EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Orosz kisebbség áll ki az ukránok mellett

demonstráló burjátok
demonstráló burjátok Szerzői jogok "Свободная Бурятия"
Szerzői jogok "Свободная Бурятия"
Írta: Pásztor Máté
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Képviselőjük szerint Moszkva másofdosztályú állampolgárnak tekinti őket.

Az ukránok pártján állnak az orosz etnikai kisebbségek - állítja Alexandra Garmazhapova burját aktivista.

HIRDETÉS

 A Kelet-Szibériából származó nő a Szabad Burjátföld alapítvány vezetője, amelyet röviddel az ukrajnai háború kezdete után hoztak létre. Az alapítvány jogi segítséget nyújt azoknak a burját katonáknak, akik nem akarnak háborúzni, és elítélik az oroszországi rasszizmust és idegengyűlöletet.

„A burját katonák voltak az elsők, akik a háború poklába kerültek. Azt feltételezem, hogy a Kreml egyszerűen nem törődött velük, mert nem tartoznak az orosz államalkotó néphez.

Nagyon fontos elmagyaráznunk, hogy mi ezt a háborút idegengyűlölőnek tartjuk. Először is a nemzeti kisebbségek voltak azok, amelyek kezdetben a dolgok sűrűjébe kerültek, és ez a háború elsősorban Ukrajna, az ukrán kultúra, az ukrán nyelv és az ukrán választások semmibe vételéről szól.

Eszerint egyes etnikai kisebbségek felhasználásával egy másik kisebbséget próbálnak elnyomni. Fontosnak tartottuk jelezni, hogy a burjátok nem Vlagyimir Putyin csatlósai vagy szolgái, ezért úgy döntöttünk, hogy felveszünk egy „Burjátok a háború ellen” című videót. Szinte azonnal rengeteg üzenetet kaptunk a burjátoktól, akik azt írták, hogy teljes mértékben támogatnak minket, nagyon örülnek, hogy végre valaki beszél erről. És ezzel – hangsúlyozzuk – azoknak a burjátoknak a hangja lettünk, akiket megfosztanak a hangtól az országban.

A sorállományú mellett a szerződéses katonák hozzátartozói kezdtek írni nekünk, és azt kérdezték, hogyan bonthatnák fel a szerződésüket, ha nem akarnak Ukrajnába menni.

Korábban felvetettem Oroszország nácitlanításának kérdését is, beszéltem az oroszországi rasszizmusról, az idegengyűlöletről. Mi az, hogy Ukrajna nácitlanításáról beszélünk? Szentpéterváron nőttem fel és gyermekkorom óta szembesülök az oroszországi idegengyűlölettel és rasszizmussal. Először azt hittem, hogy csak bennem ekkora a belső disszonancia, de amikor elkezdtem erről írni, láttam, hogy ugyanaz a kiváltó ok sok oroszországi etnikai kisebbségnél megtalálható. A nemzeti kisebbségek hozzáállása az Ukrajnában zajló eseményekhez egyértelmű – megértjük az ukránokat.

Sokan mondják, hogy egy hajóban eveznek az ukránokkal. Mindannyian éltünk a Szovjetunióban, és mindannyian hallottuk, hogy a nyelvünk a parasztok nyelve. Mindannyian tudtuk, hogy másodosztályúak vagyunk, mert ahhoz, hogy első osztályúak lehessünk, orosznak kell lenni. A Kreml nem nagyon magyarázta el az ukrajnai helyzetet, mert a Kreml nem értette meg, hogy ezek a nemzeti kisebbségek az ukránokhoz, az elnyomottakhoz kötődnek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Történelmi bejelentés a NATO-csúcson

Ítéletet hirdetnek a 2015-ös párizsi merényletek ügyében

Az őshonos nemzeti kisebbségek jogi védelmére szólítja fel az EU-t az Európai Parlament