Alig pár perccel az éjszakai tűzszünet letelte után ismét robbanások rázták meg Kijevet és környékét pénteken hajnalban. Az orosz offenzíva első napján 137 ember halt meg az ukrajnai harcokban. Moszkva nem jelentett áldozatot.
Robbanásokra ébredtek a kijeviek pénteken hajnalban. Egy lakóházat rakéta talált el, áldozatokról nem érkezett jelentés. A helyiek nagy része óvóhelyeken töltötte az éjszakát. Az ukrán elnök általános mozgósítást rendelt el csütörtökön éjfél körül, ami azt jelenti, hogy mostantól nem hagyhatják el Ukrajnát a 18 és 60 év közötti férfiak. Ez a hadiállapot teljes időtartamára vonatkozik.
HIRDETÉSVolodimir Zelenszkij rendelete értelmében behívnak minden sorkatonát és tartalékost. Miután erre számítani lehetett a csütörtökön hajnalban kezdődött orosz offenzíva miatt, sok ezren indultak el a nyugati határ felé, hogy még időben kijussanak az országból és ne kelljen bevonulniuk. Az ENSZ tudomása szerint egy nap leforgása alatt legalább százezer ember menekült el a harcok elől, nagyon sokan külföldre. Eközben Izrael megkezdte az izraeliek és a zsidók kimenekítését Ukrajnából.
Az ukrán elnök péntekre virradó éjjel azt közölte, hogy az orosz hadsereg több fronton indított támadásának 137 halálos áldozata volt az első nap Ukrajnában. Arról nem beszélt, hogy közülük hányan civilek. Az ukrán hatóságok korábban 57 civil áldozatról és közel 170 sebesültről adtak hírt.
Zelenszkij úgy fogalmazott Churchillt idézve, hogy ismét vasfüggöny ereszkedett le Európában, és hozzátette, hogy mindent megtesz annak érdekében, ennek a vasfüggönynek a nyugati oldalán tartsa Ukrajnát.
Az alábbiakban összefoglaljuk az Ukrajna elleni orosz offenzíva első napját.
Az orosz hadsereg három irányból indított támadást
A harci cselekményekről ellentmondásos hírek érkeztek Kijevből és Moszkvából. Az ukrán hadsereg több lelőtt orosz harci gépről és helikopterről beszél, az orosz hadsereg tartja magát ahhoz, hogy nincsenek veszteségei. A harcok állásáról az orosz sajtó már az első órákban azt írta a védelmi minisztériumra hivatkozva, hogy az ukrán hadsereg kapitulált, és a nap folyamán is folyamatosan arról tudósított, hogy az ukrán katonák fegyvereiket hátra hagyva menekülnek az orosz csapatok elől.
Az egészen biztos, hogy a műveletek elérték a főváros, Kijev 40 kilométeres vonzáskörzetét, miközben az orosz csapatok az ország egész területén tüzérségi és légitámadásokat hajtottak végre az orosz elnök szerint azzal a céllal, hogy demilitarizálják Ukrajnát, és így helyreállítsák Oroszország biztonságát. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az offenzívának nincs polgári célpontja, csak a katonai infrastruktúrát támadják. A tudósítások tanúsága szerint viszont több lakóházat is találat ért.
Az orosz hadsereg rakétákkal lőtte az ukrán hadsereg stratégiai jelentőségű bázisait, és elfoglalt egy repülőteret Kijev közelében. Az ukrán hadsereg közlése szerint azt rövid időn belül visszafoglalták. Csernobilt, az 1986-os atomkatasztrófa még mindig nem veszélytelen színhelyét viszont megszállták az orosz csapatok, ami miatt aggodalmát fejezte ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
Újabb szankciókról döntött az EU és az Egyesült Államok
Az Európai Tanács rendkívüli értekezletén egyelőre a soron következő büntetőintézkedések irányát jelölték ki, a részletek kidolgozása a következő napok feladata lesz. Ezek szerint további korlátozások vonatkoznak majd a pénzintézetekre, az energiaszektorra, a szállítmányozásra, a kettős - polgári és katonai - felhasználású termékekre és technológiákra. Újabb vízumkorlátozásokról is dönteni fognak, illetve bővítik a magánszemélyek és cégek szankciós listáját.
Az amerikai elnök is újabb intézkedéseket jelentett be mondván, megállapodott a világ legnagyobb gazdaságait képviselő G7-csoport vezetőivel, hogy közösen korlátozzák Oroszország dollárban, euróban, fontban és jenben folytatott üzleti tevékenységét. Továbbá zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit.
A magyar álláspont sokat változott fél nap alatt
A magyar külügyminiszter első csütörtöki nyilatkozatában annyit közölt, hogy Magyarország kiáll Ukrajna mellett, ugyanakkor sem fegyvert, sem katonát nem küld oda, mert nem akar belesodródni a konfliktusba. Az orosz offenzívát semmilyen formában nem minősítette. De pár órával később bekérette az orosz nagykövetet, és közölte vele, hogy a magyar kormány mindenben az uniós álláspontot képviseli, és meg fogja szavazni az újabb szankciókat. A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülése után Orbán Viktor miniszterelnök már azt mondta, hogy Magyarország szövetségeseivel együtt elítéli Oroszország katonai fellépését, illetve, hogy "Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia". Hozzátette, hogy Magyarország megerősíti határvédelmét, és befogadja az Ukrajnából menekülőket.
Az ukrajnai háború Magyarországot érintő várható következményeiről itt írtunk.
Tüntetések világszerte és Oroszországban is
Mindenütt az orosz elnököt hibáztatták a tiltakozók, és az orosz hadsereg azonnali visszavonását, Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartását követelték Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában is. Több orosz nagyvárosban is százak vonultak utcára ugyanezért. Csak Moszkvában majdnem 700 tüntetőt, országszerte 51 településen összesen közel 1800 tiltakozót vett őrizetbe az orosz rendőrség.
Az ukrajnai orosz offenzíva első napján percről percre adott tudósításunkat itt éri el.