Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Miért nem lehet Ukrajna a NATO tagja?

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Az ukrán válság miatt lengyelországi bevetésre készülő amerikai katonák Fort Bragg-ben
Az ukrán válság miatt lengyelországi bevetésre készülő amerikai katonák Fort Bragg-ben   -   Szerzői jogok  AP Photo/Nathan Posner

Minden jel arra utal, hogy Oroszország átfogó támadásra készül Ukrajna ellen, úgy tűnik, hogy Oroszország ürügyet keres a támadásra - jelentette ki a hétvégén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A fő ürügy a jelek szerint Ukrajna NATO-tagsága - az azonban épp Oroszország évek óta tartó ukrajnai műveletei miatt kizárt.

Tavaly év végén Vlagyimir Putyin orosz elnök Amerikának és a NATO-nak is címzett feljegyzésében megnevezte, mik azok a területek, ahol biztonsági garanciákat vár a Nyugattól, legfontosabb kritériumként az észak-atlanti szövetség keleti bővülésének leállítását nevezve meg. Amerika és a NATO is elutasította az ultimátumot, ezt Moszkvában úgy értékelték, hogy a Nyugat "nem vette figyelembe a fő orosz biztonsági aggályokat."

Sokak szerint az ukrán NATO-tagság megakadályozása a fő oka az Ukrajnát hónapok óta fenyegető orosz katonai csapatösszevonásnak, hadgyakorlatoknak. (A NATO- és az EU-tagság egyébként célként az ukrán alkotmányban is rögzítve van.)

Kijevben ugyanakkor óvnak attól, hogy a Nyugat azt higgye, ha komporimisszumot köt Moszkvával NATO-ügyben, az majd eltántorítja a Kremlt egy Ukrajna elleni agressziótól. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Politicónak úgy nyilatkozott, nem az esetleges ukrán NATO-tagság a jelenlegi válság fő oka.

Hogyan lehet bekerülni?

Megfigyelők egyetértenek abban, hogy Ukrajna jelenleg nagyon távol áll attól, hogy teljes jogú tagja lehessen az 1949-ben a szovjet fenyegetéssel szemben létrehozott, immár harminc tagú Észak-atlanti Szerződés Szervezetének.

A szervezet alapító dokumentumának legfontosabb cikke az 5-ös számú, amely kimondja: az egyik tagállam elleni fegyveres támadást az összes elleni támadásnak kell tekinteni. Ezt a cikket először a szeptember 11-i terrortámadásokat követő afganisztáni katonai műveletek idején alkalmazták.

A NATO-tagság egyik legfontosabb feltétele a demokratikus értékek melletti elkötelezettség és az, hogy az adott ország hozzá tudjon járulni az euroatlanti biztonsághoz.

A meghívottak egy cselekvési tervet kapnak, amely eligazítást ad a taggá váláshoz, ezt a lépést követik a csatlakozási tárgyalások. Ezután a NATO-tagoknak egyhangúlag alá kell írniuk egy csatlakozási jegyzőkönyvet ahhoz, hogy az ország a szervezet tagjává váljon. 

Nincs nagy elmozdulás

A 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozón a szövetség üdvözölte Ukrajna és Grúzia tagságra irányuló törekvéseit, és megállapodott abban, hogy "ezek az országok a NATO tagjai lesznek". A két országnak azonban nem ajánlottak fel cselekvési terveket, mondván, még foglalkozni fognak "a kérelmekkel kapcsolatban még nyitott kérdésekkel."

Az eltelt közel 14 év alatt még ebben sem történt semmilyen elmozdulás

- mondta Samuel Charap, a RAND Corporation vezető politológusa a cselekvési tervekről az Euronewsnak.

Ukrajna akkori Moszkva-barát elnöke, Viktor Janukovics úgy látta, nincs szükség arra, hogy az ország csatlakozzon a NATO-hoz, a parlament pedig 2010-ben megszavazta, hogy az ország a szövetségen kívüli státuszt kapjon.

2014-ben, a Krím agresszív annektálása után Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök azt mondta, "megváltozott az ország véleménye a NATO-tagságról", három évre rá pedig a kijevi parlament törvényt fogadott el, amely újra a NATO-tagságot jelölte meg az ország céljaként, később pedig az alkotmányt is így módosították.

Ukrajna 2020-ban a NATO kiemelt esélyű partnerévé vált, ami több információcserét és a szervezet gyakorlatain való részvételt tett lehetővé.

Moszkva garantálja Kijev kimaradását

Rafael Loss, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának munkatársa szerint Ukrajna nem igazán felel meg a taggá válás kritériumainak. Politikailag a tagoknak végre kell hajtaniuk a tagsági terv szerinti reformokat, katonailag pedig

hozzá kell járulniuk a szövetség biztonságához, nem pedig csökkenteniük azt.

Ez azt jelenti, hogy Putyin 2014-es műveletei, a Krím körüli területi vita erősen csökkentették annak az esélyét, hogy Ukrajna valaha is taggá váljon - jelentette ki a szakértő. "Azzal, hogy 2014-ben megszállta Ukrajnát, és azzal, hogy 2008-ban megszállta Grúziát, Oroszország gyakorlatilag vétót emelt e két ország tagságával szemben" - mondta Loss.

William Alberque, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének stratégiai, technológiai és fegyverzetellenőrzési igazgatója pedig azt hangsúlyozta az Euronewsnak, hogy bár Ukrajna hadserege 2014 óta javult, a NATO-csatlakozáshoz még jogi, gazdasági és korrupcióellenes reformokat kell végrehajtaniuk.

Alberque azzal nem ért egyet azonban, hogy Ukrajna és Grúzia Oroszországgal fennálló területi vitái teljesen kizárnák őket a tagságból.

"Németországot a hidegháború alatt végig megszállva tartotta a Szovjetunió, mégis 1955-ben csatlakozott a szövetséghez. Valójában Németország újraegyesítésének terve volt a Nyugat és a NATO egyik központi ügye" - mondta.