Leginkább az izraeliek és a Közel-Keleten élők fogják a bécsi megállapodás következményeinek terhét viselni - mondta az izraeli miniszterelnök.
HIRDETÉSAz iráni atomalku felújítását célzó tárgyalásokról az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy "leginkább az izraeliek és a Közel-Keleten élők fogják a bécsi megállapodás következményeinek terhét viselni." Naftali Bennett szerint a körvonalazódó iráni megállapodás "valószínűleg egy erőszakosabb, ingatagabb Közel-Keletet fog létrehozni."
Miközben Teheránban Szaíd Hatibzadeh külügyi szóvivő azt mondta, jelentős előrelépés történt bécsi egyeztetéseken, ugyanakkor a legnehezebb kérdések továbbra is megoldatlanok, az Irán által leginkább fenyegetett ország, Izrael miniszterelnöke közölte: országa "nem fogadja el Iránt nukleáris küszöbállamként", és minden esetben megőrzik cselekvési szabadságukat saját maguk védelmében.
Naftali Bennett az esetleges megállapodás legnagyobb problémájaként a lejárati záradékot jelölte meg - írja az Új Kelet izraeli magyar lap. "A meglehetősen rövid, alig két és fél éves lejárati záradékot követően
– érvelt Bennett, majd három olyan sarkalatos pontot fogalmazott meg, amelyekkel szerinte elfogadhatatlanok a kialakuló félben levő megállapodással kapcsolatban.
Egyrészt szerinte a megállapodás a lehető leggyorsabb utat teszi lehetővé Iránnak a katonai célú dúsítás felé, másrészt Irán elrejtheti a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos anyagokat a NAÜ elől, végül "a megállapodás pénzt, dollármilliárdokat fog önteni az iráni terrorgépezetbe", ami még több iráni támadást jelent majd.
A müncheni védelmi konferencián Beni Gantz izraeli védelmi miniszter is arra figyelmeztetett, hogy az iráni agresszió növekszik, és "mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Irán soha ne váljon nukleáris küszöbállammá. A világnak soha nem szabad megbékélnie vele, és Izrael soha nem fog belenyugodni."
Tavaly áprilisban kezdődtek meg az atomalku megmentését célzó egyeztetések. Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan feloldja a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedések többségét.
Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban azonban kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az Iránnal szembeni szankciókat, mivel - Izraelhez hasonlóan - nem látta garanciáját annak, hogy az alku gátat tudna szabni Irán nukleáris ambícióinak.