A téli fűtési szezon közeledtével és az orosz gázvezetékek teljes elzárásának veszélyével néz szembe Európa. Ezért az európai országok olyan támogatásokat dolgoznak ki, amikkel enyhíthetik a megélhetési válságot.
HIRDETÉSMegélhetési válsághoz vezetett az infláció rekord mértékű növekedése Európában. Míg Magyarországon épp a rezsiköltségek emelése, a "rezsicsökkentés csökkentése" mellett döntöttek, addig más európai országok most dolgozzák ki a támogatásokat, hogy az állampolgároknak segíthessenek a téli fűtési szezon előtt.
Sok európai család érzi úgy, hogy mostanában, amint megkapják a fizetésüket, az el is tűnik a növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak, az egyre nagyobb albérletárak és rezsiköltségek miatt. Az eurózóna 19 országában júliusban újabb rekordot döntött az infláció mértéke, mely 9,8%-ra nőtt.
Egyelőre nem tűnik úgy, hogy az európai energiaválságra lenne megoldás. Az európai országok vezetők arra készülnek, hogy Oroszország teljesen elzárja az Európát ellátó gázvezetékeket, válaszul az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciókra.
A belga miniszterelnök, Alexander De Croo arra figyelmeztetett, hogy a legkomorabb becslések szerint legalább 10 kemény télre kell számítani Európában a kialakult helyzet miatt. Az Európai Unió tagállamai felelősek a nemzeti energiapolitikájukért, és az EU-s szabályok lehetővé teszik számukra, hogy olyan "vészhelyzeti" intézkedéseket hozzanak, amikkel mérsékelhetik a fogyasztók költségeit.
Egyesült Királyság
Bár az Egyesült Királyság már nem része az Európai Uniónak, a szigetországban a legtöbb szolgáltatásra kiterjesztették az ársapkát. Ennek ellenére is az egekbe szöktek az energiaárak. Szakértők szerint legalább 3500 fonttal (4136 euróval) növekszik az emberek költsége éves szinten. A legpesszimistább előrejelzések szerint ez akár hatezer fontra (7090 euróra) is emelkedhet.
A York-i Egyetem kutatása arra jutott, hogy 2023 elejére a brit családok több mint fele az üzemanyag-hiány áldozatává válik. Az új miniszterelnök Liz Truss kormányának egyik legfontosabb kérdése, hogy miként fogja kezelni a megélhetési válságot.
A brit kormány korábban úgy döntött, 400 fontnyi összeget jóváír a háztartásoknak. Az összeget vagy automatikusan átutalják az energiaszolgáltatónál nyilvántartott számlájukra vagy külön igényelhetik. Azoknak a háztartásoknak, amelyek már kaptak segítséget a kormánytól, további egyszeri, 650 fontos támogatást biztosítanak. A nyugdíjasok is még 300 font támogatást kapnak, és a mozgáskorlátozottak szintén kapnak plusz 150 fontot, hogy ezzel is hozzájáruljon a kormány a megnövekedett költségekhez.
Olaszország
Olaszország augusztus elején fogadott el egy 17 milliárd eurós csomagot, amellyel a vállalkozásokat és a családokat segítik. Az olasz kormány januárban 35 milliárd eurót már elkülönített, hogy a megélhetési válságot enyhítse, a most elfogadott összeg ezt egészíti ki.
A Reuters hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a kormány a júliusban bejelentett 200 eurós egyszeri juttatást kiterjesztené azokra az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező olasz állampolgárokra is, akik korábban erre nem voltak jogosultak.
Az olasz kormány egyben bejelentette: kész megadóztatni azokat a cégeket, melyek a magasabb energiaárakból extraprofitra tesznek szert. Emellett európai szinten is javasolta az üzemanyagár-stop bevezetését az áremelkedés mérséklése érdekében.
Spanyolország
Olaszországhoz hasonlóan a spanyol kormány is az energiacégek megadóztatását fontolgatja, és az így befolyt összegből támogatná azokat az állampolgárokat, akiknek nehézséget jelent a rezsi kifizetése. Madrid az energiaköltségek áfáját az eddigi 21%-ról 10%-ra, a villamosenergia esetében pedig 7%-ról 0,5%-ra csökkentette.
Spanyolországban - akárcsak Portugáliában - egy évig érvényes gázár-stop lépett hatályba, amit az Európai Bizottság is jóváhagyott. Az ársapkának köszönhetően a fizetendő összeg megawattóránként 50 euró alatt marad.
Franciaország
Franciaországban szintén egyszeri segítséggel támogatják az embereket, ám a 100 euró, amit adnak, lényegesen kevesebb, mint amit az Egyesült Királyság vagy Olaszország nyújt.
A francia kormány ugyanakkor az állami energiaszolgáltatót, az EDF-et kötelezte arra, hogy az elkövetkező egy évre 4%-ra korlátozza a villamosenergia nagykereskedelmi árának növekedését. Ez a lépés körülbelül 8,4 milliárd euróba kerül.
Visszafogták az országban a villamosenergia-fogyasztásra kivetett adót is. A lépéssel a háztartások így 22,50 euró helyett mindössze 1 eurót kell, hogy fizessenek, míg a vállalkozások csupán 0,50 eurót.
Dánia
Júniusban a dán döntéshozók az időseket illető készpénzjuttatásról döntöttek. További, összesen 3,1 milliárd dán korona (417 millió euró) értékben pedig más intézkedésekről, melyekbe beletartozott az energiaárakra kivetett adó csökkentése.
A dán parlament elfogadott egy 2 milliárd dán korona (269 millió euró) értékű "hőcsekket" is, amivel 400 ezer rászoruló háztartást támogatnak.
Németország
A német kormány ígéretet tett arra, hogy 2024 márciusának végéig 19 százalékról 7 százalékra csökkenti a földgáz áfáját. Elfogadtak még két, 30 milliárd eurós segélycsomagot, hogy így segítsenek idén az állampolgároknak a megnövekedett energiaárak kifizetésében.
HIRDETÉSMinden adófizetőnek egyszeri, 300 eurós energiaár-átalányt ajánlanak, amit munkáltatóikon keresztül kaphatnak meg. A családok gyermekenként még 100 eurónyi családi pótlékot kapnak, az állami segélyeket igénybe vevők pedig egyszeri 200 eurós juttatásban részesülnek. A lakásfenntartási támogatást élvezők 270 eurót kapnak az államtól.
A fenti támogatásokon kívül csökkentették a tömegközlekedési jegyek és bérletek árát is.
A segítség ellenére azonban a német háztartásoknak közel 480 euróval többe kerül majd a gáz, mert októbertől bevezetnek egy új illetéket, amely az orosz gázszállítmányok pótlásának költségeit segít fedezni a közműszolgáltatónak.
Hollandia
A holland kormány az infláció mértékét ebben az évben 5,2%-ra várja, ezért a támogatásra jogosult családoknak 800 eurós energiaár-juttatást biztosít. A gáz és villamosenergia adóját 21 százalékról 9%-ra csökkenti. Az üzemanyagoknál hasonlóan, 21% helyett csupán 9%-os illetéket kell fizetni. Ezek az intézkedések egészen év végéig érvényben maradnak.
Görögország
Görögország kormánya tavaly szeptember óta közel 7 milliárd eurót fordított energia-ártámogatásokra, hogy ezzel segítse a háztartásokat, vállalkozásokat és termelőket. A támogatások a háztartások esetében az energiaár-növekedés akár 90%-át, a kis- és középvállalkozásoknál a költség 80%-át fedezik.
HIRDETÉSNorvégia
A norvég kormány tavalyi döntése értelmében az országban az egy évvel ezelőtt meghatározott árakon kell az energiáért fizetni. A 2021-ben bevezetett rendszer alapján az embereknek csak akkor kell teljes egészében befizetniük a számlákat, ha azok kilowattóránként 70 norvég korona (7 euró) alatti összegben érkeznek. Ha a számlák meghaladják a 7 eurót, a norvég állam a csekk értékének 80%-át fedezi.
A segítség ellenére is küzdenek a norvégok a számlák kifizetésével, ezért a kormány további támogatások bevezetésén gondolkodik.
Bulgária
Bulgária májusban fogadott el egy 2 milliárd bolgár léva (1 milliárd eurós) segélycsomagot, mellyel a vállalkozásokat és az alacsony jövedelmű családokat támogatják az energia- és élelmiszerár-növekedés közepette.
Júliusban a bolgár kormány bejelentette, hogy év végéig 0,25 léva (0,13 euró) kedvezményt biztosít az üzemanyagokra, a cseppfolyós gázra és a metánra, valamint eltörli a földgáz, a villamosenergia és a metán jövedéki adóját is.
Finnország
A finn kormány szeptember 4-én jelentette be, hogy akár 10 milliárd euró összegű likviditási garanciát is felajánlhat az energiaszektornak, egy esetleges pénzügyi válság megelőzése érdekében.
HIRDETÉS"A kormány programja egy utolsó mentsvárként szolgáló finanszírozási lehetőség azoknak a vállalatoknak, akiket egyébként fizetésképtelenség fenyegetne - mondta Sanna Marin finn kormányfő.
Magyarország
Magyarországon ársapka van a kiskereskedelmi üzemanyagárakon tavaly november óta. A kormány július végén úgy döntött, hogy ezentúl már csak magánszemélyek, taxisok és a mezőgazdasági erőgépek tankolók fizetnek 480 forintot, mindenki más a piaci árat.
A gáz- és villamosenergia piaci árának emelkedése pedig arra kényszerítette a kormányt, hogy változtasson az évek óta érvényben lévő rezsicsökkentési politikáján. Az új határérték az országos átlagfogyasztás, ezen felül a piaci árak érvényesek, ami jelentős emelkedést okoz majd a közüzemi számlákon.
Magyarországon emellett kiviteli tilalmat rendelt el a tüzelőanyagokra, és nemrégiben lazítottak a fakitermelésre vonatkozó szabályokon is.