Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az Európai Uniónak fel kell készülnie a potenciális csalásokra a 2022-es választásokon | Vélemény

Access to the comments Kommentek
Írta: Hegedűs Dániel
A cikkben kifejtett, az Euronews-on publikált vélemények semmilyen módon nem tükrözik a szerkesztőség véleményét.

2022 meghatározó év lesz a demokrácia és jogállamiság jövője szempontjából, nem csak Magyarországon, de az Európai Unióban is. Magyarország évtizedes autoriter fejlődése már eddig is jelentős foltot ejtett az EU demokratikus imidzsén. A 2022. áprilisi országgyűlési választások valódi esélyt kínálnak Orbán Viktor hatalomból való elmozdítására és 12 éves tartó illiberális, a magyar demokráciát leépítő uralmának megtörésére. Ám csak akkor, ha a választások szabad, tisztességes és demokratikus keretek között mennek végbe.

Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta valódi iszapbirkózás zajlik uniós szinten a jogállamiság magyarországi állapota, a civil társadalommal szembeni fellépés, az akadémiai és sajtószabadság, vagy az uniós forrásokkal való visszaélés kérdésében. A küzdelem eredményeként számos kötelezettségszegési eljárás indult a magyar kormánnyal szemben, az Európai Parlament tucatnyi határozatban ítélte el az antidemokratikus tendenciákat, és 2018 szeptemberében még a hírhedt 7. cikk szerinti eljárás is elindult „az uniós alapértékek rendszerszintű megsértésének a veszélye” miatt. Egyikük sem volt képes érdemi hatást gyakorolni Orbán Viktor autoriter politikájára.

Ám a magyar demokrácia leépítésének egy kulcsfontosságú dimenziója rendre elkerülte az uniós döntéshozók figyelmét: a Fidesz érdekeinek megfelelően átszabott választási rendszer és kampányszabályok, amik a kormánypárt médiafölényével együtt stratégiai előnyt biztosítanak a Fidesznek a választásokon, valamint a választási szabálytalanságok növekvő száma, ami visszatérően súlyosan érinti a választások integritását.

A szabad és tiszta választások a minimumfeltételét testesítik meg bármi fajta demokráciának. A végeredménytől függetlenül, a magyar választóknak legutoljára 12 évvel ezelőtt, 2010-ben volt esélyük arra, hogy szabad és tiszta („free and fair”) választásokon fejezzék ki politikai akaratukat. 2010 óta a választások integritása visszatérő támadásoknak volt kitéve és folyamatosan romlott: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő missziói már a 2014 és a 2018-as választásokat is a „szabad, de nem tisztességes” („free but not fair”) kategóriába sorolták.

Az Orbán-rezsimmel szembeni elégedetlenség okán az egyesült ellenzék Márki-Zay Péter vezette közös listája fej fej mellett áll a legtöbb közvéleménykutatásban. Ugyanakkor a Fideszt támogató választókerületi beosztás miatt az ellenzéknek ténylegesen 3-5 százalékkal több szavazatra van szüksége a mandátumtöbbség elnyeréséhez, mint a kormánypártnak.

A torz médiarendszer és a nem semleges kampányszabályozással összefüggésben az EBESZ választási megfigyelő missziója már a 2018-as választások után úgy fogalmazott, hogy a választásokat „az állam és kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, aláásva a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek”. „A média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás [pedig] szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek.”

Ám míg a választási rendszer, a kampányszabályok és a médiakörnyezet valóban stratégiai előnyöket biztosít a Fidesz számára a választásokon, Magyarország európai és nemzetközi partnereinek a választások napján fellépő visszaélések miatt kell talán leginkább aggódniuk.

Professzionális megfigyelők és civil szervezetek már a 2018-as választások során is nagy számban dokumentáltak választási visszaéléseket, melyek többek között magukban foglalták a meghamisított választási jegyzőkönyveknek, a szavazók, szavazatszámlálók és delegáltak megfélemlítésének, szavazatvásárlásnak, valamint a szavazók nem valódi lakcímen történő illegális regisztrálásának és szervezett utaztatásának eseteit is. 2018 óta pedig az ilyen rendellenességek száma és kiterjedtsége választásról választásra nőtt, árnyékot vetve a 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választásokra is.

A fenti folyamatok betetőzéseként, 2021 novemberében az Orbán-kormány gyakorlatilag legalizálta a voksturizmust Magyarországon, lehetővé téve ezáltal a választói névjegyzékek szervezett manipulációját és – Magyarországon állandó lakhellyel a valóságban egyébként nem rendelkező – állampolgárok tömeges regisztrációját a leginkább billegő körzetekben.

Mindezek fényében ugyancsak illuzórikusnak tűnhet a szabad és tisztességes választások lehetősége 2022 áprilisában. Szakértők szerint 10-15 billegő körzetben kevesebb mint ezer szavazat dönthet a fő politikai alternatívák között. Az ellenzék és a Fidesz között zajló, fej fej melletti küzdelem miatt a választások napjához kötődő, azok integritását aláásó szabálytalanságok és rendellenességek különös súlyt kapnak, ugyanis 2014-gyel és 2018-cal ellentétben alapvetően befolyásolhatják egyes billegő körzetek és az egész választás végeredményét.

Az Európai Unió történetében a 2022-es magyar országgyűlési választás lehet az első eset, hogy tisztességtelen eszközök érdemben befolyásolják és döntik el a választások kimenetelét egy tagállamban. Hogy az uniós intézmények és tagállamok miként reagálnak erre a kihívásra, az alapvető és hosszú távú hatással lehet az Unió demokratikus imidzsére és a választások integritására számos tagállamában, különös tekintettel a 2023-as lengyelországi választásokra.

Európának fel kell készülnie a tisztességtelen választások lehetőségére Magyarországon. Az uniós intézményeknek és tagállamoknak minden lépést meg kell tenniük a választási csalások lehetőségének kizárására, és fel kell készülniük az esetleges válaszlépésekre is.

A tagállamoknak – támogatva az Egyesült Államok álláspontját – támogatniuk kellene egy teljes értékű EBESZ választási megfigyelő misszió küldését Magyarországra, melynek keretében lehetőség lenne arra, hogy több száz rövid távú megfigyelő érdemben és országszerte figyelemmel követhesse a választás napjának eseményeit és az esetleges visszaéléseket. Egy kiterjedt nemzetközi választási megfigyelő misszió vagy képes lehet elrettentőleg hatni az esetleges tervezett visszaélésekkel szemben, vagy amennyiben nem, legalább fontos szerepet játszhat azok hivatalos, elfogulatlan és professzionális dokumentálásában.

Ezen túlmenően az európai vezetőknek egy vészhelyzeti tervet is ki kell dolgozniuk arra az esetre, ha az Orbán-rezsim jelentős választási visszaéléseknek köszönhetően nyeri meg a választásokat és képes hatalmon maradni. Az európai szankciós mechanizmusok, mint a 7. cikk szerinti eljárás, továbbra is használhatatlanok lesznek, hiszen Lengyelország jó eséllyel blokkolni fogja őket. Ezért az Ausztria-elleni 2000-es szankciók mintájára a bilaterális kapcsolatok befagyasztása és a Orbán-rezsim kulcsfiguráival szembeni nemzeti szintű szankciók képezhetik az európai reakció alapjait.

A 2022-es magyarországi választások hasonló szimbolikus kihívás elé állíthatják az Európai Uniót, mint az amerikai demokráciát a Capitolium 2021. január 6-i ostroma. Az uniós intézmények és tagállamok számára azonban legalább megadatott a lehetőség, hogy érdemben felkészülhessenek a lehetőségre.

----

Hegedűs Dániel a German Marshall Fund Közép-Európáért felelős munkatársa

A szöveg eredeti, angol nyelvű verziója itt elérhető