NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Magyarországon brutálisan nőnek a gáz- és villanyszámlák, Európában tompítani próbálnak a kormányok

Fotónk illusztráció
Fotónk illusztráció Szerzői jogok MTVA/Bizományosi: Róka László
Írta: SL, Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Nem igaz, hogy egyedül a magyar kormány védi meg polgárait az elszabaduló áraktól az EU-ban. Az elmúlt hónapokban egyre több európai kormány tett lépéseket ennek érdekében, Franciaországban pénteken szavaztak meg egy csomagot az alacsony jövedelműek védelmére.

HIRDETÉS

Csütörtökön jelentek meg a Magyar Közlönyben az immár hivatalosan is "rezsicsökkentés-csökkentésnek" nevezett árszabályozó intézkedések részletei. Ezekből az derül ki, hogy sok, "átlagon felül" fogyasztó háztartásban drámaian megnő a földgáz és az áram ára, de ez - szemben azzal, amit a kormányzati kommunikáció állít - nem feltétlenül alacsonyabb a piaci árnál. Közben több európai kormány vezetett be az elmúlt hetekben olyan intézkedéseket, melyekkel azt próbálják elkerülni, hogy a leginkább rászoruló rétegnek - hirtelen - nagyon megugorjanak a rezsiköltségei.

Július 13-án jelentette be Gulyás Gergely azt az "energia-veszélyhelyzetet", amire hivatkozva a magyar kormányzat hétpontos intézkedési tervet fogadott el. A legnagyobb meglepetést kétségkívül a hetedik pont keltette: eszerint a rezsicsökkentés, tehát a kedvezményes hatósági gáz- és áramár csak azokra fog vonatkozni, akiknek a fogyasztása az átlag magyar háztartás értékének felel meg (a sávhatár: 210 kW/hó áramnál, 144 köbméter/hó földgáznál). 

A kormányzat állítása szerint ez a lakossági fogyasztók háromnegyede, és csak a többieknek kell majd piaci árat fizetniük, ám azóta több számítás is megjelent, amely 25 százaléknál jóval többre teszi a potenciálisan érintett családok, háztartások számát.

Ördög a részletekben

Csütörtökön aztán megjelent a Magyar Közlönyben a pontos árakról szóló rendelet: eszerint augusztus 1-től

- az áram esetében 2523 kWh/év fogyasztásig 36 forint marad a kedvezményes ár, az e feletti fogyasztásnál 70,1 forint/kWh lesz az ár,

- a földgáznál pedig 1729 köbméteres éves fogyasztásig (144 köbméter/hó) marad a kedvezményes tarifa: 102 forint köbméterenként, e fölött 747 forint/köbméter lesz az új lakossági ár.

A kormányzati kommunikáció továbbra is azt hangoztatja, hogy a lakosságot még így is megvédik a különben megfizethetetlen piaci áraktól. 

"A rezsicsökkentés egész Európában egyedülálló intézmény, amely a magyar családokat védi az energiaválságtól, és a jövőben is fennmarad" - közölte például Németh Szilárd rezsibiztos Tusnádfürdőn, ahol azt is állította: "a lakosság számára az átlagos fogyasztás felett is a valós piaci árnál alacsonyabb árakat állapítottak meg a villany- és gázfogyasztásra."

Az Átlátszó összeállításából azonban egyértelműen kiderül, hogy miközben a kormánypárti média 242 forintos piaci áramról és 912 forintos gázárról beszél, addig "a szabadpiacon ennél olcsóbban is lehet vásárolni." A tényfeltáró lap adatokkal bizonyítja, hogy "Közép-Kelet Európában sehol nem fizetnek ennyit a lakosok a gázért és a villanyért (...), a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak."

Szlovákiában 88, Romániában 128, Szerbiában 129, Csehországban 184, míg Magyarországon 242 forint az áramár/kWh - derül ki az Átlátszó grafikonjából. A gázár is nálunk a legnagyobb: Szerbiában 12, Szlovákiában 20, Romániában 56, Csehországban 66, Magyarországon viszont 91 forint.

Fontos különbség az árak összetevője is: Magyarországon "az energiadíj mind az áram, mind a gáz esetében az egyik legkisebb arányát teszi ki a teljes egységárnak, viszont a rendszerhasználati díj és az áfa kiemelkedően magas az unión belül." Ez azt jelenti, hogy az eddigi hazai ár jelentős részét mostanáig sem az energiadíj adta ki, hanem a rendszerhasználat és az adó - írja a lap (amelynek rezsikalkulátora itt érhető el).

Nem a fogyasztást, hanem a bevételt nézik az európai kormányok

Ugyancsak kétséges a Kormányzati Tájékoztatási Központ azon állítása, amely szerint a magyar rezsicsökkentés "Európában egy egyedülálló segítség, sehol máshol nincs olyan intézkedés, mely a családokat védené az elszabaduló energiaáraktól." A Bruegel európai think-tank tételesen felsorolja azokat a szerteágazó intézkedéseket, amelyekkel az egyes európai kormányok védeni igyekeznek állampolgáraikat a túlságosan elszálló világpiaci áraktól.

A legfrissebb példa: az egyébként megosztott francia parlament pénteken elfogadott egy 20 milliárd eurós csomagot az inflációval küzdő, alacsony jövedelmű családok megsegítésére. A korábbi számos franciaországi intézkedések egyike volt, amikor a kormány idén februártól 2023 januárjáig csökkentette az áramadó mértékét: a megawattóránkénti 22,50 euróról 1 euróra a háztartások, és 50 centre a vállalkozások esetében.

Németországban, ahol Európában a legmagasabb az áram ára, február végén elfogadtak egy segélycsomagot, amely tartalmaz átalánytámogatást a diákoknak és a rászoruló polgároknak, jövedelemadó-csökkentést, a szegény gyermekek után járó kifizetések növelését és 100 eurós támogatást a munkanélkülieknek.

Március végén a német koalíció egy további, mintegy 15 milliárd euró értékű csomagról döntött, ennek része az üzemanyagárak három hónapra szóló ideiglenes csökkentése adócsökkentés révén (30 centtel a benzin és 14 centtel a gázolaj esetében).

Az összesítés szerint az uniós tagállamok jelentős részében (19) az intézkedéscsomag(ok) része az adó- illetve az áfacsökkentés az energiaárak kordában tartására. Csehországban tavaly év vége óta mentesül a villamosenergia és a gáz az áfa alól. Romániában 2022 januárjában döntöttek az áfa 5 százalékra csökkentése mellett.

Még jellemzőbb a sérülékeny, alacsony jövedelmű rétegek támogatása, egyedül Bulgáriából és Magyarországról nem számol be ilyen intézkedésről a körkép. Lettországban például a nagycsaládosok, illetve az olyan háztartások, ahol van fogyatékkal élő családtag havi 15-20 eurós támogatást kapnak tavaly november óta. A hatvan év feletti, illetve a fogyatékkal élő állampolgárok havi 20 eurós segítséget kapnak. A családok gyerekenként havi 50 eurós plusz pénzt. Lengyelországban a kormány 870 millió eurót oszt szét azok közt, akiknek nehézséget okoz a rezsiszámlák kifizetése, amit a jövedelem alacsonysága alapján határoznak meg. Árszabályozást Magyarországon kívül 9 országban vezettek be.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Különadó, árstop, milliárdok a legszegényebbek támogatására: készülnek az európai kormányok a télre

Norvégia: idén már 60 milliárd eurónyi extra bevétel olajból és gázból

Elszabadult energiaárak: mennyire védi meg a magyarokat a rezsicsökkentés?