Az elnökválasztási kampány során sokan számítottak arra, hogy a Trump ellen indított büntetőjogi eljárások kikerülhetetlen akadályt jelentenek majd a számára. De nem így történt, és az elnök a legtöbb ügyet 'ad acta' teheti, vagy csak sok év múlva kell újra szembesülnie velük, de még az sem biztos.
Donald Trump az új mandátummal visszaszerzi alkotmányos védettségét, állítják a jogi szakértők, és az ügyeiben eljáró bírók ezzel nagyjából egyet is értenek. Miután az ügyészség belátta, hogy a perek további erőltetése esélytelen, úgymond 'visszaszívták' a vádakat. Ez nehéz és kínos feladat, mert azt viszont nem jelenthetik ki, hogy Trump nem követte el a bűncselekményeket, vagyis hogy ártatlanul vádolták meg.
A régi-új elnök legsúlyosabb ügyeiben (Capitolium és az iratrejtegetés) eljáró Jack Smith különleges ügyész akár a beiktatás napjáig is elkínlódhat azzal, hogy visszagyömöszölje a nagyra nőtt szellemet a palackba, miközben fel kell készülnie arra is, hogy az új igazságügyi kormányzat meneszteni fogja. Fenyegető jel számára, hogy októberben Trump azt mondta Hugh Hewitt rádióműsorában, hogy könnyű dolga lenne Smith eltávolítása, és „két másodpercen belül kirúgnám”. Ez egy olyan fenyegetés, amit akár ígéretnek is lehet venni.
Néhány nappal az eredmény megismerése után Smith annak a gyanújának adott hangot, hogy Trump ellophatta a 2024-es választást. Itt meg kell jegyezni, hogy a 2024-es elnökválasztás után senki nem állt elő jelentősebb kifogással, újraszámlálási igénnyel vagy a választási csalás gyanújával, és a megdöbbent demokraták egy szó nélkül tudomásul vették az eredményeket.
Ha az amerikai közvéleményt nem érdekelte, akkor a nagyvilágot még kevésbé fogja
A GALLUP októberi mérése szerint Trump büntetőügyei nem szerepeltek az amerikaiak számára legfontosabb első 20 téma között. A demokraták is, és főként Joe Biden felismerték, hogy ez egy alacsony értékű kártya, és nem is játszották ki. Elhangzottak utalások és gúnyos megjegyzések a folyó perekre, de a téma úgymond nem lett 'kimaxolva'.
Nem vált be az a várakozás sem, hogy az egymásra halmozódó és földrajzilag elszórtan futó tárgyalások szét fogják tördelni a volt elnök kampányát. Az derült ki, hogy a bíróságok ütemezései figyelembe vették Trump kampányeseményeit, így az összes tárgyalási napon meg tudott jelenni, Floridában, Georgiában, New Yorkban és Washingtonban is.
A választók szinte teljessége úgy gondolta, hogy a bíróságok dolga az igazság megállapítása, de mivel ez nem történt meg a szavazás napjáig – kivéve a „hallgatási pénzes” pert –, nem vették figyelembe az ügyeket a szavazat leadásakor. A republikánus szavazók 72%-a már eleve úgy vélte, hogy Trump nem is követett el semmilyen bűncselekményt, és a demokraták 15%-a is bizonytalan volt a kérdésben.
Fentiek tükrében biztosra vehető az is, hogy a világ vezető politikusait sem fogja visszarettenteni a Trumppal való tárgyalásoktól, hogy egy olyan személlyel egyeztessenek fontos ügyekben, akit 34 vádpontban már bűnösnek találtak.
Hogyan tovább? Mert pár dolognak még történnie kell
Az ügyészség hétfői kapituláló bejelentésését a republikánusok megelégedéssel fogadták, de Smith személyét nem kímélték. Egyetértettek Trump kommentárjával, melyet a Truth Social oldalán jegyzett, hogy „ezek az ügyek, amiken keresztül kellett mennem, üresek és törvénytelenek voltak, és soha nem lett volna szabad előhozakodni velük”.
Tom Cotton arkansasi szenátor szerint a Smith által indított esetekre „a politikai fegyverkezés sötét fejezeteként fognak emlékezni”. Cotton fanatikusnak és zavartnak ítélte az ügyészt.
A demokraták és tágabb értelemben vett liberális amerikaiak számára azonban Trump menekülése a jogi következményei igazságtalanságnak számít. Egyik képviselőjük szerint a döntés azt sugallja, hogy „Donald Trump a törvények felett áll és megúszhatja a felelősséget, noha a nagyesküdtszék megvádolta”.
Adam Schiff kaliforniai szenátor arról panaszkodott, hogy a most távozó Merrick Garland főügyész túl sokáig várt, mielőtt működésbe hozta az igazságszolgáltatást a Trump-ügyekben. Garland csak 2022 novemberének végén nevezte ki Smitht, azaz több mint két évvel azután, hogy Biden elnök az előző választásokon legyőzte Trumpot.
Az ügyek egyik bírója, Tanya Chutkan szerint a vádak ejtése „összhangban van a kormány felfogásával, miszerint a hivatalban lévő elnökök mentelmi joga ideiglenes, és hivatalából való kilépéskor jár le”. Köznapi nyelvre forítva ez azt jelenti, hogy elméletileg újra meg lehetne indítani a vádemelést, miután Trump elhagyja hivatalát második ciklus végén.
Gyakorlati szempontból ez valószínűtlennek látszik, tekintettel a hosszú szünetre és arra a tényre, hogy Trump 82 éves lesz, mire második mandátuma lejár. Ha pedig ráadásul egy másik republikánus követi a Fehér Házban, akkor nem is lenne valódi esély egy megújított vádemelésre.
A jogi megfigyelők szerint a Mar-a-Lagoi dokumentumrejtegetési ügyben indított vád volt a legerősebb és a legjobban megalapozott eset. Az ügyet azonban egy Trump által kinevezett bíró júliusban ejtette, miután azt állapította meg, hogy Smith-t jogellenesen nevezték ki a vád képviseletére.
A további két büntetőügy is veszélyben van. Trump csapata kéri annak a New York-i ügynek az elutasítását, melynek eredményeként májusban 34 rendbeli üzleti irathamisítás miatt született elítélő döntés. Alvin Bragg ) manhattani körzeti ügyész már elismerte, hogy az ítélethirdetésre várni kell, amíg Trump le nem tölti második ciklusát. Trump ügyvédei viszont azt az érvet hangoztatják, hogy az elnöki szereplést akadályozná, ha az ügy aktív marad, ezért ejteni kell.
Így már csak egy ügy maradt állva, a Georgiában indított eljárás, ami arról szól, hogy Trump és szövetségesei befolyásolni próbálták az állam 2020-as választási eredményét. A tárgyalás körüli vitákat bonyolította, hogy Trump csapata félig-meddig sikeresen próbálta kikényszeríteni Fani Willis ügyész eltávolítását az ügyből.
A végső kép tehát az, hogy Donald Trumpnak gyakorlatilag sehol nem kell szembenéznie közvetlen következményekkel, még ha ő is lesz az első elítélt, akit elnökké választottak az Egyesült Államokban.