NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Miért van olyan sok fekete diák az Ukrajnából menekültek között?

Ukrajnából menekültek ölelik egymást a záhonyi határátkelőnél
Ukrajnából menekültek ölelik egymást a záhonyi határátkelőnél Szerzői jogok Andreea Alexandru/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Honnan került Ukrajnába a rengeteg afrikai és indiai diák? Mit kerestek ott és mi lesz most velük? Sokan közülük már csak karnyújtásnyira álltak attól, hogy lediplomázzanak - őket most többek között magyarországi egyetemek segíthetik hozzá képzésük befejezéséhez.

HIRDETÉS

Az orosz-ukrán háború elől menekülve tömegek indultak el Ukrajnából a biztonságot jelentő európai uniós határok felé - köztük az országban tanuló, de Afrikából, Ázsiából és a közel-Keletről származó, színesbőrű diákok is. Sokuk csupán pár hónapra volt attól, hogy megszerezze diplomáját, így számukra a hazatérés nem jelent megoldást - a patthelyzetet a magyar felsőoktatási intézmények oldhatják meg, miután egyre több egyetem jelenti be: befogadják és átveszik az ukrán egyetemek nemzetközi hallgatóit.

2020-as hivatalos adatok szerint Ukrajnában 76 ezer külföldi diák folytatott felsőfokú tanulmányokat. Nagyjából negyedük Afrikából származott - a legtöbben Nigériából, Marokkóból és Egyiptomból jöttek - húszezren pedig Indiából érkeztek. A hallgatók nagy része orvosi, mérnöki és üzleti karokra járt és jelenlétükkel, költéseikkel nagyban hozzájárultak az ország gazdaságához.

Az orosz invázió kirobbanásával azonban jó részük menekülni volt kénytelen - a kevésbé szerencsések pedig az ostromlott városokban maradtak és jelenleg még nem tudják, mi lesz a sorsuk, vagy hogy valaha is be tudják-e fejezni tanulmányaikat. Az ukrán kormány segélyvonalat hozott létre az afrikai és ázsiai diákok számára, az ukrán külügyminiszter szerint pedig "intenzíven" dolgoznak azon, hogy biztosítsák az országból való távozásukat.

Nem újkeletű a külföldi diákok fogadása Ukrajnában

Ukrajna már a Szovjetunió idején is rengeteg külföldi diákot fogadott: az ukrán egyetemeknek jóhíre volt - igaz, sokat fektettek a felsőoktatásba, és abba, hogy a frissen önállósodott afrikai országokból magukhoz csábítsák az egyetemre készülőket. A szovjet blokk országaiban bevett gyakorlat volt a "baráti" afrikai államok diákjait fogadni, Magyarországra is sokan érkeztek így a hatvanas évek után. A helyzet mára csupán annyiban változott, hogy míg Magyarország az unió tagja lett, addig Ukrajna nem - ám az afrikai országokból érkezőket ez nem zavarja, miután számukra az ország továbbra is az európai munkaerőpiac egyik kapuját jelenti. Emellé elérhető áron kínálja jónevű egyetemi kurzusait, egyszerű vízumot és állandó letelepedési engedélyt szerezni.

"Az ukrán egyetemi oktatás magas színtű, a diplomákat széles körben elismerik" - mondta Patrick Esugunum, aki egy Nyugat-Afrikából Ukrajnába érkező diákokat segítő szervezetnek dolgozik. - "Sok orvostanhallgató akar idejönni, mert az orvosképzés nagyon jó minőségű" - tette hozzá.

Desmond Chinaza Muokwudo Nigériából érkezett és Dnyipró városában tanult. Saját bevallása szerint ő a könnyített felvételi feltételek és a más európai városokhoz képest relatíve olcsó megélhetés miatt döntött úgy, hogy idejön. A Pénzügyi és Számviteli egyetemre iratkozott be alig három hónappal ezelőtt. Sok kurzusa angolul van, de a 30 éves férfinak ukrán nyelvórákat is kellett vennie, mielőtt átmehetett volna nemzetközi tanulmányokra. "Számomra Ukrajna volt a legjobb opció" - mondta el a BBC-nek, egy lengyelországi hostelből, már a menekülése után. Hozzá hasonlóan több mint tízezer afrikai diáknak sikerült elmenekülnie a szomszédos országokba.

A bőrszínűk miatt érte őket megkülönböztetés

Sokan közülük diszkriminációról, a bőrszínűk miatt őket érő rasszista támadásokról számoltak be a menekülésük során, és a határokra érve. A közösségi médiában több felvétel is megjelent arról, ahogy ukrán határőrök megakadályozzák a fekete diákokat a határátlépésben, de fotók bizonyították azt is, hogy a pályaudvarokon nem tudtak felszállni a vonatokra.

Bernat Armangue/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Afrikai származású férfiak próbálják elhagyni Ukrajnát a Lviv-i vasútállomáson - a hatóságok azt közölték velük, hogy csak magukra számíthatnakBernat Armangue/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Alexander Somto Orah, 25 éves nigériai diák a kijevi Állami Távközlési Egyetemen tanult a háború előtt. Társaival együtt fél óra alatt kellett összecsomagolniuk, de a Kijevből induló vonatra nem szállhattak fel. Ezután három napon át gyalogoltak a határig, amit Orah végig dokumentált, és megosztott a közösségi oldalán. "Az ukrán határon Lengyelországba való átkelés pusztító volt az út mentén tapasztalható diszkrimináció miatt. Az első diszkrimináció Kijevben, a kijevi vasútállomáson ért minket" Miután nem tudtak vonatra szállni, gyalog indultak el, és három napon át mentek társaival, míg a lengyel határhoz nem értek.

"Egyetemisták vagyunk és halálra fogunk fagyni" – kiabálták, miután az ukrán határőr el akarta küldeni őket a román határhoz. Egy indiai diák életét vesztette, mikor élelmet akart szerezni és az óvóhelyet elhagyva lelőtték.

Sokan ragadhattak Ukrajnában

Jelenleg is több száz színesbőrű diák lehet Ukrajnában, de pontos számokat nem tudni. Sokan arról számoltak be, hogy még az invázió kitörése előtt elhagyták volna az országot, de egyetemeik visszautasították kérésüket, mikor arra kérték őket, hogy óráikat online is végezhessék. "Az egyetem nem törődött a kéréseinkkel és aggályainkkal az elmúlt hónapban" - mondta el egy végzős nigériai orvostanhallgató, Mary, aki Ukrajna északkeleti részén tanult.

Szerinte könyörögtek az egyetemnek, hogy engedje elmenni őket, de félelmeikre válaszul a vezetés csak annyit mondott, ha elmennek, büntetést szabnak ki rájuk, mert nem teljesítik az óráikat - ami bevett szokás az ukrán egyetemeken, így nem maradt más választásuk, mint ottmaradni. Így ragadt az orosz határhoz közeli Szumi városában, mely jelenleg is orosz támadás alatt áll. Azt mondta, ő és barátai kifogytak az ételből és más tartalékokból, de a készletek feltöltése nagyon veszélyes, miután a várost még mindig bombázzák.

"Nem ezért jöttünk Ukrajnába, tanulni jöttünk, hogy aztán hazamehessünk" - mondta.

Az egyetem, ahova járt, beismerte, hogy nem gondolták volna, hogy az orosz támadásra tényleg sor kerül - de tagadták, hogy büntetést helyeztek volna kilátásba azon tanulók számára, akik az inváziótól tartva elhagyták a campust. Egy nappal az orosz támadás előtt végül minden diák számára online oktatásra álltak át. A polgári légijáratokat azonban az orosz invázió kezdetén, február 24-én leállították.

Christophe, egy 22 éves kameruni diák Herszon városából, egy pincében vészelte át az elmúlt hetet húsz másik társával egyetemben. Innen adott életjelet magáról - a várost nem sokkal korábban foglalták el az oroszok. A pincében se világítás, se fűtés nincs - csak a folyamatos bombázást és fegyverropogást hallgatták. "Nem megyünk ki, mert félünk. Olyan ez a város, mintha halott lenne, senki sem jár kint."

Bernat Armangue/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Menekülők várakoznak a Lviv-i vasútállomásonBernat Armangue/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Ő azt mondta, nem tapasztalta jelét, hogy a feketéket bármilyen megkülönböztetés érte volna - de azt is hozzátette, hogy úgy gondolta, bölcsebb, ha az épületen belül marad. "Ez a legbiztonságosabb, amit tehetünk, nem akarjuk magunkat veszélybe sodorni". A nemzetközi kapcsolatokat hallgató fiatalember már két éve tanul a Herszoni egyetemen. "Nehéz elképzelni, hogy be tudnám fejezni a tanulmányaimat ebben a környezetben" - mondja.

A város egy másik részében Mamady Doumbouya, informatikushallgató Guineából azt mondta: vissza akar menni a hazájába, mert "háború közben nem lehet tanulni". Társához hasonlóan ő is egy sötét pincéből beszélt, ahol gaboni, szenegáli és kameruni osztálytársaival együtt húzta meg magát. "Nincs vizünk és világításunk sem" - mondta.

Hazamenni nem tudok, de tanulni sem

Jessica Orakpo, hatodéves orvostanhallgató a Ternopil-i Egyetemre járt és már csak négy hónap kellett volna hozzá, hogy átvegye az orvosi diplomáját. "Ittragadtam. Nem tudok haladni a képzésemmel, mert az egyetemnél van minden dokumentumom" - mondta el, miközben Budapest felé tartott. És nem ő az egyetlen, aki így járt - sok pénzt és időt fordítottak már ukrán tanulmányaikra, melyet elvesztenek, ha most hazatérnek.

"Nincs időm rá, hogy mindent előlről kezdjek. Csak a diplomámat akarom. Talán be tudom fejezni a mesterképzésemet valahol máshol" - mondta el. Magyarország sokaknak segíthet ezt a problémát áthidalni, ugyanis egyre több magyar egyetem ajánlja fel, hogy az Ukrajnából menekülő diákok befejezhetik náluk tanulmányaikat - az adminisztratív és egyéb problémák megoldásában pedig segítenek nekik.

HIRDETÉS
Anna Szilagyi/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.
Ukrajnából menekült emberek a MÁV egyik vagonjában, Záhony felől a Nyugati pályaudvar felé tartvaAnna Szilagyi/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

A SOTE, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, az ELTE mindannyian helyeket ajánlottak fel az Ukrajnából menekült külföldi diákoknak. A győri Széchenyi István Egyetem 121, az ukrajnai háború elől Magyarországra menekült indiai hallgatót fogadott be csütörtökön este. Ez a csoport hamarosan továbbutazik Indiába - az intézmény ugyanakkor jelezte, hogy 200, hazánkban menedéket kereső nemzetközi hallgató befogadását vállalja tartós jelleggel.

Az indiai menekültek egyike Aryan Singh, aki a háború kitöréséig a kijevi Bogomolets Orvostudományi Egyetemen tanult. "Rettenetesen féltünk. Folyamatosak voltak a bombázások. Egy kilométerre tőlünk rakéták romboltak le épületeket. Öt napon át egy kis óvóhelyen éltünk, ötszázan összezsúfolva. A szobánkba nem mehettünk fel, alig volt élelmünk, amit próbáltunk valahogy okosan beosztani" – mondta el az Új Szó-nak.Az ukrán fővárosból végül nagy nehezen el tudtak jutni Lviven és Ungváron keresztül a magyar határra, ahonnan Debrecenbe, majd Budapestre, végül Győrbe kerültek.

A SOTE budapesti campusára is sokan érkeztek, miután az egyetem lehetőséget ad az orvos- és egészségtudományi területen dolgozó oktatóknak, kutatóknak, valamint hallgatóknak munkájuk, illetve tanulmányaik folytatására magyar, angol vagy német nyelven. Eddig 63, korábban Ukrajnában tanuló hallgatót helyezett el kollégiumaiban, és másokat is várnak még. Közülük senki sem ukrán állampolgár – őket ugyanis nem engedik át a határon, rájuk ott van szükség a betegellátásnál – hanem külföldiek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ukrajnai roma menekülteket fogadott be egy szabolcsi község, Uszka lelkésze

Ünnepelt hősből megvetett kollaboránssá vált Szerhij Bubka ukrán rúdugró megítélése

Minimális ukrán előrenyomulás a keleti frontvonalon