Az ukrajnai háború óta ez az első eset, hogy a moszkvai fődiplomata egy uniós országba látogat.
HIRDETÉS
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Máltán arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a Nyugatot teszi felelősség azért, ha a jelenlegi helyzet egy „forró kelet-nyugati konfliktussá alakul”. A kijelentés Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tanácsának máltai ülésén hangzott el.
Az orosz állami hírügynökség idézete szerint Lavrov azt mondta, hogy a Nyugat áll a hidegháború reinkarnációja mögött, most viszont sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy a hidegháborúba ”forró színpaddá” alakuljon át.
Hogyan jutott be Lavrov az Unióba?
Az 1975-ben hatalmas nemzetközi lelkesedés közepette létrehozott társulás a nyugati és keleti blokkok közötti kapcsolatok megerősítésére szolgált, de az elmúlt években súlyos válságba került. Ennek fő oka az orosz fél passzivitása és obstrukciós magatartása volt, ami már a puszta működést veszélyezteti.
A szervezet tavalyi miniszteri csúcsértekezletén, melyet a NATO-tag Észak-Macedóniában tartottak, Lavrov azzal vádolta meg az EBESZ-t, hogy a NATO és az EU „függelékévé” vált.
Maga az orosz külügyminiszter - több más magasrangú orosz kormánytisztviselővel - azok között szerepel, akiket a háború miatt uniós szankciókkal sújtottak. A máltai vezetés szóvivője erről azt mondta, hogy bár az Unióban elhelyezett vagyonának befagyasztását Lavronak el kell viselnie, személyére viszont nem rendeltek el beutazási tilalmat. Sőt felkérték, hogy „tartson nyitva egyes kommunikációs csatornákat”.
Kevesebb kímélet jutott Marija Zaharovának, az orosz külügyminisztérium szóvivőjének, aki szintén az „elukránosodott” jelzővel illette a szervezetet. Málta eredetileg neki is vízumot adott ki, de több résztvevő tiltakozása miatt a beutazási engedélyt visszavonták.
Az értekezleten Antony Blinken amerikai külügyminiszter is jelen van, de nem találkozik Lavrovval, akit közvetlenül az esemény előtt „félretájékoztatási cunami” gerjesztésével vádolt meg. A beszéd megkezdése után néhány ország külügyminisztere, így Ukrajnáé, Lengyelországé és Csehországé elhagyták az üléstermet.
Továbbra is béna kacsa a szervezet
Az elmúlt évek viharai miatt az EBESZ egy kisebb eséllyel tudja ellátni alapfeladatát, vagyis a tömbök közti egyeztető, közvetítő és csillapító szerepet, amelyet több esetben sikerrel teljesített a korábbi évtizedekben. Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszország megvétózott vagy figyelmen kívül hagyott több nagy és konszenzusra szoruló döntést. Ukrajna már a háború kezdete óta kéri Moszkva kizárását kéri az EBESZ-ből.
Ennek folytán a Moszkvával való kapcsolattartás és információcsere szinte lehetetlenné vált, illetve közvetítők útján vagy a szervezetet megkerülve zajlik.
Az EBESZ főtitkári posztja és három másik vezető állás szeptember óta betöltetlen, mert nem sikerült kellő konszenzust megszavaztatni az utódokról. A nagykövetek már korábban megállapodtak Feridun Sinirlioglu török külügyminiszter személyében, aki a német Helga Maria Schmid helyére lépne új főtitkárként, de ezt eddig nem sikerült átvinni.
A miniszterek Máltán újra megkísérlik a megállapodást arról is, hogy melyik ország legyen az EBESZ elnöke 2026/27-ben. Oroszország idén megakadályozta, hogy a NATO-tag Észtország töltse az elnöki posztot, most pedig az új NATO-tag Finnország pályázik a tisztségre.
Az EBESZ továbbra is megfigyelőket küld a konfliktusövezetekbe és a törékeny választásokra szerte a világon. Emellett olyan programokat is működtet, melyek célja az emberkereskedelem elleni küzdelem és a média szabadságának biztosítása.
Az erőfeszítéseket azonban szinte lehetetlenné teszi, hogy már 2021 óta nem tudtak megegyezni a szervezet költségvetéséről.