Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az USA szerint küszöbön az orosz támadás, Zelenszkij szerint Moszkva jóváhagyta az offenzívát

Access to the comments Kommentek
Írta: bbc.co.uk + euronews + MTI
Feb. 15, 2022, Russian armored vehicles are loaded onto railway platforms after the end of military drills in South Russia.
Feb. 15, 2022, Russian armored vehicles are loaded onto railway platforms after the end of military drills in South Russia.   -   Szerzői jogok  AP/Russian Defense Ministry Press Service

**Ukrajna elnöke szerint "Oroszország jóváhagyta az offenzívát, Volodimir Zelenszkij azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök nem válaszolt a tárgyalási meghívására. **

Az ukrán államfő szerda éjjel sugárzott televíziós beszédében közölte, Oroszország "közel 200 ezer katonát és több ezer harci járművet" sorakoztatott fel Ukrajna határainál. Egyben visszautasította az orosz tisztviselők azon felvetéseit, miszerint parancsot adna egy offenzíva megindítására a keleti Donbász régióban. Majd pedig orosz nyelvre váltott, oroszul szólt "ukrán állampolgárként az orosz állampolgárokhoz" mondván, az ukrán nép békét akar, az ukrán hatóságok békét akarnak.

Nem sokkal korábban a Fehér Ház sajtófőnöke, Jen Psaki úgy fogalmazott: az orosz alakulatok "már egy ideje támadási pozícióban vannak." A nap folyamán a Pentagon szóvivője is azt állította, meglátásuk szerint Vlagyimir Putyin teljes mértékben felkészült egy nagyszabású invázióra, amely bármelyik pillanatban bekövetkezhet.

Az Egyesült Államok illetékeseinek szerdai értékelése szerint az orosz erők mintegy 80 százaléka "előretolt pozíciókban van" - ami azt jelenti, hogy készen állnak a lerohanásra, ha megkapják rá a parancsot. Hétfőn még úgy látták, hogy mindez az orosz csapatok 40-50 százalékára érvényes. John Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője azt is hozzátette, hogy úgy vélik, további orosz csapatok vonulnak be a kelet-ukrajnai Donbász régióba, azt azonban egyelőre nem tudják, hogy pontosan milyen létszámban, milyen formációban és milyen felszereltséggel történik mindez.

Amerikai szankciók az Északi Áramlat 2 építői ellen

Az amerikai elnök magyar idő szerint szerda este jelentette be, hogy szankciókkal sújtja az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 2 elnevezésű vezetékpárt megépítő és üzemeltető konzorciumot, a Nord Stream 2 AG-t. A büntetőintézkedések magát a Nord Stream 2 AG vállalatot és annak vezérigazgatóját érintik, és részét képezik az amerikai vezetés azon válaszának, amelyet Oroszország Ukrajna elleni lépéseire ad. A döntés azután született, hogy Olaf Scholz német kancellár bejelentette, a szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezését.

Éjféltől rendkívüli állapot Ukrajnában

Az országban 30 napra rendkívüli állapotot hirdettek, a törvényjavaslatot a kijevi parlament jóváhagyta. A törvény bevezeti a személyi okmányok ellenőrzését, és felhatalmazza a kormányt, hogy szükség esetén kijárási tilalmat rendeljen el. Korlátozásokat vezetnek majd be egy sor digitális és rádiós kommunikációs szolgáltatásra. A katonai tartalékosok nem hagyhatják el az országot. A döntések az ország egészére érvényesek, kivéve két keleti régiót, ahol 2014 óta rendkívüli állapot van érvényben.

Putyintól kértek segítséget a szakadár vezetők

A Moszkva által függetlennek elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok vezetői segítségért fordultak Vlagyimir Putyinhoz az ukrán fegyveres erők "agressziójának" elhárításához, ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be szerda éjjel Moszkvában. Eszerint Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető levélben kért katonai támogatást az orosz elnöktől "a polgári áldozatok és a Donyec-medencei humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében."

Mi történt szerdán napközben?

A szerdai egy újabb sűrű nap volt az ukrajnai válságról szóló híreket illetően. Az alábbiakban összeszedtük a főbb történéseket.

Ukrajna felszólította az összes Oroszországban élő ukrán állampolgárt - mintegy hárommillió embert -, hogy hagyja el az országot. Ukrajna emellett behívja az összes 18 és 60 év közötti tartalékosát, és egy hónapos szükségállapotot is kihirdet. Az országot nagyszabású kibertámadás érte - a kormány honlapja és bankjai is célpontok voltak.

Közben Oroszország a jelentések szerint egyre közelebb hozza csapatait a határhoz, kijevi nagykövetségét pedig kiürítette. Vlagyimir Putyin elnök videóüzenetben arról beszélt, hogy "továbbra is nyitott a párbeszédre, de Oroszország érdekei nem képezik vita tárgyát."

Sok minden történt az ENSZ-közgyűlésben is. A világszervezet főtitkára arra figyelmeztetett, hogy a világ "a veszély pillanatával néz szembe", az ukrajnai helyzetet "az elmúlt évek legsúlyosabb globális béke- és biztonsági válságának" nevezte.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna orosz megszállása akár ötmillió ember kitelepítését is jelentheti. "Ha Oroszország tovább megy ezen az úton, akkor - becsléseink szerint - egy új menekültválságot idézhet elő, amely az egyik legnagyobb lesz, amellyel a világ napjainkban szembesülni fog" - fogalmazott.

A nyugati országok pedig egyre-másra jelentik be szankcióikat Oroszország ellen. Az EU a tárgyalások elakadása után olyan szankciócsomagot hagyott jóvá, amely magánszemélyeket céloz meg beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással, valamint korlátozza az orosz államnak az EU pénzügyi piacaihoz való hozzáférését.

Az Egyesült Királyságban Boris Johnson miniszterelnök megvédte a szankciókat (amelyek három orosz milliárdos és öt bank ellen irányultak), és azt is kijelentette, hogy a szigetország még több katonai támogatást küld Ukrajnának. A médiafelügyelet, az Ofcom pedig alaposan felülvizsgálja az RT - korábbi nevén Russia Today - műsorszolgáltató engedélyét, miután azt állítják róla, hogy az orosz elnök álhírek terjesztésére használja.

Az Ukrajnában és környékén állomásozó orosz csapatok becsült létszáma az elmúlt hetekben 100 és 190 ezer között mozgott. A washingtoni kormány múlt pénteken közölt becslése összesen 169-190 ezer főre tette az orosz katonák számát Ukrajnában és környékén.

A NATO főtitkára szerint "generációnk legveszélyesebb kihívásával állunk szemben az európai biztonság szempontjából, nagyra becsült partnerünk, Ukrajnát továbbra is közvetlenül fenyegeti Oroszország." Jens Stoltenberg videóüzenetben, a NATO jövőbeli stratégiai koncepciójáról szóló hágai konferencián úgy fogalmazott: a szövetségesek egységesen, teljes mértékben támogatják Ukrajna területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül, és továbbra is politikai, gyakorlati és pénzügyi támogatást nyújtanak Kijevnek.

Ennek a válságnak nagy a tétje, a konfliktus valós. Oroszország erőszakot alkalmaz, nemcsak azért, hogy átrajzolja a határokat Európában, hanem azért is, hogy átrendezze az egész globális biztonsági szerkezetet.
Jens Stoltenberg
NATO-főtitkár