2021 és 2022 között csökkent a nukleáris fegyverek száma, de a tendencia megfordulhat
HIRDETÉSA hidegháború óta először fordulhat elő, hogy növekedhet a globális nukleáris arzenál – állítja egy új kutatásában a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Sipri).
A Sipri szerint Oroszország ukrajnai inváziója, illetve a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás fokozta a feszültséget a világ kilenc atomfegyverrel rendelkező állama között.
A kutatásban megjegyzik, hogy a nukleáris fegyverek száma 2021 januárja és 2022 januárja között enyhén csökkent, de figyelmeztetnek: amennyiben az atomhatalmak nem tesznek azonnali lépéseket, a robbanófejek globális készletei hamarosan növekedésnek indulhatnak.
„A nukleáris fegyverrel rendelkező államok növelik vagy korszerűsítik az arzenáljukat. Legtöbbjük élesebb hangnemet ütött meg az ezzel kapcsolatos kommunikációban, illetve beszél a nukleáris fegyverek katonai stratégiájukban betöltött szerepéről – mondta Wilfred Wan, a Sipri tömegpusztító fegyverek kutatásával kapcsolatos programjának igazgatója, és leszögezte: – Ez egy nagyon aggasztó tendencia".
Február 27-én, azaz három nappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Vlagyimir Putyin orosz elnök magas készültségbe helyezte Oroszország nukleáris erejét.
A Guardian azt írja, hogy Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával, szám szerint 5977 robbanófejjel, ami 550-el több, mint ami az Egyesült Államoknak rendelkezésére áll. A két ország így a világ robbanófejeinek több mint 90 százalékát birtokolja.
„A nagyhatalmak közötti kapcsolatok egy olyan időszakban romlottak meg, amikor az emberiség és a bolygó számos közös kihívással néz szembe. Olyan kihívásokkal, melyek kezelésének egyik kritériuma a globális együttműködés” – tette hozzá Stefan Löfven, a Sipri igazgatótanácsának elnöke, egykori svéd miniszterelnök.