Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Francia elnökválasztás: kik próbálják meg kiütni Macront az elnöki székből?

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita  & Alice Tidey, Lauren Chadwick, Shenouda Nóra
Felső sor balról jobbra: Marine Le Pen, Fabien Roussel, Anne Hidalgo és Emmanuel Macron; Alsó sor: Eric Zemmour, Jean-Luc Mélenchon, Valérie Pécresse és Yannick Jadot
Felső sor balról jobbra: Marine Le Pen, Fabien Roussel, Anne Hidalgo és Emmanuel Macron; Alsó sor: Eric Zemmour, Jean-Luc Mélenchon, Valérie Pécresse és Yannick Jadot   -   Szerzői jogok  AP Photo

Április 10-én és 24-én tartják az elnökválasztás első és második fordulóját Franciaországban. Kiknek van a legtöbb esélye bejutni a második fordulóba, és mit kell tudni a programjukról? Elnökjelöltek Anne Hidalgótól Eric Zemmourig, a politikai spektrumon a szélsőbaltól a szélsőjobboldalig.

A sajtóban a legnagyobb visszhangot az indulását sokáig "lebegtető", szélsőjobboldali Eric Zemmour kapta, aki leginkább a szintén szélsőjobboldali, de mérsékeltebb irányba tartó Marine Le Pen számára jelenti a legnagyobb fenyegetést.

A közvélemény-kutatások előrejelzése szerint Macron fog nyerni, de a francia elnökválasztás híres arról, hogy meglepetéseket okozzon. Erre éppen maga Macron a legjobb példa, aki mindössze pár hónappal az elnökválasztás előtt indította el mozgalmát a République en Marche-t (Köztársaság Lendületben, REM) és megnyerte az első fordulót, majd diadalmaskodott Le Pennel szemben a másodikban.

A választási kampány fő témái közt vannak a munka(nélküliség), a megélhetési költségek (a vita, melyet 2018-ban a sárgamellényes tüntetések hoztak be a köztudatba), a környezetvédelem, a bevándorlás és a biztonság, főleg miután február 24-én Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen.

Emmanuel Macron - La République en Marche/Köztársaság Lendületben

  • 44 éves
  • jelenlegi államfő, újraválasztásáért kampányol
  • középjobboldali politikus
  • a 2017-es elnökválasztási kampány meglepetése volt megválasztása

Macron korábban a szocialista párti kormány pénzügyminisztere volt. A 2017-es elnökválasztás meglepetése volt: nem sokkal korábban alapította meg mozgalmát, és magát centristaként határozta meg. Választási győzelmét ennek is köszönhette - a baloldalról és a jobboldalról egyaránt szavaztak rá.

A jelenlegi elnök annak ellenére vezeti a közvéleménykutatásokat, hogy csak március elején indította el kampányát. A hivatalos határidő előtt egy nappal helyi újságokban, illetve a közösségi médiában publikált egy nyílt levelet, melyben bejelentette, hogy indul a választásokon.

A 44 éves politikus az összes felmérés élén áll, miközben folyamatosan törekszik a diplomáciai kapcsolatok normalizálására Oroszországgal. Macron többször is hosszan beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon a háború kitörése óta, és Zelenszkij ukrán elnökkel is állandó kapcsolatban van.

AP Photo
Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond az Elysée-palotában 2022 március 29-énAP Photo

Macron tervei közt szerepel a munkanélküliség csökkentése, korlátozná bizonyos munkanélküli segélyekhez a hozzáférést (a francia rendszer meglehetősen bőkezű - a szerk.), és szintén sokak ellenkezését váltja ki az, hogy megemelné a nyugdíjkorhatárt 65 évre. Szeretné megemelni a rendőrségi állományt. Az elnök az oktatásra és az egészségügyre is szeretne koncentrálni, utóbbin belül is a megelőzésre.

Macron programját a francia jobbközép Köztársaságiak (Les Républicains) azzal kritizálják, hogy "tőlük másolt" bizonyos intézkedéseket, például a nyugdíjkorhatár megemelését.

Az elnök programjában szerepel hat új atomerőmű építésének a terve is.

Macronnak nemcsak az elnökválasztási küzdelem miatt fontos 2022 első fele: július 1-ig Franciaország az EU soros elnöke, és a francia államfő ambiciózus célkitűzésekkel kezdett neki ennek az időszaknak. Annak ellenére, hogy még az is elképzelhető, hogy nem is ő zárja azt.

Marine Le Pen - Le Rassemblement National/Nemzeti Tömörülés

  • 53 éves
  • harmadjára indul elnökválasztáson, eddig nem járt sikerrel
  • radikális jobboldali politikus
  • az eredetileg Nemzeti Frontnak nevezett pártot, amelyet apja, Jean-Marie Le Pen alapított, "szalonképesebbé" tette

A Nemzeti Tömörülés vezetője Emmanuel Macron fő riválisa, és a legtöbb előrejelzés szerint ismét kettejük közt dől el a második forduló az elnöki székért. Le Pen kedvenc témakörei nem sokat változtak az évek során: a bevándorlás megállításáról és a biztonságról beszél a legszívesebben.

A programjában ígért intézkedések közt van elvenni a házasság útján szerezhető francia állampolgárság lehetőségét, és megvonná az automatikus állampolgárságot azoktól, akik bár nem francia szülők gyermekei, de francia földön születtek és nevelkedtek. Nekik a jelenlegi szabályozás szerint jár az állampolgárság 18 éves korukban (ha Franciaországban élnek).

Le Pen tervei közé tartozik az is, hogy szigorítsa a hozzáférést a családügyi támogatásokhoz, a külföldről érkezőknek csak 5 éves várakozási periódus után járna ( a jelenlegi szabályozás kicsit több mint kétéves munkaviszonyhoz köti a juttatások egy részét - a szerk.)

AP Photo
Marine Le Pen beszédet mond a franciaországi Frejusban 2021. szeptember 12-énAP Photo

Az évekkel (választásokkal) ezelőtti retorikájához és kampányígéreteihez képest moderáltabb Le Pen nem utalgat már arra, hogy Franciaországnak ki kellene lépnie az eurózónából, de ettől függetlenül azért tartalmaz olyan elemeket a programja, melyek ellentétesek az uniós szerződésekkel (például olyanokat, melyek megkérdőjelezik az áruk, vagy akár az emberek szabad mozgását az EU-n belül).

Míg Le Pen pártja közelít a mainstreamhez, és csökkent az elutasítottsága, most azt kockáztatja, hogy a radikálisabb változásra vágyók elpártolnak tőle Eric Zemmourhoz, és nem jut be a második fordulóba. Bár a legfrissebb közvéleménykutatások szerint nem kell ettől tartania.

Valószínűleg radikálisabb szavazóinak tett gesztus csütörtöki bejelentése, melyben megerősítette, hogy megválasztása esetén minden nyilvános helyen betiltja a muzulmán fejkendő, a hidzsáb viselését, a szabályszegőket pedig pénzbírsággal sújtja. Programjában szerepel az autópályák államosítása és az energiára kivetett jövedéki adó csökkentése.

Ha Le Pen jut be a második fordulóba, a fő kihívás számára az lesz, hogy a bevándorlástól és a biztonságtól eltérő kérdésekben is hitelessé tegye magát a franciák szemében. Tapasztalatlansága és gazdasági ismereteinek hiánya miatt 2017-ben Macron lehengerlő győzelmet aratott felette a TV-vitán.

Jean-Luc Mélenchon - La France Insoumise/Lázadó Franciaország

  • 70 éves
  • negyedik lett a 2017-es elnökválasztáson
  • radikális baloldali politikus
  • 2016-ban alapította meg pártját

A radikális baloldali politikus negyedik lett az előző elnökválasztáson, a szavazatok közel 20 százalékát szerezte meg az első fordulóban. A legutóbbi felmérések szerint ha most tartanák az elnökválasztást, jelenleg a szavazatok 18 százalékával a harmadik helyen végezne. Az összes baloldali politikus közül ő a legnépszerűbb az utóbbi hónapokban készült közvélemény-kutatások alapján.

Kampányában bejelentette, hogy új alkotmányra lenne szükség, valamint főleg társadalmi és megélhetési kérdésekre fókuszál. Közölte, hogy megválasztása esetén szociális vészhelyzeti törvényt alkot, amelynek révén befagyasztanák a legalapvetőbb fogyasztási cikkek árát, köztük az üzemanyagét, a gázét, az elektromosságét és egyes élelmiszerekét. A minimálbért szintén felemelné a jelenlegi 1258 euróról 1400 euróra. Csökkentené a nyugdíjkorhatárt és vagyonadót vetne ki a leggazdagabbakra.

AP Photo
A francia szélsőbaloldali vezető, Jean-Luc Melenchon Párizsban, 2021. szeptember 23-ánAP Photo

Mélenchon a francia politika ellentmondásos alakja. Miután 2019 decemberében egy bírósági ítélet szerint megfélemlítette a tisztségviselőket, akiknek az volt a dolga, hogy átkutassák irodáját, mert finanszírozási szabálytalanságokat tártak fel pártjánál, háromhónapos felfüggesztett börtönbüntetést és nyolcezer eurós pénzbírságot szabtak ki rá.

Anne Hidalgo - Szocialista Párt

  • 62 éves
  • baloldali politikus
  • Párizs polgármestere

Anne Hidalgo jelenleg Párizs polgármestere, második ciklusát tölti 2020 óta. Kampányában az oktatási és egészségügyi rendszer újraépítését szorgalmazta. Mélenchonhoz hasonlóan a bérek emelését tervezi. Bejelentette, hogy elnöksége első intézkedéseként tárgyalásokat kezdene a szakszervezetekkel, hogy "a franciákat visszahelyezze abba a pozícióba, amely lehetővé teszi, hogy méltóan megéljenek munkájukból."

Környezetvédőként is fellép - a francia főváros polgármestereként korlátozta egyes városrészek autóforgalmát, és több bicikliutat is kiépíttetett. Tervezi 170 ezer fa telepítését, épületek energiahatékonnyá tételét és az iskolai menzákról a műanyag kivezetését.

AP Photo
Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere 2021. szeptemberében jelentette be indulásátAP Photo

Két nagy kihívással kell megküzdenie: az első, hogy helyi politikusként főleg Párizshoz kötik alakját. A második, hogy egy népszerűségét vesztett párt színeiben indul. A Szocialista Párt elnökjelöltje 2017-ben mindössze a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, ami rekordalacsonynak számított a párt történetében. Ezután a párt súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon is.

Yannick Jadot - Verts/Zöld Párt

  • 54 éves
  • baloldali, környezetvédő politikus
  • európai parlamenti képviselő
  • indult már elnökválasztáson 5 éve

Yannick Jadot már a 2017-es elnökválasztáson is pártja jelöltjeként indult, és kevesebb szavazatot sikerült szereznie, mint a szocialista jelöltnek. Programjában azt ígérte: véget vet az intenzív állattenyésztésnek, és gyengíti a különböző vállalatok lobbierejét, amelyek szerinte "lenyelik az állami támogatásokat, és befolyásolják a politikát", hogy végre elsőbbséget élvezzen a klímavédelem, az egészségügy, a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság.

AP Photo
A Zöld Párt jelöltje a kampány élén Yannick JadotAP Photo

"Minden eurónyi közpénz elköltésének a feltétele a környezet védelme lesz" -ígérte kampányában. "Egyetlen euró sem megy a Totalnak, amíg a Total nem szakít azzal, hogy folyamatosan új olaj-és gázforrásokat keressen a földben."

Visszavezetné a vagyonadót, és megadóztatná azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek a fosszilis üzemanyagokhoz kapcsolódnak. Tervei szerint 50 milliárd eurót költene évente arra ötéves mandátuma alatt, hogy úgymond megjavítsa az országot, és újjáépítse a gazdaságot infrastrukturális, lakhatási és szállítmányozási projektek révén. 2035-ig 10 atomerművet állítana le.

Legalizálná a marihuánát.

Valérie Pécresse - Les Républicains/ Köztársaságiak

  • 54 éves
  • jobboldali politikus
  • a népes, és Párizst is magába foglaló Ile-De-France régió tanácsának elnöke

A jobboldali Les Républicains párt első női elnökjelöltje már töltött be magas kormányzati pozíciót: szolgált oktatási és költségvetésért felelős miniszterként is.

Kampányában azt ígérte, hogy bevándorlási kvótákat vezetne be, felfegyverezné a rendőröket, felemelné a nyugdíjkorhatárt 65 évre, egyúttal növelné a heti kötelező munkaórák számát is és felülvizsgálná az atomreaktorok bezáratásának tervét, egyszersmind a megújuló erőforrásoknak is lendületet adna.

AP Photo
A párizsi Ile de France közigazgatási régió elnöke, Valerie Pecresse a fegyverszünet napjának 103. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség kezdete előttAP Photo

Ő is érinti a bérek emelésének kérdését, megreformálná a nyugdíjrendszert, és azt ígérte, hogy csökkenti az államadósságot.

Eric Zemmour - Reconquête/Visszahódítás

  • 63 éves
  • szélsőjobboldali politikus
  • televíziós szakértő, először indul elnökválasztáson

A jelenlegi francia elnökválasztási kampány kétségkívül legellentmondásosabb alakja. Algériai zsidó bevándorlóktól származó író, televíziós szakértő, esszéista. Zemmour iszlám- és nőellenes kirohanásairól ismert.

2011-ben elítélték faji megkülönböztetés miatt, 2018-ban pedig muszlimok elleni gyűlöletkeltés miatt. Úgy véli, hogy Franciaország mind geopolitikai, mind gazdasági szempontból a bevándorlók magas száma, az úgymond iszlamizáció és az elnőiesedés miatt hanyatlik.

AP Photo
A francia szélsőjobboldali médiaszakértő, Eric Zemmour Párizsban, 2021 szeptember 23-án.AP Photo

Ígérete szerint megállítaná a bevándorlást, a külföldieknek szánt segélyeket feltételekhez kötné, és felemelné a nyugdíjkorhatárt is.

Indulása az elnökválasztáson Marine Le Pentől vonhat el szavazókat, mivel hasonló elvek mentén kampányolnak. Le Pen támogatói közül többen is felszólították már, hogy álljon be a Nemzeti Tömörülés elnöke mögé.

Fabien Roussel - Le Parti communiste/Kommunista Párt

  • 53 éves
  • szélsőbaloldali politikus
  • parlamenti képviselő

Az egykori újságíró, Fabien Roussel 2018 óta a francia Kommunista Párt vezetője. Támogatja a munkahét 32 órában maximalizálását, és a nyugdíjkorhatár 60 évre csökkentését. A minimálbért kampányígérete szerint 1500 euróra emelné havonta.

A gazdag embereket megadóztatná, és egyes vállalatokat államosítana.

AP Photo
Fabien Roussel, a Francia Kommunista Párt elnökjelöltje beszél a „Franciaország háború előtt” című műsorban.AP Photo

Rousselt sokan bírálják nukleáris energiát és vadászatot támogató álláspontja miatt. A baloldalról amiatt kapott kritikákat, mert azt mondta: a hús, a bor és a sajt a francia gasztronómia alapja, és el akarja érni, hogy az emberek ezekhez mindig hozzájussanak.