NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Belga király Kongóban: a gyarmati rendszer, mint olyan, a kizsákmányoláson és az uralmon alapult"

Fülöp belga király üdvözli a második világháború utolsó kongói veteránját, a 100 éves Albert Kunyuku tizedest Kinshasában 2022. június 8-án
Fülöp belga király üdvözli a második világháború utolsó kongói veteránját, a 100 éves Albert Kunyuku tizedest Kinshasában 2022. június 8-án Szerzői jogok AP Photo/Samy Ntumba Shambuyi
Szerzői jogok AP Photo/Samy Ntumba Shambuyi
Írta: Euronews és BBC
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Fülöp belga király legmélyebb sajnálatát fejezte ki azokért a sebekért, amelyeket az ősei okoztak a kongóiaknak.

HIRDETÉS

A Kongói Demokratikus Köztársaságban tett első látogatásán Fülöp belga király visszaadott egy régen elrabolt műtárgyat, egyikét annak a 84 ezernek, amelyet belgák vittek el egykor a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területéről. Az uralkodó sajnálatát fejezte ki a gyarmatosítás borzalmai miatt.

A belga uralkodó hatnapos körútra látogatott a Kongói Demokratikus Köztársaságba. Egyik beszédében azt mondta, hogy "bár sok belga őszintén elkötelezett volt, mélyen szerette Kongót és népét, a gyarmati rendszer, mint olyan, a kizsákmányoláson és az uralmon alapult". Hozzátette, hogy a rendszer bevezetése teljesen „indokolatlan volt, paternalizmus, diszkrimináció és rasszizmus jellemezte, visszaélésekre és megaláztatásokra adott okot".

Ronald Kato, az Euronews társszervezete, az Africanews vezető újságírója szerint a tisztviselők a látogatást a Belgiummal való kapcsolatok javítására próbálják felhasználni. De sok kongói egészen más érzelmekkel fogadta a király érkezését.

"Az utcákon és a közösségi médiában nagy volt az ellenérzés, egyesek a király bocsánatkérését követelik" - mondta Ronald Kato. "Sőt, hogy fizessen a belgák által elkövetett bűnökért és azért a vagyonért, amelyet a belgák elraboltak."

Fülöp király őse, II. Leopold király 1865 és 1909 között fosztogatta Kongót, mint hűbérbirtokát. Becslések szerint 10 millió kongói halt meg az uralma első 23 évében. Ezután az ország a belga államhoz került, amíg 1960-ban el nem nyerte függetlenségét.

Fülöp király volt az első belga tisztviselő, aki két évvel ezelőtt – Kongó függetlenségének 60. évfordulója alkalmából - sajnálatát fejezte ki a gyarmati időszak miatt. A mostani látogatása alkalmával visszaadott tárgy szerinte „a Belgium és Kongó közötti kulturális együttműködés megerősítésének szimbolikus kezdetét jelenti”. A Közép-Afrikai Királyi Múzeum műtárgyainak közel 70 százalékát foglalták le a gyarmati időszakban, azok közül még rengeteg műtárgyat kell visszaadni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Katonák tartják fogva a nigeri elnököt

ENSZ-ellenes zavargások Kongóban: már legalább 15 halott

Egymás után döntik le a gyarmatosítók és rabszolgatartók szobrait