Magyarország akár 600 ezer, Ukrajna felől menekülő érkezésére számít. És ott van az üzemanyagára, valamint a katonák esetleges bevetésének kérdése.
A kérdés arra utal, milyen léptékű háborút indít az orosz elnök Ukrajnában. Vajon Putyin az egész országot akarja elfoglalni vagy megelégszik keleti felével.
Ő maga azt állítja: nem tervezi Ukrajna megszállását. Viszont ha nem áll meg, katonái a magyar határig gázolhatnak. Ebben az esetben pedig Magyarország Oroszország szomszédja lehet, amire a történelemben soha nem volt példa.
Magyarország – a balkáni háborúk után – az újabb európai háborús tűzfészek tőszomszédságába került, így kétségtelen, hogy szenvedő alanya lesz a példátlan orosz támadásnak, amire Kijev semmilyen lépésével nem adott okot.
Magyar katonák az ukrán hadszíntéren?
Kizárt dolog.
Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen kijelentette: Magyarország célja, hogy ebből a háborús konfliktusból kimaradjon, és azt is elvetette, hogy Magyarország katonákat vagy fegyvereket küldjön Ukrajnába.
Mellesleg egyetlen NATO-tagállam sem tervez katonákat küldeni Ukrajnába, vagyis közvetlenül beavatkozni a – most már szabadon kimondható – háborús fejleményekbe.
Magyarország azonban az Európai Unió és a NATO tagállamaival egyetértve egyhangúlag támogatja a közös álláspontot, lépéseket, noha Európa – köztük Magyarország is – kiszolgáltatott az orosz gáznak és kőolajnak.
Ugyanakkor a Magyar Honvédség arra felkészül, hogy a háború kiszélesedése esetén a határon átsodródhatnak a fegyveres csapatok – ezt mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter az ATV-ben.
Menekültáradat várható?
Korai bármilyen jóslatba bocsátkozni.
Tény, hogy a hajnali robbanások után Kijevből kocsioszlopok indultak nyugat irányába. A lakosság minél távolabb akar kerülni az összecsapásoktól.
Hetekkel ezelőtt az amerikai hírszerzés ötmillióra becsülte az Ukrajnából menekülők potenciális számát, akiknek a zöme Lengyelország felé veszi az irányt.
Magyarország 600 ezer menekülttel számol.
Ez azok után derült ki, hogy miniszterelnök még Ukrajna megtámadása előtt ellátogatott a Magyar Honvédség Integrált Műveleti Központjába. A kormányfő oldalára feltöltött videón látszik egy térkép a Keleti Pajzs 2022 nevű katonai tervről, és ennek jobb felső sarkában lévő kísérő szöveg szerint 600 ezerre becsülik a menekültek számát a Kárpátokon túlról.
„Fel kell készülnünk egy akár egymillió fős hullámra” – nyilatkozta Maciej Wąsik belügyminiszter-helyettes a lengyel rádiónak.
Lengyelországban már most is mintegy 2 millió ukrán él, akik közül sokan a 2014-es konfliktus óta költöztek oda, és éltek a munkavállalási engedély viszonylag könnyű megszerzésének lehetőségével. A lengyel kormány az ukrán menekülteket szállókban, kollégiumokban és sportlétesítményekben tervezi elhelyezni.
Miután ukrán útlevéllel vízummentesen lehet utazni Európában, azok, aki el akarták hagyni az országot, már korábban megtették – állította Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.
Románia „több százezer menekült ellenőrizetlen beáramlására” – mondta a belügyminiszter. Lucian Bode szerint már azt elemezik, hogy hány menekülttábort tudunk felállítani viszonylag rövid idő: 10, 12, 24 óra alatt.
Roman Mikulec szlovák belügyminiszter szintén azt mondta, hogy az ország készen áll a menekülők fogadására.
Megdrágul a benzin?
Amíg Magyarországon – egyelőre májusig – érvényes az üzemanyagárak befagyasztása, illetve a rezsicsökkentési kampány nem várható sem az üzemanyag, sem a lakossági gáz árának emelése.
Más kérdés, hogy ez meddig tartható.
A Putyin által elrendelt támadás után ugyanis az egekbe szökkent az olajár, ami a világpiacon meghaladja a 100 dollárt hordónként.
Miután Németország – a szakadár „népköztársaságok” Putyin által történő elismerése után – felfüggesztette az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembehelyezési engedélyét, a volt orosz elnök és kormányfő közölte: a döntés árát az európaiak fogják megfizetni.
„Üdvözöljük az új világban, ahol az európaiak hamarosan 2 eurót fognak fizetni a gáz köbméteréért!” – tweetelte Dmitrij Medvegyev.
Omlik a tőzsde, romlik a forint
Csaknem 9 százalékos visszaesést jegyeztek a Budapesti Értéktőzsdén a nyitás utáni órákban.
A részvényindexek zuhanása ma nem volt magyar specifikum, viszont a többi európai tőzsdéhez képest sokkal magasabb.
A londoni 3,3; a frankfurti 4,6; a párizsi 3,9; a milánói és a madridi 4,4 veszteséggel kezdte a kereskedést.
Az arany drágul, a forint azonban nagyot bukott reggel óta, és a 366 forintot közelíti egy euró ellenértéke.
Kiterjedhet a háború Európára?
A jelek szerint nem.
A NATO-nak nem áll szándékában összecsapni Oroszországgal.
A Nyugat egyértelműen Moszkvát tartja felelősnek a háború kialakulásáért, amit elsősorban szankciókkal próbál büntetni.