Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Halálos támadás a kijevi TV-torony ellen, több várost körbevettek az oroszok - a nap főbb eseményei

Access to the comments Kommentek
Írta: euronews
Füst Kijevben a TV-tornyot ért rakétatámadás után 2022. március 1-jén
Füst Kijevben a TV-tornyot ért rakétatámadás után 2022. március 1-jén   -   Szerzői jogok  Ukrán belügyminisztérium/AFP

Mariupolnál, Harkiv mellett, Herszonban is heves harcok zajlanak, Kijevet még nem kerítették be, de egy hatalmas, 64 kilométer hosszú konvoj tart a város felé. Az ukrán hatóságok szerint a belarusz csapatok is átlépték a két ország határát, bár ezt Belarusz tagadja. Szijjártó Péter a facebookon jelentette be, hogy Magyarország támogatja Ukrajna uniós integrációjának felgyorsítását. Nagy hatású beszédet mondott az Európai Parlamentben a videólinken csatlakozó Volodimir Zelenszkij. Kijelölték a tűzszüneti árgyalások második fordulójának időpontját. A háború hatodik napjának eseményeit az alábbi élő közvetítésben foglaljuk össze.

01.03.2022
22:30
Az este közeledtével újra gyakoribbá váltak az orosz támadások. Kijevben megszólaltak a szirénák és több külvárosi negyedből is robbanásokat jelentettek. A vasútállomáson több ezren várnak arra, hogy felférjenek egy vonatra, egyre nagyobb a kétségbeesés. Nem csoda, hiszen az oroszok már a lakónegyedeket is rendszeresen lövik.
Harkivban egy kórházzal átellenben álló tömbházat ért találat. A holttestek az utcán feküdtek, a szerencsésebb családok pedig sikítozva próbáltak minél messzebb menekülni. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy hányan vesztették életüket.
Ezt a videót még egy reggeli rakétacsapásról töltötte fel az ukrán külügyminiszter.
01.03.2022
22:10
Kijev legfontosabb Holokauszt emlékművét is találat érte - számolt be a CNN.
Néhány száz méterre a kedden megrongálódott tévétoronytól fekszik Babij Jar, ahol a nácik 1941-ben 33 771 ukrán zsidót mészároltak le.
Volodimir Zelenszkij éppen interjút adott az amerikai csatornának, amikor kabinetfőnöke értesítette, hogy az emlékmű is találatot kapott. A beszélgetést megörökítette a kamera is.
Az utóbbi percekben az üzemeltető is megerősítette, hogy az emlékhely megrongálódott az orosz légicsapások következtében. Később pedig egy közleményt is kiadtak:
,,Teljességgel visszataszító, hogy Putyin képes még a holokausztot is felhasználni ahhoz, hogy elfoglaljon egy szuverén országot. Szimbolikus, hogy éppen a náci bűnök emlékhelyét bombázza le. 
Emlékeztetnénk az orosz vezetést, hogy Kijev, Harkiv, Herszon, Mariupol és más ukrán városok legutóbb a második világháború alatt voltak kitéve a náci Németország tömeges bombázásának. Most pedig Putyin hadserege miatt állnak lángokban. Hazugság, hogy az oroszok a náciktól akarják megszabadítani az ukránokat."
01.03.2022
21:49
Még a világhírű amerikai színész-énekes, Zendaya is megosztotta a Budapest Bike Maffia felhívását, amiben az ukrán menekültek megsegítésére gyűjtenek adományokat. A bringás civil szervezet örül, hogy hírük egészen Hollywoodig eljutott. 
01.03.2022
21:36
Az orosz médiahatóság most már a Wikipediát is letiltaná az országban, mert az online enciklopédiában megjelent egy szócikk a 2022-es Ukrajnát ért orosz invázióról. Mint ahogy azt már korábban is írtuk Oroszországban nem szabad megszállásnak nevezni a ,,katonai akciót". 

A Roskomnadzor azzal vádolja a Wikipediát, hogy katonai titkokat szivárogtat ki és hazudik a halálos áldozatok számáról.

 
01.03.2022
20:43
Az uniós nagykövetek megegyeztek arról, hogy 7 orosz bankot letiltanak a SWIFT-rendszerről és ezzel lényegében elvágják őket a nemzetközi kereskedelemtől. Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank egyelőre megúszta a tiltást.
01.03.2022
20:37
A korábbi orosz külügyminiszter arra kéri az orosz diplomatákat, hogy adják vissza megbízatásukat, tiltakozásul az Ukrajnát ért orosz invázió miatt. 
Andrej Kozyrev azt írta a Twitterén, hogy ,,Ti profik vagytok, nem olcsó propagandisták."

Kozyrev a Jelcin-kormány külügyminisztere volt 1991 és 1996 között. Erre az időre úgy emlékezett vissza, hogy ,,amikor a külügyminisztériumnak dolgoztam még büszke lehettem a kollégáimra". 

01.03.2022
20:27
Bár a célkeresztben Ukrajna volt, az Európai Parlament állásfoglalása legalább három ponton érintheti érzékenyen Magyarországot és a kormányt.
Egyrészt a képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy ,,szüntessenek be minden, nukleáris területen folytatott együttműködést Oroszországgal, különösen a Roszatommal és leányvállalataival, és vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét." Ez egyet jelentene a Paks II projekt meghiúsulásával. Így nem csak Magyarország jelenleg legnagyobb beruházása, de az Orbán kormány szívügye is veszélybe kerülhet. A magyar miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy nem fog olyan szankciócsomagot elfogadni, amely akadályozza az atomerőmű-bővítést. 
A képviselők újra elővették a 2016-os terveket, miszerint a tagállamok között egyenlően kell megosztani az EU külső határaira érkező menekülteket. Ez azt jelentené, hogy az uniós országok kvóta alapján átvennének menedékkérőket Magyarországtól. Éppen azt tennék, amire a magyar kormány nem volt hajlandó éveken keresztül. Sőt, ami miatt gyűlöletkampányt is indított Brüsszel ellen. 
Nem utolsó sorban az EP azt kéri, hogy ,,a befektetésért cserébe tartózkodási engedélyt biztosító tagállamok és szövetséges országok tekintsék át az ilyen alapon országukban tartózkodókat, és vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált magánszemélyekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek tartózkodási engedélyeit." Márpedig Magyarországon rengeteg kétes hátterű orosz vállalkozó vethette meg a lábát az utóbbi évtizedben a letelepedési kötvényeknek hála. 
Ha kíváncsi  az Európai Parlament teljes közleményére az ukrajnai invázióval kapcsolatban, akkor itt elolvashatja:
A Parlament a kedden elfogadott állásfoglalásában a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított jogellenes invázióját, és követeli, hogy a Kreml haladéktalanul szüntessen be minden katonai tevékenységet az országban. A Parlament emellett elítéli a belarusz diktátor, Aljakszandr Lukasenka részvételét ebben az agresszióban.
A képviselők kategorikusan elutasítják „az orosz retorikát, amely tömegpusztító fegyverek alkalmazására utal”, egyúttal emlékeztetik az Oroszországi Föderációt nemzetközi kötelezettségeire, és figyelmeztetnek a konfliktus nukleáris eszkalálódásának veszélyeire.
A képviselők felkérik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ humanitárius ügynökségeivel és más nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve nyújtsanak további sürgősségi humanitárius segítséget Ukrajnának.
Az állásfoglalást a képviselők 637 szavazattal, 13 ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadták el.
Uniós tagjelölti státusz Ukrajnának
Az állásfoglalásban a képviselők arra kérik az uniós intézményeket, hogy törekedjenek Ukrajna uniós tagjelölti státuszának megadására. Az eljárást azonban mindig az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban, és az adott ország érdemeit figyelembe véve kell lefolytatni, hangsúlyozzák. Addig is az EU–Ukrajna társulási megállapodás mintájára folytatódhat az ország integrálása az uniós egységes piacba.
Szigorúbb szankciók Oroszországgal szemben
A képviselők ugyan üdvözlik, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács gyorsan döntött a szankciókról, de további korlátozásokat sürgetnek az orosz gazdaság és ipar stratégiai gyengítésére.
Véleményük szerint a legfontosabb orosz exporttermékek, így a kőolaj és a földgáz behozatalának korlátozására lenne leginkább szükség. El kellene rendelni emellett az oroszországi új uniós beruházások, és az EU-ba irányuló új orosz beruházások tilalmát. A Parlament emellett felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessenek be minden, nukleáris területen folytatott együttműködést Oroszországgal, különösen a Roszatommal és leányvállalataival, és vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét.
A Parlament szerint az összes orosz bankot ki kellene zárni az európai pénzügyi rendszerből, magát Oroszországot pedig a SWIFT-rendszerből. Egy sor szankciót, köztük a SWIFT-rendszer letiltását pedig Belaruszra is ki kellene terjeszteni, tekintettel az orosz invázióhoz nyújtott közvetlen támogatására.
Fegyverszállítmányok, védelem a menekülteknek
A képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy az ENSZ Alapokmányának az egyéni és kollektív önvédelmet lehetővé tevő 51. cikkével összhangban mihamarabb adjanak védelmi fegyvereket Ukrajnának, és a folyamatos agresszióra való tekintettel fokozzák a hírszerzési együttműködést az ukrán szervekkel.
A képviselők üdvözlik, hogy az Európai Unió kötelezettséget vállalt az ideiglenes védelemről szóló irányelv alkalmazására, aminek következtében az Ukrajnából érkező valamennyi menekült azonnal védelmet kaphat. A tagállamok között egyenlően kell megosztani az EU külső határaira érkező menekültek befogadásával kapcsolatos felelősséget, hangsúlyozzák.
Célzott szankciók magánszemélyek ellen, a tehetős oroszok „aranyvízumainak” befagyasztása
A képviselők azt kérik, hogy az Unió mielőbb fogadjon el célzott szankciókat az Oroszországban és Belaruszban magas szinten elkövetett korrupcióért felelős személyekkel, valamint az oligarchákkal és a vezetéshez közel álló tisztviselőkkel szemben.
A befektetésért cserébe tartózkodási engedélyt biztosító tagállamok és szövetséges országok tekintsék át az ilyen alapon országukban tartózkodókat, és vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált magánszemélyekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek tartózkodási engedélyeit, kéri a Parlament.

 
01.03.2022
19:54

Újabb két független orosz médiumot hallgattatott el a Putyin elnök kezében lévő médiahatóság. 

Oroszországban szabálysértés, ha valaki inváziónak vagy támadásnak nevezi az ukrajnai harcokat, a hivatalos propaganda szerint ugyanis ez csak egy ,,speciális akció". A kormányzati intézmény szerint a Dozhd TV és az Ekho Moszkvi rádió félretájékoztatta nézőit és hallgatóit, amikor beszámolt a harcokról.

A döntést azonnal végrehajtották. 

01.03.2022
19:44

Volodimir Zelenszkij csak akkor hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Oroszországgal, ha ,,azonnal befejezik az emberek bombázását".

Az elnök a CNN-nek adott interjújában arról beszélt, hogy addig nem lehet tűzszünet, amíg bombák potyognak az égből, ezért arra kérte a NATO-t, hogy tagállamaiban vezessen be repülési tilalmat az orosz harcigépekkel szemben.

,,Nem Ukrajna rángatta bele a háborúba a NATO országokat, hanem Oroszország"

,,Ha a szövetségeseink nem készek felvenni Ukrajnát a NATO-ba, mert ezt Oroszország nem szeretné, akkor legalább találjanak ki egy közös támogatási rendszert. Ismerjék el, hogy mi egy területileg független állam vagyunk és segítsenek ezt megőrizni" - nyilatkozta Zelenszkij.  

01.03.2022
19:32

Az orosz csapatok benyomultak a dél-ukrajnai Herszon városába, a kormányzati épületeket azonban még nem tudták elfoglalni. 

A Dnyeper torkolatában fekvő 300 ezres város híres hajóiparáról és itt található a környék legnagyobb kikötője is. Az ukrán honvédek még tartják a belvárost.