Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Árvizek, erdőtüzek, klímacsúcs: globális felmelegedés 2021-ben

Access to the comments Kommentek
Írta: Jeremy Wilks
euronews_icons_loading
Árvizek, erdőtüzek, klímacsúcs: globális felmelegedés 2021-ben
Szerzői jogok  euronews

2021-ben a fülünkben csengtek a klímavédő mozgalmak szlogenjei, és komoly politikai mutatványokat is láthattunk a médiában, az európaiak pedig riadót fújtak, amikor az éghajlatváltozás hatásai a küszöbükhöz értek.

- Most már teljesen világos, hogy az éghajlatváltozás hatásait tapasztaljuk Európában és szerte a világon. Különösen igaz ez a szélsőséges időjárási változásokra - mondja Ed Hawkins, a readingi egyetem professzora.

Néhány héttel a belgiumi és németországi halálos áradások után az IPCC jelentést tett közzé, amely megerősítette, hogy az éghajlatváltozás következtében számos régióban egyre gyakoribbak és intenzívebbek a szélsőséges időjárási események.

Októberben az Euronews visszatért az egyik elpusztult német faluba, hogy megértse a történések hátterét. Cornelia Weigandtól, Altenahr polgármesterétől azt hallottuk, hogy a lakosságot meglepte a rendkívül magas vízállás.

- Az emberek felkészültek az évszázad árvízére, de ekkora vízmennyiség, 10 méteres vízállás itt még nem fordult elő. Sokkal magasabb volt, mint 1910-ben vagy 1804-ben. Ez korábban egyszerűen elképzelhetetlen volt.

Amíg Európa egyes területein az árvizek pusztítottak, addig máshol, például a görögországi Évia szigetén a tüzek. Az éghajlatváltozás drámai hatásúra erősíti a természetben előforduló eseményeket.

Nyáron rekordot döntöttek a hőhullámok is. A szicíliai Szirakúzában 48,8 fokos új európai rekordot mértek. Ez már elég meleg ahhoz, hogy bárkire veszélyes legyen.

- Még a legveszélyeztetettebbek is, mint az idősek, a krónikus betegségben szenvedők, gyakran nem tartják komoly problémának a hőséget. Éppen ezért ilyen riasztóak a halálozási statisztikák a kánikulai időszakok alatt - mondja Francesca De'Donato epidemiológus.

Ebben az aggodalomra okot adó légkörben a világ vezetői a Glasgow-i klímakonferencián gyűltek össze. A házigazdák az utolsó esély találkozójának nevezték az eseményt. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése volt a cél, amellyel elérhető, hogy a globális felmelegedés legfeljebb 1,5 fokkal maradjon az iparosodás előtti kor átlaga felett.

A csúcstalálkozót azonban sokan a kompromisszumok melegágyának tartották, ahol inkább a fosszilis tüzelőanyag-lobbi érdekei érvényesültek. A klímacsúcs tehát bíztató szavakkal zárult, de a globális felmelegedés továbbra is korunk égető kérdése maradt.