Egy elemző szerint a 2020-as és 2021-es globális ellátási zavarok a kanyarban sincsenek ahhoz képest, ami most jön.
HIRDETÉSKínában az eddigi legsúlyosabb koronavírus-járvány tombol, legalábbis ami a fertőzöttek számát illeti - áldozatokat alig szed már a vírus a hivatalos adatok szerint. Ennek ellenére a kormány fenntartja a rendkívül szigorú korlátozásokat, ami óriási károkat okoz a világgazdaságnak. Egy elemző szerint a 2020-as és 2021-es globális ellátási zavarok a kanyarban sincsenek ahhoz képest, ami most jön.
Hétfőn három koronavírusos ember halálát jelentették be Kína egyik legfontosabb gazdasági központjában, Sanghajban. A három áldozat 89 és 91 év közötti, és egészségügyi okokból egyikük sem vehette fel a védőoltást. Ők a járvány első halottjai azóta, hogy márciusban először részlegesen, majd április elején már teljesen lezárták a 25 milliós várost, legalábbis a hivatalos információk szerint.
Az esetszámok magasak, március eleje óta már több mint 370 ezer ember szervezetében mutatták ki a koronavírus-fertőzést, és hétfőn is 22 ezer új esetet jelentettek. A tünetet is produkálók viszont csak 2400-an vannak. A 86 százalékos átoltottság és a rendkívül szigorú óvintézkedések mellett csak azért találnak ennyi fertőzöttet a hatóságok, mert rengeteg, több mint kétszázmillió tesztet végeztek el az elmúlt bő egy hónapban.
Az ország harmada karanténban
Miközben a világ nagy részén a pozícióban lévő politikusok egyre lazább járványügyi korlátozásokat tartanak szükségesnek, Kína egyelőre kitart a zéró tolerancia elve mellett. Ez azonban egyre nagyobb feszültséget szül. Sanghajban sokan tiltakoztak a teljes bezártság ellen (az emberek még sétálni sem mehetnek ki, a boltok zárva vannak), és a két és fél magyarországnyi lakosság állami és egészségügyi ellátása sem ment zökkenőmentesen.
A kínai szigor hatásai azonban messze túlmutatnak a sanghaji tömbházak ablakaiba kitett elégedetlenkedő transzparenseken. Az emberekkel együtt Kína és a világ egyik legfontosabb gazdasági központját is karanténba zárták, aminek hosszú távú következményei lesznek az egész bolygón. Főleg úgy, hogy Sanghaj nincs egyedül - jelenleg az ország harmada, 45 városban nagyjából 400 millió kínai él részleges vagy teljes lezárás alatt.
Rohad az étel a konténerekben
„A nemzetközi piacok talán még mindig alábecsülik a hatást, mert a figyelem nagy részét elvonja az orosz-ukrán konfliktus és a FED kamatemelési politikája" - mondta Lu Ting, a Nomura Holdings japán pénzügyi társaság Kínával foglalkozó fő közgazdásza a CNN-nek.
Pedig a jelek aggasztóak. A világ legnagyobbjának számító sanghaji kikötő szinte leállt, pedig 2021-ben a kínai teherforgalom 20 százalékát itt bonyolították. A beszámolók szerint az áruk a konténerekben vesztegelnek, az élelmiszerek egy része már rohadásnak indult. A beérkező szállítmányok átlagosan nyolc napig várakoznak a kikötőben, ami 75 százalékos lassulást jelent a lezárások előtti időszakhoz képest.
A többi szállítási módot illetően sem jobb a helyzet. A teherautók 90 százaléka áll, az áruszállító repülőjáratokat pedig teljesen törölték. A Sonynak és az Apple-nek bedolgozó üzemek is bezártak, az egyik jelentős MacBook-gyárban szintén állnak a gépsorok, és a Tesla - békeidőben naponta kétezer elektromos autót gyártó - gigaüzeme is áll.
Évtizedek óta nem voltak ilyen rosszak a kilátások
A város gyárainak leállása komoly problémákat okoz az ellátási láncban, a gondot pedig a kínai vezetés is érzékelte. A pekingi ipari és információtechnológiai minisztérium azon dolgozik, hogyan lehetne legalább a 666 darab kulcsfontosságúnak kinevezett gyárat újraindítani.
Akár sikerül ez, akár nem, az biztos, hogy a károk már most jelentősek. A hongkongi kínai egyetem számításai szerint a járvány miatti korlátozások havonta 46 milliárd dollárjába kerülnek a kínai gazdaságnak, ami 3,1 százalékos GDP-kiesésnek felel meg (és ami egyébként az éves magyar nemzeti össztermék harmada). Peking már így is az elmúlt harminc év legrosszabb GDP-növekedési ütemét jósolja 2022-re, a kijelölt 5,5 százalékot azonban a Világbank szerint nem lehet tartani a korlátozások miatt, és ha a szigorú hozzáállás marad, inkább a 4 százalék tűnik valószínűnek.
Magyarországon is érezni fogjuk
Ami pedig Kína problémája, az az egész világ problémája is, ahogy azt már a koronavírus-járvány korábbi szakaszaiban, például a chipválság képében is láthattuk. Az exportorientált kínai gazdaság olyan szorosan össze van kötve a világ többi részével, hogy a gyengélkedése mindenhol érződik.
„Kínának nagyon jelentős hatása van a világgazdaságra. Azt hiszem, további bizonytalanságokra, gazdasági és társadalmi nehézségekre kell számítanunk, még legalább fél évig" - jósolt a CNN-nek Michael Hirson, az Eurasia Group kockázatelemző cég szakértője.
A CNBC az IMA Asia vezetői fórum egyik tanácsadóját, Richard Martint szólaltatta meg a napokban. A szakértőnek még Hirsonénál is borúsabb a jövőképe:
Martin szerint akárhogy is lesz, arra nem lehet számítani, hogy a kínai vezetés feladja a zéró-Covid stratégiát, az ugyanis mára a rendszer egyik legkarakteresebb intézkedése lett.