Kijev és Moszkva az Oleski városában maradó lakosok evakuálásának utolsó részleteit egyezteti a megszállt herszoni térségben – közölte az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinec.
Az ukrán hatóságok „jelentős erőfeszítéseket tesznek” a Herszoni területen, az orosz csapatok által megszállt területen fekvő Oleski városában maradó lakosok evakuálására – közölte Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának emberi jogi biztosa, Dmitro Lubinec.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
– mondta Lubinec az ukrán „Eszpreszo” televízió adásában.
Elmondása szerint az evakuálás nemcsak Oleskire, hanem további hat közeli településre is kiterjed. Az ukrán fél becslései szerint ott mintegy hatezer civil tartózkodhat, köztük mintegy 200 gyermek; magában Oleskiben pedig akár kétezer ember is maradhatott.
A tárgyalások naponta zajlanak, de a beszámolók szerint néhány kérdés továbbra sem rendezett.
A humanitárius válság Oleskiben, amelyet az orosz fegyveres erők a teljes körű ukrajnai invázió első napjaiban foglaltak el, az elmúlt hetekben különösen kiéleződött – erről számolnak be a helyi hatóságok és a nemzetközi szervezetek.
A városban nincs áram, fűtés és vízszolgáltatás, a távozásra tett kísérletek pedig életveszélyesek az aknásított utak és a dróntámadások miatt.
Az ukrán Nemzeti Gárda katonái több műveletet hajtottak végre humanitárius segély Oleskibe juttatására. Októberben drónok segítségével mintegy négy tonna rakományt szállítottak a város lakóinak.
A Herszon megyei közigazgatásban közölték, hogy az orosz katonák akadályozzák a segélyek célba jutását: lelövik az élelmiszert szállító drónokat, elkobozzák és továbbértékesítik az élelmiszerkészleteket, a humanitárius csomagokat átvevő lakosokat pedig őrizetbe veszik.
Az Oleski városi katonai közigazgatás vezetője, Tatjana Haszanenko az Euronewsnak adott interjúban elmondta, hogy a több mint négyéves orosz megszállás után a város gyakorlatilag romokban hever, és az ott maradt emberek helyzete egyre reménytelenebb.
Szeptember végén az Európa Tanács is napirendre tűzte a helyzetet, kiemelve, hogy az Oleskiben gyorsan súlyosbodó humanitárius válság fokozott figyelmet és haladéktalan intézkedéseket igényel.
– jelentette ki akkor az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty.
Éhségsztrájk az Európai Parlamentben
Október 20-án, kedden az Európai Parlament alelnöke, Pina Picierno bejelentette, hogy éhségsztrájkba kezd, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét az Oroszország által megszállt Oleszkiben uralkodó helyzetre.
– írta Picierno az X-en.
Felhívta a civil szervezeteket, a polgárokat, valamint a nemzeti és helyi hatóságokat, hogy támogassák akcióját.
– jelentette ki.
Picierno szerint közösen kell fellépni, hogy a diplomácia kézzelfogható eredményeket hozzon.
A Szentszék közvetítő szerepe
Október 19-én, hétfőn XIV. Leó pápa telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel; a megbeszélés egyik témája Oleszki helyzete volt.
A pápa reményét fejezte ki, hogy az ukrán és az orosz fél együttműködése lehetővé teszi az élelmiszer- és orvosi segélyszállítmányok eljuttatását, valamint a civil lakosság önkéntes és biztonságos evakuálását.
Zelenszkij elnök emlékeztette a pápát az orosz fél katonai eszkalációjára és az orosz hadsereg ukrán településeket érő folyamatos támadásaira.
„Beszéltünk a humanitárius katasztrófáról is az ideiglenesen megszállt Oleszkiben. Dolgozunk azon, hogy segíteni tudjunk ott élő polgárainknak. Előkészítünk egy megoldást. Őszentsége tájékoztatott az orosz féllel folytatott kapcsolatairól ezzel összefüggésben” – írta a beszélgetés után az X-en az ukrán elnök.
Három nappal korábban a pápa Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélt Oleski helyzetéről, és arra kérte, hogy tűzszünetet szervezzen a segélyek eljuttatása és a civilek biztonságos evakuálása érdekében.
Az orosz sajtó beszámolói szerint Putyin késznek mutatkozott az együttműködésre, ugyanakkor megpróbálta az ukrán félre hárítani a felelősséget a humanitárius válságért.
A pápa még a római Gemelli klinikán zajló kezelése alatt hívta fel Putyint.
– közölte a vatikáni államtitkár, Pietro Parolin bíboros.