, sőt gyalázta egyes bírók vagy esküdtszékek döntéseit, így a bevándorlás vagy a választási vereség kapcsán. Egyik kedvenc bokszzsákja a San Francisco-i kerületi bíróság volt, ami ellen több Twitter-támadást is közzétett. 2017-ben 157 olyan üzenetet regisztráltak a részéről, melyek kifejezetten más hatalmi ágak munkáját vagy tagjait bírálták, gyakran személyre szóló sértésekkel fűszerezve.

Ezért most Biden elnöknek kínosan kell ügyelnie arra, hogy ne tévedjen hasonló ösvényre, és kizárólag az illetékes Igazságügyi Minisztérium szólaljon meg az ügyben. A Trump-ellenes hangadóknak pedig le kell gyűrniük a kísértést, hogy "a részrehajló bíró" elméletével rukkoljanak ki. 

Azért is, mert most jobban áll a szénájuk, mint tavasszal

A nyár folyamán Biden elnök elfogadottsága jelentősen javult, és a júliusi 37,5 pontos mélypontról visszakapaszkodott 45 pontra. A történelmi előképek szerint ezzel újra esélyes lehetne az ismétlésre egy most tartandó elnökválasztáson. Első hivatali éve után Ronald Reagan, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is hasonlóan vagy rosszabbul álltak, mégis duplázni tudtak. 

Donald Trump viszont lejtőre került, és az ABC News felmérése szerint elutasítottsága jelenleg 54%, támogatottsága pedig a tavaly áprilisi mélypontra esett vissza, 34 százalékra.

Akaratlanul is Biden javára és Trump kárára volt a Legfelsőbb Bíróság abortuszellenes határozata, ami ellen az elnök nyílt harcot hirdetett, és ezzel a függetlenek körében nyert vissza támogatókat. Hasonló lehet az azonos neműek házasságának engedélyezéséről szóló javaslat is. A fiatal szavazók (és családjuk) körében kedvezően fogadták a diákhitelek törléséről vagy csökkentéséről szóló rendelkezését, és az üzemanyag-árak enyhülése is visszavett az elnökkel szembeni haragból a nyár folyamán. 

Viszont egyelőre megmagyarázhatatlan jelenség, hogy az inflációs ráta emelkedik, bár messze nem olyan ütemben, mint tavasszal, mert a FED bődületes alapkamat-emelésekkel védi a dollárt. Ezért is rendeztek minap egy parádés bejelentést az Inflációcsökkentési Törvény megalkotásáról, ezer meghívott jelenlétében. 

Parádés ünneplés

A legújabb siker az, hogy Biden tető alá hozott egy megállapodást a vasúttársaságok és a szakszervezetek között, és ezzel elkerülhetővé vált az országot fenyegető vasutassztrájk, aminek hatásai pusztítóak lehetnének.

Összességében mégis a republikánusok győzelme valószínűbb a Kongresszus novemberi „frissítő” választásán. A politikai propaganda szempontjából lökhetett volna a demokraták szekerén a Mar-a-Lago per, de erről most le kell mondaniuk.

Támogasd a legrosszabb ellenfeledet!

A demokraták összekulcsolt ujjakkal várják, hogy a republikánus oldalon olyan jelöltek lépjenek ringbe, mint például a szélsőjobboldali Don Bolduc, egy hiper-trumpista nyugalmazott tábornok, aki New Hampshire szenátusi székére tör. Abban reménykednek, hogy az ilyen szélsőséges és megosztó karakterek felbőszítik a demokratákat és a függetleneket, és távol tarthatnak az urnáktól egyes mérsékelt republikánusokat is.

Reba Saldanha/AP
Bolduc tábornok egy választási gyűlésenReba Saldanha/AP

Nem csak fohászkodnak, hanem tesznek is azért, hogy a lehető legvadabb ellenfelet válasszák ki, és a háttérből támogatják az ilyen szereplők kampányát. A mérsékelt republikánusok dühösek is ezért, de nem tudnak mit tenni ellene. Ez egy "long shot", vagyis vékony esély, de egyes körzetekben működhet. 

Amíg Mar-a-Lago ácsorog "van máááásiiiik!"

Mint a klasszikus kabaréjelenetben, ahol a zenebohóc újabb és újabb hangszereket rángat elő, folynak más peres eljárások is, melyeket Donald Trump indított, vagy amelyek ellene irányulnak. 

Szeptember elején egy kerületi bíró elutasította Trump keresetét, amit Hillary Clinton és több tucat más személy ellen nyújtott be. Az ügy tárgya az emlékezetes "Hurrikán kereszttűz" volt, melynek során az FBI és annak igazgatója, James Comey bizonyítékokat keresett arra, hogy orosz beavatkozás történt a 2016-os választásokba, és mindez Donald Trump tudtával és közreműködésével zajlott. A volt elnök állítása az, hogy a lejárató akciót Hillary Clinton és társai finanszírozták, és ezért indította ellenük a pert. Fellebbezés következik.

Mark Ralston/Copyright 2016 The Associated Press. All rights reserved.
Trump és Clinton tévévitája, 2016 október 9.Mark Ralston/Copyright 2016 The Associated Press. All rights reserved.

65 oldalas indoklásában a bíró figyelmezteti Trumpot, hogy keresete nem tartalmaz konkrét bizonyítékokat, és hogy az ellene lezajlott vizsgálatok engedélyezettek és törvényesek voltak. Ugyanakkor tény az is, hogy az FBI nem talált bizonyítékot Trump és az oroszok kapcsolatára. Később maga az elnök is engedélyezett vizsgálatot a témában, de az sem mutatta ki kapcsolatát az orosz kormánnyal, bár nem is zárta ki, csak halványan utalt rá. 

A legújabb Trump-ellenes fejlemény pedig az, hogy a Trump ellen már harmadik éve nyomozó manhattani főügyész egy 250 millió dollár értékű ténymegállapító polgári pert nyújtott be a volt elnök és felnőttkorú gyermekei ellen, üzleti visszaélések címén. Letitia James azt kívánja kivizsgáltatni, hogy Trump cégei félrevezették-e a befektetőket és az adóhatóságokat azzal, hogy előbb felduzzasztották ingatlanjaik értékét, ezzel befektetőket szereztek, majd elértéktelenítették a vagyontárgyakat, hogy adó- és hitelkedvezményekhez jussanak.

Mar-a-Lago is szóba kerül a beadványban, amit először 750 millióra, majd később 75 millióra értékeltettek. Ha a beadvány sikeres, akkor Trumpnak büntető eljárással is számolnia kell.