Hatalmas állami bevételt hozott volna a lakosság bizalmatlanságát sőt, aggodalmát kiváltó projekt.
A Rio Tinto nem fog lítiumot bányászni Nyugat-Szerbiában, miután a szerb kormány a múlt héten visszavonta az angol-ausztrál óriásvállalat engedélyeit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hónapokon át tartó tüntetések, környezetvédelmi szervezetek és a lakosság tiltakozása vezetett végül erre az eredményre.
A Rio Tinto kétmilliárd dollárt fektetett volna a projektbe, és a cégvezetés állítja; mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el.
Mit nyert Szerbia, és mit veszített?
A szerb elnök néhány hónapja az 56 évre tervezett üzlet előnyeit emelte ki.
“Az éves bevétel a bánya megnyitásával 600 millió euró lenne. Ha az akkumulátor-, és a katódgyár is megépül, termel, ez az összeg már nem 600 millió, hanem évi 3,4 milliárd euró bevételt jelentene. Nézzék; 3,4 milliárd euró 56-szor" - érvelt Alekszandar Vucic.
Az elnök szerint, ha elektromos járműgyártás is megkezdődne, az évi 10 és fél milliárd euróval emelné a szerb GDP összegét, és a vállalat a beruházás révén kétezer új munkahelyet teremt.
Azzal, hogy az állam lemondott a projektről, elszalasztotta a fejlődés lehetőségét – vélik egyes szakértők.
A belgrádi egyetem gépészmérnök-professzora, Alekszandar Jovovic állítja, itt “az állam a kulcsszereplő, amelyik nem végzett hatástanulmányt, nem készített költség-haszon elemzést. Hogy mit nyer, és mit veszít.”
Az ígéretek ellenére a lakosság fellázadt. A végzetes környezeti károktól, a levegő, a talaj, és a talajvíz szennyezésétől tartanak. A szerb törvény szerint először egy projekt tervének kell elkészülnie, és a alapján készíthető el a környezeti hatástanulmány. Mivel még nem nyújtották be a tervek végleges változatát az illetékes hatóságnak, ezért a hatástanulmány sem készülhetett el.
Sajtóinformációk szerint azonban a szerb kormány arra készül, hogy az áprilisi választások után inkább kínai befektetőknek adja át a lítiumbánya nyitásának lehetőségét.