Az EP-képviselők szeretnék, ha a közintézmények több európai felhőszolgáltatást vennének. A kontinens alternatívái nőnek, de még mindig jóval kisebbek, mint az Amazon, a Microsoft és a Google.
A Microsoft Outlook és Teams felhasználói világszerte, köztük Európában is, ezen a héten nem fértek hozzá e-mailjeikhez és megbeszéléseikhez egy globális szolgáltatáskiesés miatt. A fennakadás ismét napirendre tette a kérdést, mennyire támaszkodik a kontinens néhány amerikai vállalatra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az eset újra megmutatta, milyen hátrányokkal jár, ha ennyire nagy mértékben néhány nagy amerikai technológiai cégre támaszkodunk” – mondta Tommaso Valletti az Euronews Nextnek.
Valletti a londoni Imperial College Business School közgazdaságtan-professzora, és 2016 és 2019 között az Európai Bizottság vezető versenyügyi közgazdásza volt.
A szolgáltatáskiesés csütörtök délután, európai idő szerint kezdődött, és 74 országban és területen érintette a felhasználókat a Downdetector kimutatása szerint. Az Egyesült Királyságban egyes háziorvosi rendelők azt kérték a betegektől, hogy sürgős kérdésekkel telefonon keressék őket.
A Microsoft közölte, hogy nincs jele kibertámadásnak, de egyelőre nem nevezte meg a hiba okát. A szolgáltatások pénteken még fokozatosan álltak helyre. A mostani leállást megelőzően januárban és augusztusban is volt Microsoft 365 szolgáltatáskiesés.
Mennyire függ Európa?
Az Amazon, a Microsoft és a Google együtt a Synergy Research Group adatai szerint a európai felhőpiac mintegy 70 százalékát birtokolja. Az európai szolgáltatók részesedése körülbelül 15 százalék, szemben a 2017-es nagyjából 29 százalékkal. Közülük a legnagyobbak, a német SAP és a Deutsche Telekom, egyenként mindössze 2 százalékkal rendelkeznek.
Az Euronews korábbi beszámolói szerint Európa digitális infrastruktúrájának és technológiájának mintegy 80 százaléka az EU-n kívülről származik.
Ez a helyzet a nyilvánosság körében nem talál nagy visszhangra. A legfrissebb Eurobarometer felmérés szerint a legtöbb uniós polgár európai ellenőrzés alatt álló digitális infrastruktúrát szeretne. A támogatás Svédországban a legmagasabb (94 százalék), Finnországban 93, Dániában pedig 92 százalék.
Brüsszel azt szeretné, ha Európa európait vásárolna
Szerdán az EP-képviselők bemutatták a Bizottság javasolt Cloud and AI Development Actjéről szóló tervezett jelentésüket. A jelentés arra szólítja fel a közhatóságokat, hogy több felhőszolgáltatást vásároljanak európai szolgáltatóktól.
„A kritikus rendszereink mások technológiáján futnak, és mások le is kapcsolhatják őket” – figyelmeztetett Reinier van Lanschot, a holland zöldpárti EP-képviselő.
A „kill switchnek” nevezett megoldással kapcsolatos félelmek júniusban erősödtek, amikor az Anthropic az amerikai exportkorlátozásoknak megfelelve felfüggesztette a Claude Fable 5 és Mythos 5 MI-modellekhez való hozzáférést. A hozzáférést július 1-jén állították helyre.
A Bizottság emellett azt szeretné, ha az EU adatközpont-kapacitása öt-hét éven belül megháromszorozódna. Legfeljebb hét, uniós támogatású MI-„gigagyár” létrehozására kiírt pályázat beadási határideje csütörtökön járt le.
Ki vehetné fel a versenyt az óriásokkal?
Európának nincs egyetlen olyan versenytársa, amely felérne a Microsofttal, az Amazonnal vagy a Google-lel. Ehelyett a technológiai „stack” különböző rétegeiben vannak kihívói.
A francia Mistral AI Európa legismertebb MI-modellgyártója. Értékét €21 milliárdra értékelték, miután szeptemberben a Samsung vezetésével lezárt egy €3 milliárdos finanszírozási kört.
A felhőszolgáltatások piacán a Lidl és a Kaufland anyavállalatához, a Schwarz Grouphoz tartozó STACKIT egy €11 milliárdos MI-adatközpontot épít a németországi Brandenburgban. Áprilisban a STACKIT, valamint a francia OVHcloud, Scaleway és Mistral azon cégek között volt, amelyek helyet nyertek a Bizottság saját, szuverén felhőre vonatkozó szerződésében, amelynek értéke legfeljebb €180 millió.
A hardver területén a német Infineon vezető gyártója azoknak a teljesítménychipeknek, amelyek az MI-adatközpontokat működtetik. Az elemzők a héten Münchenben, Németországban zajló SEMICON Europa szakkiállításon a teljesítménychipeket Európa legerősebb belépési pontjaként azonosították az MI-boomba.
Átváltanak-e az európaiak?
Az, hogy ki mennyit hajlandó fizetni egy EU-alapú szolgáltatóért, országonként jelentősen eltér. A dánok (76 százalék), a svédek és a horvátok (mindkét esetben 73 százalék) a leginkább hajlandók többet fizetni, míg az észtek (35 százalék), a bolgárok és a csehek (mindkét esetben 45 százalék) a legkevésbé, derül ki az Eurobarometer adataiból.
Az üzleti szereplők is óvatosak. A német digitális szövetség, a Bitkom felmérésében a német vállalatok 85 százaléka állította, hogy az ország túlságosan függ az amerikai felhőszolgáltatóktól, mégis 71 százalékuk használ ilyen szolgáltatót. A kutatócég IDC pedig azt találta, hogy az európai szervezeteknek mindössze 4 százaléka tervezi, hogy kizárólag helyi szolgáltatókat vesz igénybe.
Az amerikai cégek is alkalmazkodnak. Az Amazon Web Services januárban indította el European Sovereign Cloud szolgáltatását Brandenburgban, amelyet egy külön, EU-ban bejegyzett vállalat működtet.
A Synergy vezető elemzője, John Dinsdale a CNBC-nek azt mondta, hogy az európai szolgáltatóknak nehéz lesz megállítani piaci részesedésük visszaesését.
Mi következik ezután?
Az EP bizottságai december 1-jén vitatják meg a javasolt Cloud and AI Development Actről szóló tervezett jelentést. A bizottsági szavazást előzetesen 2027 márciusának közepére ütemezték, ezt áprilisban plenáris szavazás követi.
A Microsoft közölte, hogy jelentést fog közzétenni a szolgáltatáskiesés okáról, amint a szolgáltatások teljes mértékben helyreállnak.