Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egykori besúgó, a háború lelkes híve: kicsoda Kirill pátriárka, akit Orbán megvédett a szankcióktól?

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Archív felvétel: az egyházi vezető és az orosz elnök a Valaam-szigeti kolostorban
Archív felvétel: az egyházi vezető és az orosz elnök a Valaam-szigeti kolostorban   -   Szerzői jogok  MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Klimentyev

Legendásan jó viszonyt ápol az orosz elnökkel, támogatja annak Ukrajna ellenes háborúját - leginkább azonban spirituális szintre emelt orosz nacionalizmussal, Nyugat-ellenességgel, a liberális alapértékekkel és a szexuális kisebbségekkel szembeni fellépésével szállít érveket az orosz illiberális demokráciának. Az EU végül Orbán Viktor nyomására levette a szankciós listáról.

Általános megrökönyödést váltott ki az uniós tagállamok között, hogy Magyarország, bár a brüsszel csúcson nem hozta elő a témát, mégiscsak megvétózta az Oroszországgal szembeni, az olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot. Az ok: a szankciós listán szerepelt az orosz ortodox egyház feje is, akit beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással büntettek volna.

Orbán Viktor joggal mondhatta most, hogy "Magyarország álláspontja Kirill pátriárka esetleges szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert az uniós partnerek előtt", hiszen valóban, ő is és Azbej Tristan államtitkár is már hetekkel ezelőtt belengette, hogy "Magyarország nem támogatja vallási vezetők szankcionálását", vallási kérdésekben nem szabad szankciókat kiróni, pláne, hogy a beutazási tilalom szerinte érinti magyar közösségek vallászabadságát is.

Az EU végül engedett: információink szerint Magyarország nyomására a moszkvai pátriárka neve lekerült a listáról.

Spirituális szövetséges

Kirill pátriárkával szemben két okból hozott volna szankciókat az unió, és egyik sem érintette volna sem az ő, sem a hívek vallásszabadságát: egyrészt lelkes, hangos híve az Ukrajna elleni népirtó háborúnak, prédikációiban a Kreml retorikáját visszhangozza, másrészt olyan hatalmas, állítólag részben Putyinhoz is köthető vagyon felett rendelkezik, amellyel az oligarchákéhoz közeli színvonalon él.

Az orosz ortodox egyház feje, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája az ukrajnai invázió első percétől kezdve a Kreml eszmei szövetségeseként pozicionálta magát, Oroszországot az "isteni törvény védelmezőjének", a háború ellenségeit "a gonosz erőinek" titulálva. Kirill régóta "Isten csodájának" tartja Putyin elnök illiberális, autokrata állammodelljét, a Kreml tehát egyfajta isteni-spirituális felhatalmazást kapott általa.

Olyan küzdelembe léptünk, amelynek nem fizikai, hanem metafizikai jelentősége van

- jelentette ki a pátriárka, és a melegfelvonulásokat említette példaként arra, mi az, amit szerinte kívülállók próbálnak ráerőltetni a kelet-ukrajnai Donbász népére, és ami miatt Moszkvának muszáj volt beavatkoznia.

Putyin és a moszkvai pátriárka szoros kapcsolatban állnak egymással. Mindketten Szentpétervárról származnak, mindketten a KGB ügynökei voltak: Kirill, azaz eredeti nevén Vlagyimir Gungyajev a hvg.hu portréja szerint "nem csak egyszerű ügynök volt, hanem olyan aktív besúgó, aki tevékeny részt vállalt a KGB munkájában." 

Kirill 2009-ben, Putyin két hosszú elnöki ciklusa között került az egyházi vezető szerepébe. Elődjével ellentétben dicsérte Putyin külföldi katonai műveleteit, eleve úgy értékelte, hogy "Oroszország még soha senkit nem támadott meg", a szíriai hadműveleteket "szent harcnak" nevezte. 

Ugyanezt a kifejezést használta az ukrajnai invázió leírására is, és ragaszkodott a Kreml által elvárt "különleges művelet" kifejezéshez, ahelyett, hogy háborúnak nevezné. Az orosz csapatok által az ukrán civilek ellen elkövetett atrocitások nem változtatták meg a pátriárka hangnemét, szerinte a harcok a "területvédelemről", nem pedig az agresszióról szólnak. 

Május 8-i, győzelmi napi beszédében közölte: "Össze kell fognunk minden szellemi és anyagi erőnket, hogy senki ne merészelje megszállni hazánk szent határait."

A civilizáció vége

Ferenc pápa nyíltan konfliktusra vitte nézeteltérését Kirillel. "Miután 20 percig hallgattam a háborút igazoló indoklásait, azt mondtam: Nem értek ebből semmit. Testvérem, mi nem vagyunk politikusok. 

Nem beszélhetjük a politika, kizárólag Jézus nyelvét. (...) A pátriárka nem lehet Putyin hírnöke

- nyilatkozta a katolikus egyházfő a Corriere della Sera című olasz lapnak, figyelmeztetve az orosz pátriárkát, hogy a vallás mögé bújva ne igazoljon fegyveres agressziót és hódítást. A vita hatására Kirill állítólag visszavonulót fújt, saját szavaival most "ki akar maradni a konfrontációból".

Kirill, aki számos alkalommal összekötötte az Ukrajna elleni háborút a melegek elleni fellépéssel, ugyanúgy elveti a nyugati értékeket, a liberalizmust és a homoszexualitások jogait, mint Putyin. 

"A Pride (a meleg büszkeség) felvonulások célja annak demonstrálása, hogy a bűn az emberi viselkedés egyik változata. (...) Ha az emberiség elfogadja, hogy a bűn nem Isten törvényének megsértése, ha az emberiség elfogadja, hogy a bűn az emberi viselkedés egyik változata, akkor ott lesz vége az emberi civilizációnak" - jelentette ki tavasszal.